A minőség előremozdítása. Többrésztvevős kiértékelés (Peer Review) a diagnosztikai radiológiában: Jelenlegi állapot és kitekintés a jövőre - Összefoglaló

Közösségek - Minőségbiztosítás | 2019. november 23. 08:48 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. szeptember 23. 18:50 | Forrás: https://pubs.rsna.org/doi/10.1148/rg.295095086

A cikk az amerikai egészségügyi rendszerben jelentős szerepet játszó, peer review rendszerek fontosságát, illetve az ellenőrzés különböző módjait ismerteti meg az olvasóval.

A minőség előremozdítása. Többrésztvevős kiértékelés (Peer Review) a diagnosztikai radiológiában: Jelenlegi állapot és kitekintés a jövőre - Összefoglaló

Quality Initiatives - Peer Review in Diagnostic Radiology: Current State and a Vision for the Future
Shmuel Mahgerefteh, Jonathan B. Kruskal, Chun S. Yam, Arye Blachar, Jacob Sosna
RadioGraphics 2009; 29:1221–1231
DOI: 10.1148/rg.295095086

A cikk írói szerint az elmúlt időkben kötelezővé vált az egészségügyben a szakorvosok rendszeres ellenőrzése és értékelése -különösen a diagnosztikai pontosság mérésében-, mely nagyban segítette az amerikai egészségügyi rendszer javulását.  Ennek a folyamatnak két formáját, az un. „dupla-olvasásos” és a munkaállomási ellenőrzést tekinti a két fő módszernek - annak minden előnyével és hátrányával -, melyek alkalmazását minden esetben az adott munkakörnyezet, intézmény sajátosságai határozzák meg.

Bevezetés

Amerikában az egészségügyi minőségének ellenőrzéséért és biztosításáért számos intézmény felelős, melybe beletartoznak az állami szintű és a speciális szervezetek, American College of Radiology (ACR), a Joint Commission on Accreditation of Healthcare Organizations (JCAHO) és az Accreditation Council for Graduate Medical Education (ACGME). Ezek az intézmények öt fő funkciót látnak el, melyeket a későbbi fejezetekben taglal a cikk egy táblázat formájában.

Egészségügy az Amerikai Egyesült Államokban

A Gyógyszerészeti Intézet 2001-es tanulmánya által alátámasztott vélemény szerint az amerikai egészségügyi rendszer bőven el van maradva attól, amire képes lehetne, nem biztosít egyenlő lehetőségeket a betegeknek, továbbá több száz halálesetet orvosi műhibának tulajdonít. Ezen hibák orvoslására szükségesnek tekinti a folyamatos bővülést és az alkalmazkodó készséget, melyhez viszont kommunikáció és a jelenlegi tudás folyamatos növelése kell. Kiemeli továbbá az orvosok egyéni teljesítményének jelentőségét, mely az írók szerint a praktizálás idejével egyenes arányban romlik.

Minőségjavító törekvések és az Orvosi minősítési rendszer

A The American Board of Medical Specialties (ABMS) megalkotta az első ellenőrző rendszert, mely négy kritikai területet határozott meg:

  1. szakmai állapot,
  2. élethosszig való tanulás készsége,
  3. elméleti jártasság és
  4. gyakorlati jártasság.

A JCAHO, az ACGME és a ABMS együtt módosította ezt a rendszert, melynek kritikai pontjai az alábbiak lettek:

  1. betegellátás,
  2. technikai jártasság,
  3. szaktudatosság,
  4. kommunikációs készség,
  5. rendszer-alapú gyakorlat,
  6. gyakorlat-alapú tanulás és önfejlesztés, továbbá
  7. az egészségügyi ismeretek és
  8. klinikai döntéshozatali készség,

melyekből az utolsó kettő áll legközelebb a gyakorlati teljesítményhez.

