Az emlő MR azonosítani tudja a szoptató anyáknál a mellrákot
Közösségek - Onkológia | 2018. december 02. 22:53 | Utolsó módosítás dátuma - 2023. február 19. 20:30 | Forrás: https://www.auntminnieeurope.com/index.aspx?sec=sup&sub=mri&pag=dis&ItemID=616426
„A vizsgálat új felfedezése, hogy a tejtermelés miatt létrejött változások gyorsan visszafejlődnek az elválasztás után
Ha egy nő terhesség-asszociált emlőrákkal jelentkezik, melyik képalkotó módszer a helyes választás nála? Német kutatók szerint a magas parenchymás háttér jelintenzitás ellenére az MRI megfelelő választás és pontosan ábrázolja a szatellita léziókat. Dr. Christiane Kuhl, emlő-MRI specialista szerint is megalapozott ez az állítás.
A Tübingeni Egyetemi Kórház egyik kutatócsoportja elektronikus adatbázis segítségével összegyűjtötte azoknak a betegeknek az adatait, akiknél terhesség-asszociált emlőrákot diagnosztizáltak, és MR vizsgálatuk is volt. Dr. Jana Taron, aki a diagnosztikus- és intervenciós radiológia osztályon dolgozik, kollegái segítségével összehasonlította az MR leleteket a betegek ultrahang és mammográfia eredményeivel. Azt találták, hogy az emlő-MR jól azonosította a carcinomákat és az egyéb léziókat a laktáló emlőben.
„További utófeldolgozási eljárásokkal, mint például a kiegészítő kivonásos képekkel, a magas háttér-jelintenzitás eltávolíthtó és így a daganat jobban látható lesz. Az ultrahang továbbra is megmarad mint megbízható és elérhető diagnosztikus eszköz, míg a mammográfiai lelet elemzése továbbra is nehézségekbe ütközhet ezeknél a betegeknél a parenchyma magas denzitása miatt.”
A terhességi hormonok mind ductális, mind lobuláris növekedést okoznak, ezáltal az egész emlő nagysága nő és a mirigyszövet magasabb denzitású lesz. Annak ellenére, hogy a talált elváltozások az emlőben 70-80%-a végül benignusnak szokott bizonyulni, rendkívül fontos, hogy kizárjuk a gyanús és a malignus elváltozásokat az emlőben, hiszen mind az anyát mind a gyermekét érinti, nyilatkozták Taron és kollégái.
A terhesség-asszociált emlőrák egy olyan betegség, ami a gesztáció alatt vagy posztpartum az első évben jelentkezik. Az összes emlőráknak nagyjából 3%-áért felel, 1000 terhességből 0,3-ban jelentkezik.
Még mindig nagyon ritka ez a fajta emlőrák, de az elmúlt években számuk nőtt. Ez a növekedés magyarázható azzal, hogy a gyermeket vállaló nők átlagéletkora is magasabb lett, és ők eleve nagyobb rizikóval rendelkeznek az emlőrákra nézve.
Az ultrahang számít az arany standardnak – biztonságos és gyors – míg a mammográfia ritkábban használt. A MR vizsgálat ugyan terhesség alatt problémás, de posztpartum már nem annyira. A terhesség megváltoztatja a tejtermelő szövetet és a parenchyma halmozását. Leküzdhetőek-e ezek az akadályok? Pontosan erre a kérdésre keresték a választ kutatók.
Az emlőrák kimutathatóságát vizsgálták laktáló mirigyszövetben. A parenchyma háttér jelintenzitásának kinetikáját elemezték, illetve a tumoros elváltozásokat pre- és posztkontrasztos felvételek segítségével és a származtatott szubsztrakciós képekkel. Kiértékelték a léziók kimutathatóságát az utófeldolgozott képeken illetve elbírálták a kiegészítő szubsztrakciós képek értékét. Majd mindezt összehasonlították az ultrahang és mammográfia eredményeivel.
A tanulmányt 19 beteg vizsgálatával végezték (koruk 27 és 42 év közötti volt). Mindannyiukat 2005 decembere és 2017 decembere között vizsgáltak egy 1,5 Teslás MR géppel. Az alkalmazott MR protokoll a következő volt: T2-STIR + axiális dinamikus T1-CE GE zsírelnyomás nélkül. Alkalmazott kontrasztanyag: 0.1 mmol/kg - 0.16 mmol/kg Magnevist, Bayer Healthcare.
Az MR képek egy betegnél a terheség 19. hetében, négyüknél a szoptatás ideje alatt, míg 14 anyánál az elválasztás után készültek. A szülés és az MR kép elkészülése között legrövidebb eltelt idő 4 nap, míg leghosszabb esetben 5 hónap volt.
Az MR 6 betegnél mutatott ki további elváltozásokat, közülük kettőt újabb ultrahang vizsgálat alapján újraértékeltek és malignusnak jellemeztek.
„Ebben a felmérésben a laktáló emlő MR vizsgálata megbízható diagnosztikus vizsgálatnak bizonyult a daganatra gyanús emlő elváltozások megítélésére.” írták Taron és kollégái „A tanulmányunkban 19 terhesség-asszociált emlőrákos beteg szerepelt, mindannyiuknál MR vizsgálattal lett detektálva a daganat a háttérintenzitás mértékétől függetlenül.”
A kiegészítő szubsztrakciós eljárásokat tekintve, 19-ből 18 betegnél azonosítottak malignus léziót, ezáltal a detektálási arány 95% lett. Összehasonlítva a hagyományos és a szubsztrakciós képeket, a kutatók nem találtak eltérést a mért tumorméretben.
„Nem találtunk további elváltozásokat az emellett készült kiegészítő kivonásos képekben a vizsgált csoportunkban” – írták. „Mindazonáltal a parenchymális háttérintenzitás minimumra csökkentése és a kontraszt dinamikájában a kimosás területének megjelenítése óriási segítség lehet a malignus elváltozások biztonságos azonosításában, a szatellita léziók kizárásában vagy a tumornak a környező szövetbe való terjedésének azonosításában, főleg amikor a parenchyma háttérintenzitás fokozott (ez jellemző a szoptató nőknél is).”
A kiegészítő szubsztrakciós eljárást egy „támasz eszköznek” tekintik a diagnózis biztossá tételéhez.
A jelenlegi tanulmánynak megvannak a maga korlátai, főleg mivel kis számú betegen történt a vizsgálat. Ezenkívül, a betegeknek csak kis részében volt lehetséges a képalkotás során és a szövettani vizsgálat során mért tumorméret korrelációjára.
Ennek ellenére, a tanulmánynak nagy jelentősége van Dr. Christiane Kuhl emlő-MR specialista szerint, aki az Aachen-i Egyetemi Kórház diagnosztikus és intervenciós radiológia igazgatója.
„A vizsgálat új felfedezése, hogy a tejtermelés miatt létrejött változások gyorsan visszafejlődnek az elválasztás után. És ez természetesen biztató” -mondta el az AuntMinnieEurope.com-nak. Elsősorban azért biztató, mert eddig az emlő-MR a szoptató nőknél nem volt javasolt, és ez a tanulmány bebizonyította, hogy nem szükséges, hogy ez legyen a helyzet.
Referálta:
dr. Tóth Hedvig
DE-KEK Központi Radiológiai Diagnosztika