A mozgás javítja a memóriát és fokozza az agyban a véráramlást
Közösségek - Neuro | 2020. július 27. 22:20 | Utolsó módosítás dátuma - 2025. február 08. 00:43 | Forrás: https://www.utsouthwestern.edu/newsroom/articles/year-2020/exercise-improves-memory-boosts-blood-flow-to-brain.html?fbclid=IwAR0hdw6_yGONDC4gmtoJUWDWYuo6ojpgsvGJGrDuMjLYeql9gMnvTXpyJ1U
Számos bizonyíték gyűlt össze arról, hogy az agy egészséges működése és a mozgás között kapcsolat van. Egyes kutatások szerint a mozgás még javíthatja is a memóriát. De mi is történik edzés közben, mi az ami kiváltja ezeket az pozitív hatásokat?

DALLAS- 2020. május 20. – Számos bizonyíték gyűlt össze arról, hogy az agy egészséges működése és a mozgás között kapcsolat van. Egyes kutatások szerint a mozgás még javíthatja is a memóriát. De mi is történik edzés közben, mi az ami kiváltja ezeket az pozitív hatásokat?
Az UT Southwestern egyik új kutatásában egy éven keresztül rendszeresen végzett aerobic edzés hatására az agyban létrejövő változásokat térképezték fel. A kutatás során azt vették észre, hogy a testmozgás az agy memóriával kapcsolatos két kulcsfontosságú régiójában fokozta a véráramlás. A tanulmány azt is kimutatta, hogy ez a változás akár a memória problémákkal küzdő idős emberek kognitív funkcióit is javíthatja, így ennek az eredménynek az Alzheimer-kórt érintő jövőbeli kutatásokban is szerepe lehet.
„Lehet, hogy egy nap kifejlesztünk egy olyan gyógyszert vagy eljárást, ami specifikusan ezekben az agyi régiókban növeli a véráramlást.” – mondta Binu Thomas, Ph.D. (UT Southwestern). „Még csak most kezdjük az Alzheimer-kór tüneteinek a megelőzésére és késleltetésére irányú stratégiák kialakítását. Sok mindent kell még megértenünk az agyról és az öregedésről.”
A Journal of Alzheimer’s Disease folyóiratban közzétett tanulmány során 30 résztvevőnél dokumentáltak hosszútávú változásokat a memóriában és az agyi véráramlásban; mindegyikük 60 évesnél idősebb, memória problémákkal küzdő személy volt. A résztvevők fele 12 hónapon keresztül aerobik edzéseken vett részt, míg a többiek csak nyújtó gyakorlatokat végeztek.
Az aerobikot végző csoport egy év után 47%-kal jobban teljesített bizonyos memóriapontszámokban, szemben a résztvevők másik, csak nyújtó gyakorlatokat végző felével. Az aerobikozó csoport tagjainál, a nyugalomban készült agyi képalkotó vizsgálattal megnövekedett véráramlást mutattak ki a memória szempontjából fontos két neurológiai régióban, az elülső cinguláris kéregben és a hippocampusban.
Más tanulmányok is kimutatták egészséges felnőttekben testmozgás hatására bekövetkező kognitív javulást, ideértve Thomas korábbi kutatásait is, melyek során az idősödő atlétáknál a cortexben jobb véráramlást detektáltak, mint az ülő életmódot folytató idősebb felnőtteknél. Azonban ez az új kutatás jelentősebb, mivel Alzheimer-kórra nézve magas kockázattal rendelkező felnőttekben mutattak ki hosszabb távú javulást.
„Kimutattuk, hogy még akkor is, ha a memóriád már elkezdett hanyatlani, tehetsz ellenne azzal, ha az aerobik mozgásformát beépíted a mindennapjaidba”- mondta Thomas.
Egyre sürgetőbb a demencia terápiás lehetőségeinek kutatása: több mint 5 millió amerikai szenved Alzheimer-kórban, és számuk 2050-re várhatóan háromszorosára nő majd.
A legújabb kutatások segítettek a tudósoknak jobban megérteni a betegség molekuláris hátterét, ideértve az UT Southwestern Peter O’Donnell Jr. Brain Intézet 2018-as felfedezést, ami vezető erőfeszítéseket tett arra, hogy a betegséget még a tünetek megjelenése előtt azonosítsák. Azonban a demencia megelőzésére vagy lassítására irányuló kutatások még nem eredményeztek olyan bevált módszereket, melyek lehetővé tennék a betegek számára a korai diagnózist.
A UT Southwestern egyike a sok kutatócsoportnak, akik próbálják megállapítani, hogy valóban a testmozgás lehet-e az első ilyen terápiás opció. A bizonyítékok egyre inkább arra utalnak, ha legalább csak egy kicsit is, de szerepet játszhat az Alzheimer-kór késleltetésében vagy a kockázatának csökkentésében.
Egy 2018-as tanulmányban a kevésbé fitt embereknél gyorsabb fehérállományi idegrost degenerációt tapasztaltak. Egy tavaly közzétett tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy a testmozgás összefüggésben van a hippocampus degenerációjának késleltetésével.
Ami a véráramlás fontosságát illeti, Thomas szerint ezt egynap más stratégiákkal kombinálva is fel lehet majd használni az enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek agyműködésének megőrzéséhez.
„Az agyi véráramlás csak egy darabja a kirakósnak, és tovább kell folytatnunk a feltérképezését. De elegendő adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudjuk, a rendszeres testmozgás előnyös az agy- és szívműködésünknek.”
Referálta:
dr. Tar Julianna
DE KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika