MR vizsgálattal kimutatható az agyrázkódás utáni állapotban a féltekék közötti kommunikáció megszakadását

Közösségek - Neuro | 2019. december 12. 21:45 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 09. 02:32 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=rca&sub=rsna_2019&pag=dis&itemId=127488

A New York-i Egyetem (NYU) kutatói kifejlesztettek egy egyedülálló MR-alapú vizsgálómódszert az agyrázkódások káros hatásának jobb kiértékelésére; a módszer a víz diffúziójának mérésével mikroszkópos képet ad az agy fehérállományáról – a 2019-es RSNA kongresszus egyik kedden bemutatott tanulmánya szerint.

Pontosabban, az MR képek azt mutatják meg, hogy a corpus callosum, –  mely idegszálakat tartalmaz, melyek jeleket továbbítanak a bal és jobb agyfélteke között –,  érzékenyen reagál az enyhe traumás agyi sérülésekre. Amikor az agyrázkódás bekövetkezik, a két agyfélteke közötti jelek megszakadnak.

"Ha megvizsgáljuk, hogy a vízmolekulák hogyan diffundálnak a corpus callosum idegrostjaiban és az idegrostok körüli mikrokörnyezetben, akkor jobban megérthetjük a fehérállományban bekövetkező mikroszerkezeti sérüléseket" – mondta Dr. Melanie Wegener, a vizsgálat társszerzője, a NYU Langone Health rezidens orvosa.

Ebben a tanulmányban Wegener és munkatársai 3 Teslás MR készülékkel (Skyra, Siemens Healthineers) 36 agyrázkódáson átesett beteg (átlagéletkor, 36 év) corpus callosumát hasonlították össze a trauma bekövetkeztét követő egy hónapon belül 27 egészséges (átlag életkor, 37 év) alany ugyanazon agyi területének képével. A diffúziós mérések eredményeit ezután kombinálták a Wegener és NYU Langone-i munkatársai által kifejlesztett, az Interhemispheric Speed of Task-nak nevezett teszt eredményeivel.

A teszt során az alanyok egy székben ülnek, és egy X betűre fókuszálnak, amely közvetlenül előttük jelenik meg a képernyőn. A kutatók ezután hárombetűs szavakat villantanak fel az X jobb- vagy bal oldalára, és arra kérik a résztvevőket, hogy mondják ki ezeket a szavakat a lehető leggyorsabban. Ezzel a kutatók meg tudják határozni a traumás betegek reakcióidejét az egészséges kontroll alanyokéval összehasonlítva.

"Az X bal oldalán bemutatott szavaknál határozott és reprodukálható reakcióidő megnyúlás mutatkozik meg az X jobb oldalára vetített szavakhoz viszonyítva" – magyarázta Wegener. "Ez azt mutatja, hogy időre van szükség ahhoz, hogy az információ áthaladjon a corpus callosumon az egyik féltekéből a másikba, amit a látómezők különböző oldalain bemutatott szavak közötti válaszidő-különbség mér."

A NYU kutatói azt állítják, hogy a késés valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy a nyelvi funkció leggyakrabban a bal agyféltekében helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a bal oldali látómezőben látott információ először a jobboldali látókéregbe jut, majd ezután  át kell lépnie a corpus callosumon, hogy eljuthasson a bal oldali nyelvközpontba. Ezzel szemben a jobb látómezőben látott szavaknak nem kell átlépniük a corpus callosumon. 

Ami még ennél is fontosabb, hogy az egészséges kontrollok reakcióidő-eredményei számos diffúziós méréssel egyeztek meg a spleniumban, ami a corpus callosum egyik területe a jobboldali látókéreg és a bal oldali nyelvközpont között. Az agyrázkódást szenvedő betegeknél nem volt ilyen összefüggés, ami arra enged következtetni, hogy a mikroszerkezeten belül kialakult változások trauma miatt történtek.

Ami a megállapítások klinikai következményeit illeti, Wegener és munkatársai azt javasolták, hogy a betegeknek készülhet MR vizsgálat közvetlenül az agyrázkódás után azért, hogy meghatározzák, van-e sérülés a fehérállományban, és így korai kezelést is kaphatnak, amennyiben szükség van rá.

"Egy másik dolog, amit megtehetünk az az, hogy a kezelés során MR-t használunk a betegek agyának tanulmányozására és ellenőrizzük a mikroszerkezetet, hogy meghatározzuk, van-e kezeléssel kapcsolatos válasz" – tette hozzá.

Referálta: Farkas Gréta

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika