A PET/CT bizonyítja klinikai hasznosságát a prosztatarák képalkotása során
A Galliummal jelölt prosztata specifikus membrán antigén (PSMA) PET/CT egyre nagyobb teret hódít a primer prosztatarák stádiummeghatározásában. A kutatásról egy, a hibrid képalkotásról tartott konferencián prezentáltak Spanyolországban.
A European Society for Hybrid, Molecular and TranslationImaging (ESHIMT) konferencia során, amit élőben és ingyenesen közvetítettek Barcelonából október 26-án, Prof. Clemens Cyran, az Európai Hibrid-, Molekuláris- és Transzlációs- Képalkotás Társaság elnöke beszélt a PSMA PET/CT specifikus diagnosztikus és terápiás lehetőségeiről a prosztatarák felismerése és kezelése során. Ennek fontosságát az adja, hogy ez a nyugati társadalomban a férfiak egyik leggyakoribb daganattípusa - és még radikális terápia után is 30% a visszatérő esetek aránya.
„A PSMA PET/CT szignifikánsan növeli a metasztázis-detektálás szenzitivitását és specificitását a primer stádium-meghatározás során és szintén hasznos a biokémiailag rekurrens esetek terápiás tervének készítésénél is” nyilatkozta a professzor az AuntMinnieEurope.com-nak.
Ezenkívül elmagyarázta, hogy a PSMA ligand radioaktív nyomjelzők kötődnek egy 750 aminosavból álló transzmembrán proteinhez, amit a prosztatarák sejtek fokozott mértékben fejeznek ki, és ezáltal lehetővé válik a metasztázis felderítése molekuláris szinten.
„Különösen hasznosnak bizonyult a PSMA PET/CT a kis nyirokcsomókban és csontban lévő metasztázisok felderítésében, amiket a hagyományos CT nem fedezett volna fel. Az első erre vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy a PSMA PET/CT segítségével kialakított terápiás megközelítés javítja a betegek túlélését” - jegyezte meg Cyran, aki a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) radiológia professzora és a hibrid- és molekuláris képalkotás részleg vezetője.
Mindemellett kiemelte, hogy az eddigi tanulmányok többnyire retrospektív és kisebb számú beteganyagon készültek, ezért jelenleg folyamatban vannak nagyobb, prospektív, multicentrikus vizsgálatok, hogy pontosabb bizonyítékot szolgáltassanak arra vonatkozóan, hogy a PSMA PET/CT nagyobb diagnosztikus pontossággal rendelkezik-e, mint az eddig használt standard képalkotó eljárások. Illetve, hogy ezáltal javasolható-e hogy ez legyen az elsővonalbeli diagnosztikus eljárás.
Jelenleg a PSMA PET/CT elsősorban az egyetemi centrumokban érhető el. Azonban egyre növekvő számban jelennek meg bizonyítékok a diagnosztikus előnyeiről, így minden valószínűséggel szélesebb körben fog elterjedni a közeljövőben.
Amikor megkérdezték a szekció moderátorát, Karen Colemant-t, hogy mennyi időre lehet szükség, hogy ez az új eljárás klinikai használatba kerüljön, azt válaszolta, hogy az első erről szóló publikáció és az első klinikai használatok között mindössze 18 hónap telt el.
Majd hozzátette: „Ez rendkívül lenyűgöző arra való tekintettel, hogy mennyi időbe telik egy radiológiai kontrasztanyagnál a klinikai vizsgálatok fázisain való keresztüljutás. Ez reményt ad arra, hogy hamarosan megjelenjen az újítás.”
Cyran továbbá elmagyarázta, hogy a német törvényeknek köszönhetően bizonyos esetekben lehetőség van viszonylag gyors engedélyeztetésre is. Ezáltal az orvosoknak megvan a lehetősége, hogy az új nyomjelző molekulákkal megváltoztassák a terápiás és diagnosztikus útvonalat, így egy szélesebb körű és hatékonyabb eljárást kapnak a betegek.
Az élő közvetítés során a Slido alkalmazás segítségével a nézők kérdéseket is küldhettek az előadóknak. Az egyikük azt szerette volna tudni, hogy a PSMA PET/CT-nek milyen szerepe lehet a prosztatarák újbóli megjelenésének diagnosztizálásában közvetlenül a sugárterápia után.
Cyran azt válaszolta, hogy mivel egy bizonyos fokú PSMA felvétel a különböző gyulladásoknál is jelen lehet, ezért bizonytalan lehet a reaktív nyirokcsomók és a nyirokcsomó metasztázisok elkülönítése. Ezért mindig jobb, ha nem egyből a sugárterápia utáni, illetve posztoperatív állapotban vizsgálunk.
Dr. Harun Ilhan társelőadó, nukleáris medicina szakorvos, azon a véleményen volt, hogy ez a kérdés inkább a klinikusokat és az uro-onkológusokat érinti, mintsem a képalkotással foglalkozó szakembereket. Ezt azzal magyarázta, hogy a betegek követése nem képalkotó eljárásokon alapszik, hanem a prosztata specifikus antigén (PSA) mérésen. A Ludwig Maximilian Egyetemen, ha egy beteg PSA értékei nem változnak megfelelően a terápia után, különösen műtét után, akkor nyirokcsomó metasztázis irányába indítanak vizsgálatot. Azonban kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy mennyi időnek kell eltelnie sugárterápia esetén a PET/CT vizsgálat előtt. Annyi azonban bizonyos, hogy egy adott idő szükséges ahhoz, hogy a sugárterápiának hatása legyen a nyirokcsomó metasztázisokra.
„Senki sem ajánlaná a PSMA PET/CT elvégzését egy héttel a sugárterápia után” mondta Ilhan.
Cyran hozzátette: „A jelenlegi adatok arra mutatnak, hogy a PSMA PET/CT elvégzése a céltérfogat megtervezése előtt szükséges. Tehát végezzük el a vizsgálatot még a sugárterápia előtt.” Ezt követően egy tanulmányt mutatott, amiben a céltérfogat 87%-kal változott a PSMA PET/CT után.
Tágabb értelemben beszélve a hibrid képalkotásról, a legnagyobb hangsúlyt az online oktatásra helyezte. Ezzel szerinte jelentősen csökkenteni lehet a hotelekre és utazásra szánt költségeket.
„Még a legelfoglaltabb orvosok is képesek 90 percet rászánni arra, hogy részt vegyenek egy online konferencián. Itt egyszerűen meghallgathatják azokat az előadásokat, amik érdeklik őket és megfelelő szakmai szinten is vannak számukra” mondta Cyran.
A CHILI találkozó egy az ESR és ESHI által készített európai uniós felmérés alapján került megszervezésre. A felmérést radiológia és nukleáris medicina osztályokon készítették a hibrid képalkotói oktatás állapotáról. Egy másik felmérést pedig különböző európai egészségügyi minisztériumoknak küldtek ki, hogy felmérjék a véleményüket erről a modalitásról. Az ESR és ESHI egyetértett abban, hogy a hibrid képalkotás oktatása túlzottan heterogén, és nem felel meg a jelenlegi szükségleteknek.
Az eredményekből levont legfőbb következtetés az volt, hogy egy integrált tanterv szükséges ahhoz, hogy a radiológusok nukleáris medicinát tanuljanak, és hogy a nukleáris medicinával foglalkozó szakemberek radiológiát tanulhassanak. Ezáltal egy ember képes lenne hibrid képalkotással készült leletek elemzésére, nem úgy, mint jelenleg, hiszen most két szakember kell ennek elvégzéséhez. Tehát egyre növekvő igény alakult ki mindkét szakma oldaláról, hogy egy olyan integrált képzést alakítsanak ki, ami Európán belül egységes.
Az összejövetel témái reggel a hibrid képalkotás alapjaival kezdődtek, amik elsősorban rezidenseknek szóltak, illetve azoknak, akik még csak most ismerkednek ezzel a technikával. Később a nap folyamán pedig mélyebb témakörökben is elmerültek a szakemberek - mint például az onkológiai használatban való lehetőségek és egyéb indikációkban történő használatok. Ezután Prof. Iréne Buvat tartott egy prezentációt a mesterséges intelligencia szerepéről mind a PET/MRI, mind a PET/CT használatánál.
Referálta:
dr. Tóth Hedvig
DE-KEK Központi Radiológiai Diagnosztika