A megnövekedett számú ultrahang vizsgálatot a pajzsmirigyrák incidenciájának növekedése követi

Közösségek - Onkológia | 2019. január 19. 23:04 | Utolsó módosítás dátuma - 2019. március 07. 13:18 | Forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/904693?nlid=126152_445&src=WNL_mdplsfeat_181120_mscpedit_radi&uac=163117BK&spon=35&impID=1806872&faf=1

Érdemes átgondolni, mikor van szükség ultrahang vizsgálatra

A megnövekedett számú ultrahang vizsgálatot a pajzsmirigyrák incidenciájának növekedése követi

New York – Egy új kutatás szerint egyre nagyobb valószínűséggel állapítanak meg pajzsmirigyrákot – különösen a 65 év feletti lakosság körében - az Egyesült Államok azon területein, ahol a pajzsmirigy vizsgálatára az ultrahang az elsődlegesen választott diagnosztikus módszer.

„Azt találtuk, hogy idővel egyre több lett az elsődleges vizsgálatok során a pajzsmirigy ultrahang. Az idő és a demográfiai adatok ellenőrzése után azt tapasztaltuk, hogy a pajzsmirigy ultrahangot elsődleges diagnosztikus módszernek használó területek összefüggnek a megnövekedett pajzsmirigyrák incidenciát mutató területekkel, ezen belül is az 1 cm vagy kisebb átmérőjű lokális papilláris pajzsmirigycarcinomával” – mondta Dr. Megan R. Haymart a Michigani Egyetemről.

„Különbséget kell tudnunk tenni azon néhány beteg között, akik halálos kimenetelű magas rizikójú pajzsmirigyrákban szenvednek és azon többi beteg között, akiknek alacsony kockázatú, alapvetően jóindulatú pajzsmirigy tumoruk van, és akiknek a kezelésekkel csak ártanánk. – közölte e-mailben- Ha az Egyesült Államokban a jelenlegi képalkotó vizsgálatokkal többet ártunk, mint segítünk, akkor éppen itt az ideje változtatni.”

A 65 éves vagy annál idősebb populáció körében az ultrahang diagnosztika és a pajzsmirigy rák incidenciájának növekedése közötti kapcsolat felderítésére Dr. Haymart és munkatársai két különböző adatbázist használtak: a Medicare adja az adatokat a képalkotás értékeléséhez és a Medicare felügyeleti, epidemiológiai és végeredmény (SEER) nyilvántartásához (SEER-Medicare) kapcsolódó adatait a rák előfordulásának meghatározására.

A The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism október 16-ai online számában megjelent cikk szerint 2002 és 2013 között jelentősen növekedett az elsődleges pajzsmirigy ultrahang vizsgálatok száma (P<0,001).

Az idő és demográfiai adatok tekintetében a pajzsmirigy ultrahang használata szignifikáns kapcsolatban áll a pajzsmirigyrák előfordulásával (P<0,001). Ezek az eredmények akkor is jelentősek maradnak, ha leszűkítjük a kört a papilláris pajzsmirigyrákra, lokalizált papilláris pajzsmirigyrákra vagy az 1 cm-nél kisebb lokalizált papilláris pajzsmirigyrákra.

Ezen modell szerint 2003 és 2013 között a 65 éves és annál idősebb lakosság körében legalább 6594 főt diagnosztizáltak pajzsmirigyrákkal – aránytalanul sok nőt és társbetegségben szenvedő beteget – köszönhetően a megnövekedett pajzsmirigy ultrahang vizsgálatoknak.

Dr. Haymart elmondta: „A kutatásunk erőssége az volt, hogy két, egymást kiegészítő adatbázist (Medicare és SEER-Medicare) tudtunk használni az adott idő alatt egy bizonyos területen belül lezajló képalkotó vizsgálatok és pajzsmirigyrák kialakulásának kiértékelésére.”

„A 65 éves és annál idősebb betegek megfelelő kohorsznak bizonyultak, mert az idősebb páciensek körében van a legnagyobb változás a pajzsmirigyrák kialakulásának tekintetében és a legnagyobb a rizikója a későbbi kezeléseknek. Hasonló tendenciát mutat a pajzsmirigyrák előfordulásának gyakorisága a fiatalabbak körében is, ezért valószínűleg ezek a megállapítások általánosíthatóak a 65 év alatti felnőttek estében ”- magyarázta a doktornő.

Három klinikus, akik nem voltak a tanulmány résztvevői, szintén osztották a szerzők véleményét a pajzsmirigy ultrahang körültekintő használatára vonatkozóan.

Dr. Ronald N. Cohen, az Illinois állambeli Chicagoi Egyetem orvosi karának docense e-mailben közölte: „Használnunk kellene az Amerikai Pajzsmirigy Társaság ajánlásait, hogy eldöntsük melyik pajzsmirigy nodulusból érdemes mintát venni, mivel nem kell megszúrnunk az összest. Ehelyett azokra a nodulusokra és páciensekre kéne figyelnünk, akik nagyobb rizikóval rendelkeznek egy klinikailag szignifikáns pajzsmirigyrák kialakulására.”

Dr. Arti Bahn a detroiti Henry Ford Health System endokrinológusa megjegyezte: „Ezek az adatok alátámasztanak más, szintén a képalkotó technikák többlet felhasználásáról szóló kutatásokat, amik hozzájárultak a pajzsmirigyrák elterjedéséhez az Egyesült Államokban és a világ más részein is.”

„Még ha valós is a pajzsmirigyrák növekedésének incidenciája egyelőre nem tisztázott okokból, ezen véletlenül felfedezett tumorok túlnyomó többsége alacsony kockázatú.”- tette hozzá.

Dr. Bahn tanácsa: „pajzsmirigy göbök felfedezésekor használjuk a nagy orvosi társaságok által kiadott guidelinokat”.

A tanulmány adatai alapján megjegyezte: „a klinikusok megnyugtathatják betegeiket, hogy nem minden pajzsmirigy nodulussal van további tennivaló, illetve a véletlenül felfedezett göbök beavatkozás nélküli követése a legtöbb esetben elegendő.”

Dr. Cary N. Mariash, az indianapolisi Indiana Orvostudományi Egyetem klinikai orvos professzora telefonon azt javasolta: „Mielőtt megrendelnénk egy ultrahangot, gondoljunk bele, hogy ez milyen következményekkel járhat. Megcsinálsz egy ultrahangvizsgálatot valakinek, akinek talán nincs is pajzsmirigyrákja, de ha megcsinálod, akkor talán elindítod egy úton, ami egy biopszián át akár egy sebészi beavatkozásig is vezethet?”

„A következményeket tényleg alaposan át kell gondolnunk, mielőtt megrendelünk egy ultrahang vizsgálatot”- zárta le.

 

Dr. Lajos Orsolya

Radiológus rezidens

DE-KEK Központi Radiológia Diagnosztika