Többrésztvevős ellenőrzés (peer review) a diagnosztikai radiológiában

Az orvosok egyéni teljesítményének és kompetenciájának mérését igen nehézzé teszi, hogy a körülmények - mint az egy orvosra jutó betegpopuláció és esetszám - meglehetősen egyediek, ennek megfelelően közel lehetetlen objektíven, tömegesen összehasonlítani.
Ennek orvoslására csupán kevés intézmény vezetett be egységes, esetalapú rendszert, mely által ez mérhető lenne. Ez a radiológiában oly módon válik bonyolultabbá, hogy az esetszám több szakterületét bőven felülmúlja, továbbá a méréshez használt egységek és változók egyénileg, többféleképpen is értelmezhető, melyet közös megegyezés alapján lehet csak egységesíteni. Ennek megfelelően főként a diagnosztikai pontosság mérésére redukálódik ez a fajta felmérés.
A többrésztvevős méréseken - amely a leggyakoribb ellenőrzési, értékelési eljárás, a teljesítményt több esetben a medikai és klinikai ismeretek alapján határozzák meg. Ideális esetben ezt a szakterületen dolgozó társainak fair kiértékelése adja, mely lehetőséget nyit a tovább fejlődésre, illetve a fellépő hibák javítására. Ha minden klinikai végkimenetelt számosított adatokkal együtt regionális, vagy nemzeti szinten összegyűjtenének, úgy segítenék az objektívebb mérést.

Az ACR jelenleg szükségessé teszi az akkreditáció érdekében, hogy rendszeres, többrésztvevős felmérést végezzenek az egyes intézményekben, de ez önkéntes, melynek egyetlen hátránya az akkreditáció megvonása.

A JCAHO is kötelezi erre az intézmények dolgozóit, melyben minden esetben legalább az esetek 5%-ról folyamatos felmérést készítenek, de itt az esetek „pontosságának” meghatározása meglehetősen szubjektív lehet.

Az effektív peer review rendszerek jellemzői

Az ABMS és a JCAHO meghatározásai szerint egy felmérésnek lehetőséget kell nyújtania a minőség fejlesztésére, a kompetencia biztosítására, az egyéni végkimenetelek javítására, továbbá bizonyítékot kell szolgáltatnia az esetlegesen előforduló hibás, vagy szándékosan rosszul végzett munka esetén. A méréseknek e mellett fairnek, kiegyensúlyozottnak és részrehajlást nélkülözőnek kell lennie. A vizsgálat alá vett személy kiválasztásának véletlenszerűnek kell lennie, a kiválasztott orvos, illetve egyéb kapcsolódó szervek véleményét, álláspontját pedig jegyzőkönyvbe kell venni. A felméréseknek időszakosnak kell lennie, alkalmazkodva a jelenlegi előírásokhoz és igényekhez, illetve a találatok értelmezésének és értékelésének is megfelelő időben kell megszületnie. Továbbá ezeknek folyamatosnak kell lennie, könnyű hozzáférést, csatlakozási lehetőséget kell biztosítania és nem szabad jelentősen beleszólnia a folyó munkába.

Ennek megfelelően az ilyen többrésztvevős ellenőrzéseknek érdemes lenne beletartoznia egy már létező értékelési rendszerbe, mint például az intézmény saját minőségbiztosítási rendszerébe. Minden ilyen rendszer esetben viszont meg kell határozni, hogy az reaktív, vagy proaktív.

2019-11-23_8-30-52

1. ábra: A rögzített kép egy eset felülvizsgálatát mutatja a RadReview munkaállomást bevonó rendszerben.

g09se12l02x

2. ábra: A folyamatábra a teljesítményalapú felmérési rendszert mutatja be a radiológia területén, Jackson et al. példáján és az ACGME előírásain keresztül. A kéthónaponként tartott radiológiai konferencián a rendellenes eseteket az elsődleges olvasó, vagy a felülvizsgálatot végző radiológus tanácsára felküldik. A hetente tartott interdiszciplináris konferencián, a bármely szakterületről résztvevő klinikusok felküldhetnek felülvizsgálatra eseteket és információt szolgáltathatnak róluk. Halsted úgy gondolja, hogy ez a rendszer „felhatalmazza az alkalmazottakat arra, hogy a rendellenes eseteket úgy kezeljék, ahogyan azt jónak látják” mert „elsődleges lehetőséget kapnak a hibák kijavítására”, továbbá a betegek, illetve a klinikusok tájékoztatására, esetleg a jelentett eseteket függelékbe helyezzék. A hibák nyomon követése, melyet minden alkalmazott önállóan végez, annak bár minden esetben JCAHO kompatibilisnek kell lennie, mégis hátrányosnak tekinthetőek.

Munkaállomás-integrált, peer review

Ezek minden esetben olyan vizsgálatok, melyet a munkaállomáson végeznek. Mivel újraolvasatot nem igényel, ezért minimálisan szól csak bele az aktív munkafolyamatba, mivel általában más radiológus által beküldött jelentések ellenőrzését jelenti. Erre remek például szolgál az ACR által fejlesztett RADPEER, az eRADPEER (az előző digitálisan elérhető változata) és a Beth Israel Deaconess Medical Center által alkalmazott rendszere, mely lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha az orvos belefut egy rutinellenőrzés során egy korábban már kiértékelésbe, akkor azok interpretációját leellenőrizze. A RadReview program esetén ez úgy működik, hogy a kiértékelések pontozását átnézik a fő kiértékelők, majd egy 3-as, vagy 4-es pontozással illetik azt, ha az ellenőrzésre szorul. Ez után ezekkel az értékelésekkel újraértékeli őket, majd az értékelés módosítását javasolja, ha nem ért egyet a kiértékeléssel. A végső értékelést még utoljára elküldik az intézet székvezetőjének további ellenőrzésre. Az eRADPEER lehetőséget biztosít több intézmény által készített összehasonlított teljesítményadatok leellenőrzésére, melyre még nem született standardizált benchmark rendszer.

g09se12l03x

3. ábra: Ez a folyamatábra mutatja a peer review folyamatát a RADPEER és RadReview munkaállomás-integrált rendszerében. Egy négypontos pontozási rendszerben összesítik az értelmezés pontosságának mértékét. A korábban mellőzött, vagy félreértelmezett találatok adják az alapját a 3-as, vagy 4-es értéknek, amely kötelezővé teszi az eset újravizsgálatát a részlegvezető, vagy a felülvizsgálatot végző csoport részéről. A hitelesített teljesítményadatokat egy intézeti és egy külső adatbázisban tárolják későbbi vizsgálatra. A teljesítményadatok online elérhetősége mind egyéni, mind intézményes szinten motiválhatja a fejlesztést és a felülvizsgálaton való részvételt. Viszont az intézetek közötti összehasonlítások eléggé megterhelő vállalkozások, mivel nincs még hitelesített benchmark rendszer hozzá.

 g09se12l04x

4. ábra.: A folyamatábra mutatja a minőségellenőrzési procedúra lefolyását egy radiológusokból álló csoportban, Sofia et al leírásának megfelelően.

Az értékelési rendszer hasonlatos a RADPEER és a RadReview által használatos négypontos rendszerhez, melyben a 3, vagy 4 pontos eredmény értelmezései egyezhetetlenséget jelöl, vagy teljes mértékű félreértelmezésre adhat gyanút. QA = minőségbiztosítás

2. táblázat: A radiológia területén, a diagnosztikai pontosságon végzett peer review vizsgálatok folyamatinak leírása

 

 

Teljesítményadatok gyűjtésére használt módszer

Forrás és referenciaszám

peer review által használt mértékegység

Leírás

Előnyök

Hátrányok

Sofia et al

Két radiológuscsoport gyakorlati tevékenysége között észlelt egyezhetetlenségi arány.

Az esetek 2%-ának „Vakolvasása”.

Nem érzékeny a szelekciós részrehajlásra

Nyersanyagigényes: két csoport végezte az elsődleges olvasást; egy harmadik és egy negyedik hasonlította össze az ellentmondásos jelentéseket a végső döntéshozatal előtt

Donelly/Donelly és Strife

Egészségügyi és klinikai gyakorlati ismeretek; intézményen belüli hibák

Ellentmondásos értelmezések véletlenszerű megfigyelése egy klinikai környezetben

JCAHO útmutatásainak teljesen megfelel; A jelenlegi interdiszciplináris rendszerbe könnyen integrálható; maximalizálja az oktatási lehetőségeket a teljes intézmény számára

Érzékeny a szelekciós részrehajlásra; a praktizáns-specifikus esettípusokának és azok mértékének megállapítása során kontrollálhatatlanná válik.

McEnery et al, Borgstede et al, Stife et al

Értelmezési pontosság

Munkaállomás-integrált peer review (RADPEER, RadReview)

Az ABMS MOC program IV. részét   előírásainak megfelelően követi; az általános munkaütemhez igazodik, minimálisan zavaró hatású

Szelekciós részrehajlások előfordulnak; a praktizáns-specifikus esettípusokának és azok mértékének megállapítása során kontrollálhatatlanná válik

Megjegyzés: MOC= elismervény megtartása

Az adatgyűjtési metódustól függetlenül az adatot minden alkalmazottal meg lehet osztani a rendellenesség ellenőrző gyűléseken, hogy a korábbi hibákból ezáltal tanulni lehessen.

