Dr. Bán Melinda története

Közösségek - Sport | 2018. november 22. 09:20 | Utolsó módosítás dátuma - 2023. december 10. 14:41 | Forrás:

A futás a mindennapjaim részévé vált, és a futás által szerzett barátaim csaknem családtagok már...

Dr. Bán Melinda, jelenleg a Debreceni Egyetem Radiológia Klinika munkatársa, aki gyermekkora óta többféle sportágat kipróbált, de néhány évvel ezelőtt a futás teljesen magával ragadta. A következőkben a számára egyre nagyobb sikereket hozó sportról, felkészülésről, barátokról és szakmai tervekről is hallhatunk tőle. Az interjúhoz kellemes időtöltést kívánunk!  

Sz.A.: Elsőként pár szóban mesélj magadról. Hol nőttél fel? Hova jártál iskolába? Milyen gyerek voltál? Milyen álmaid voltak akkoriban? Sportoltál-e régebben? 

B.M.: Debrecenben születtem és itt is nőttem fel. Az én családomban mindig is fontos volt az egészséges életmód és a sport. 4 éves koromban már szertornáztam és aerobikoztam, de a kötött ízületi szalagjaim miatt a versenyzésről le kellett tennem. Azonban 8 éves koromban anyáék beirattak tenisz táborba, és azóta még a mai napig is az egyik legkedvesebb sporttevékenység számomra a tenisz. Emellett más sportokat is kipróbáltam, ilyen volt a röplabda, floorball, úszás,ezeket általában 2-3 évig űztem az Ady Endre Gimnáziumban.

1. kép. Egy szokásos keddi tenisz.

Sz.A.: Honnan jött a futás?

B.M.: Ez egy mókás történet, mert 4 évvel ezelőtt február 19-én mikor a tél végén megjelentek a tavasz első napsugarai bementem az első sportboltba, ami az utamba akadt és hazavittem a legszínesebb, legszebb futócipőt a polcról. Semmit sem tudtam akkor még a futásról, se a cipőkről vagy a távokról, nem is beszélve a helyes technikáról; senki sem futott a barátaim közül akkoriban. De én aznap az új cipőmben 11 km-t futottam vigyorogva, “csak úgy” a Nagyerdőn.

2. kép. Spuri Maratonfüred utáni felfoghatatlan boldogság.

Sz.A.: Ez itt a dicsekedés helye...milyen emlékezetes eredményeid voltak az idén?

B.M.: Nem tartom magam élsportolónak, inkább csak hobbi futó vagyok egy komoly hivatás mellett, na jó, talán picit több mint hobbi futó:) Úgy komolyabban idén március óta kezdtem el futóversenyeken  indulni, ezekre tudatosan készültem edzőm (Jung Ferenc) és férjem (Dr. Gulyás Kristóf) segítségével. November elején volt az idei utolsó, összesen a 20. versenyem. Mindegyik versenyhez tartozik egy szép emlék, nehéz különbséget tenni a döntően dobogós helyezések közül. Ha mindenképp választanom kellene, akkor a tavaszi maratont emelném ki Balatonfüreden, egy közel sem könnyű pályán. Erre a versenyre 3 hónapot készültem télen, ami nagyon kemény volt, sötétben, hóban, fagyban, jeges pályán és sokszor havas esőben is kimentünk heti 5-6x edzeni. Számomra a bakancslistán szerepelt a maraton, így mindent megtettem azért, hogy jól sikerüljön. Eleinte csak a teljesítésre koncentráltam, majd később már arra is, hogy jó idővel fussak be. A férjem végig velem futott a versenyen, az edzőm minden edzésen kint volt és biztatott, a csapattársaim is mellettem álltak és bíztattak, így végül 3 óra 34 perc alatt, női korosztályos 1. helyen, abszolút női 2. helyen végeztem.

Idén két csapat volt igazán kedves a számomra, az egyik az ultrabalatonos csapatunk, a Főnix Rendetlenjei,  a másik az ÍgyAlakulat (amit hárman kedves barátnőimmel alkotunk: Dr. Szala Nórával és Dr. Szegő Csillával). Ezekkel a csapatokkal, majdnem minden versenyünkön a dobogón állhattunk és ami még ennél is fontosabb nekem, hogy az egymás iránt érzett szeretet, tisztelet és összetartás, valamint egymás támogatása nagyon összekovácsolt minket. 

Versenyek amikre szívesen emlékszek vissza:

• Spuri Maratonfüred maraton (42,2 km) női abszolút 2. hely, korosztályos 1. hely 3:34:56
• Bódva völgyi félmaraton (21,1 km)női abszolút 2.hely 1:40:50
• UltraBalaton (222km) 9 fős férfi váltó 1.hely 17:00:50
• K&H félmaratonváltó egészségőr kategória 1.hely, női váltó abszolút 2. hely 1:41:43
• Disznókő Terep Félmaraton váltó női+abszolút 1.hely 1:34:30
• WizzAir Félmaraton Bp női trió 2.hely 1:35:36
• Miskolci barátság maraton női félmaratonváltó 2. hely 1:28:32
• Mapei Szigligeti félmaraton páros váltó abszolút 3.hely, vegyes váltó 2. hely 1:34:22
• Szentendre trail 8 km  női 3.hely
• Spar Maraton váltó párosban 6.hely 3:12:35
• UltraTiszaTó ( 111 km) férfi csapat 6.hely 8:32:45
• Női Aldi futógála Bp  páros 6.hely 45:48
• Budapest NightRun 14 km női abszolút 8.hely

3. kép. Spuri maratonfüred a férjemmel.

4. kép. Ultrabalaton a győztes csapat: FŐNIXRENDetlenJEi (balról jobbra, felső sor: Zsolti, Csilla, én, Nórika, Kristóf. alsó sor: Jani, Marci, Levi, Csabi).

5. kép. WizzAir 2. hely az ÍgyAlakulattal (balról Csilla, én, Nóra)

Sz.A.: Volt-e kudarcod futóként az idén?

B.M.: Szerintem minden futó életében vannak mélypontok, nekem egy félmaratoni váltóverseny utolsó pillanatában elbukott vezető pozíció jelentette a mélypontot, hiszen olyan sok munka volt benne mindhármunk részéről, végül egy külső ok miatt mégsem mi diadalmaskodtunk. Én is megtanultam, hogy az álmaimért meg kell harcolnom, és nem vagyok legyőzhetetlen, a padlóról igenis fel lehet és fel kell állni.

Sz.A.: Ilyen szintű felkészülés biztosan sok kötöttséggel és lemondással jár. Milyen egy könnyű napod?

B.M. Valóban sok kötöttséggel jár, de soha senki sem kényszerített a futásra, ez mindig is az én döntésem volt. Szeretetből futok és versenyzek, magamért és a csapattársaimért, szívvel-lélekkel. Így sosem érzem megterhelőnek vagy kényszernek. A futás felszabadít egy nehéz munkanap után.

6. kép. Oxigén kupa téli forduló Kristóffal

Sz.A.: Milyen egy nehéz napod?

B.M.: Ez egy remek kérdés, talán egy 24 órás hétvégi ügyelet után hazamenni, lezuhanyozni és lefutni a szokásos “ügyelet utáni kötelezőt”, ami akár 15 km-nél is több is lehet.

Sz.A.: Mi az amiről le kellett mondanod a futás miatt, vagy úgy érzed, hogy egyre kevesebb időd jut rá?

B.M.: A férjemmel csaknem minden versenyre együtt megyünk, sokszor ugyanazt a távot is futjuk. A Budapesti, Balaton környéki vagy kistérségi trail versenyeket preferáljuk, így a verseny hétvégéjén nemcsak futunk, hanem túrázunk, pihenünk is egy kellemes helyi szállodában és jókat eszünk. Így ha ketten vagy a csapatunkkal megyünk, akkor igyekszünk egy kellemes hosszú hétvégét eltölteni együtt. Emiatt nem érzem, hogy bármiről is le kellenne mondanom. A futás a mindennapjaim részévé vált, és a futás által szerzett barátaim csaknem családtagok már.

7. kép. UltraTiszató és a FőnixRendetlenjei Gulyás Verával kiegészülve:) (balról: Kristóf, Vera, én, Csilla, Nórika, Levi).

8. kép. Mapei Szigligeti félmaraton 3. hely és a futó házaspár

Sz.A.: Meddig lehet ezt folytatni?

B.M. Ebbe sose gondoltam bele. Szerintem mindaddig, amíg az ember lelkes és szereti amit csinál bármeddig lehet. Egy-egy komoly sérülés hátráltathat / keresztbe törhet egy-egy versenyszezont, de én úgy vagyok vele, hogy alapból is imádok futni, a versenyzés csak egy plusz:)

9. kép. Ultrabalaton.

Sz.A.: Milyen szakmai céljaid vannak?

B.M.: A sport mellett a szakmai sikerek, tapasztalatok és az új modalitások tanulása számomra nagyon fontos. Mivel még csak 3 éve dolgozok a radiológiában, jelenleg a szakvizsga megszerzése az elsődleges, melyet a legjobb tudásom szerint szeretnék abszolválni. Utána pedig szeretnék specializálódni. A nagy szerelem a musculoskeletális radiológia és mellette a mammográfia, melyet még most tanulok Dr. Sebő Éva főorvosnő szárnyai alatt, de úgy érzem ő valóban új távlatokat nyitott számomra.

Sz.A. Mi motivál?

B.M.: Az egészséges életmódra való törekvés és hogy legyőzzem önmagam, elérjem a kitűzött céljaimat, amiért korábban megdolgoztam. Plusz egy kis  boldogság mikor átlépem a célkaput, és elönti a testemet az endorfin.

10. kép. Más táv, más cipő.

Sz.A.: Milyen tanácsot adnál azoknak,akik még csak barátkoznak a futás gondolatával?

B.M.: Merjetek elindulni és futócipőt húzni !Hívjátok el a barátaitokat is, együtt mindig könnyebb.  Kezdjetek rövid távval és lassabb tempóval, majd idővel emeljétek úgy hogy jól essen. Szépen fokozatosan. Senki sem legelső alkalommal futotta az  egyéni legjobbját, hanem idővel a befektetett kitartó munka majd magával hozza az eredményeket is. Nem kell szégyellni, hogy mennyit bírtok az elején,esetleg megálltok, vagy belesétáltok. Legyetek büszkék magatokra, hogy  aznap felálltatok a fotelből és tettetek egy fontos lépést az egészségetek megőrzéséért.

11. kép. Reggeli futás a Seychelles szigeteken