Például ellentmondás észlelhető egy jelenlegi tanulmány és egy korábbi tanulmány összehasonlításakor egy klinikai konzultáció, vagy egy klinikai eseti felülvizsgálati konferencián.

Az ABMS MOC program IV. része magába vonja a gyakorlati folyamat értékelését, amely egy jelenleg folyó gyakorlati fejlesztési program alatt a diagnosztikai radiológia területén. A radiológusok egy személyes minőségfejlesztő projektben, melyet egy öt, megcélzandó területből választanak ki, beleértve az értelmezés pontosságának fejlesztését.

 

3. táblázat: A gyakorlati minőségfejlesztési program feladatelvégzési idővonala

Éves ciklus

A Radiológiai intézet által elvégzendő feladat

1

PQI folyamat betanulása, projektek és mértékegységek megjelölése

2

Alapvető adatok kinyerése

3

Adatok vizsgálata, fejlesztési terv megalkotása

4

Adatgyűjtés, az elsődleges adatok összevetése, eredmények összefoglalása

5

Fejlesztési terv módosítása

6

Adatok vizsgálata, ha teljesült a kívánt cél, újabb PQI projekt kiválasztása

7

Adatok összefoglalása, fejlesztési terv finomhangolása

8

Adatgyűjtés folytatása

9

Fejlesztési adatok összegyűjtésének befejezése, adatok vizsgálata, adatok összefoglalása

10

Végső jelentés elkészítése az eredményekről és végső konklútziókról, az első ciklus eredményeinek fenntartása, a következő ciklus témájának kiválasztása

Forrás – 21. forrás

Megjegyzés. – PQI= Gyakorlati Minőségfejlesztés

 

4. táblázat: Kérdések, melyek befolyásolhatják a teljesítményadatok begyűjtését a peer review során

Milyen irányelveket kéne megállapítanunk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy minden tanulmánytípus megfelelő reprezentitást kap.
Milyen mértékig kéne az összetettebb tanulmányokat (pl.: többszekvenciás MR képalkotási vizsgálatok) retrospektív módon vizsgálat alá venni.
Kinek kéne végezni az elsődleges felülvizsgálatot, vagy a „duplaolvasatot”, illetve kinek kéne ezek eredményeit hitelesíteni.
Mennyi jelentést kéne felülvizsgálni annak érdekében, hogy a radiológusok teljesítményének mutatói hitelesek maradjanak. *
Hogyan kéne az egyes eseteket kiválasztani felülvizsgálatra?
Hogyan kellene az eseti felülvizsgálati kvótákat kiszámolni – havi, vagy éves alapon?
Hogyan lehet az értékelők személyazonosságát megvédeni egy erősen reaktív jellegű, többrésztvevős rendszerben.
Hogyan lehet egy kiegyensúlyozott felülvizsgálatot (pl.: az esetek random szelekciója esetén) elérni egy erősen reaktív jellegű rendszerben?
Hogyan lehet a felülvizsgálatokat konzisztens módon elvégezni, az annak megfelelő időszerűségeket követve, egy erősen reaktív alapú rendszerben?
Kinek/kiknek kéne a peer review-k  anyagi terhét hordoznia?**

*Az ACR (RADPEER) által javasolt, kártya alapú felülvizsgálati rendszer nem kevesebb, mint 50 kártyát oszt ki orvosonként havonta (19). Ha a radiológusok éves átlag esetterheltsége 10000 tanulmány, akkor ez a radiológusokra kivetített átlag 5%-a. Soffa et al (18) az éves esetterheltség 2%-át vetette „vakvizsgálat” alá. Ezeknek a hatékonyságát legjobb tudomásunk szerint senki sem bizonyította még.

** A RADPEER éves használati költsége nagyjából 100-400$, amely a résztvevők számának növekedésével csökken. Az objektívebb és proaktívabb rendszerek használata várhatóan nagyobb költségekkel jár, mint a kevésbé objektív társaik használata. A többrésztvevős vizsgálatok költségei valószínűleg megoszlik majd az illetékes szervek között, de ha ezt nagyobb részt az alsó sorhoz társítják, akkor 1%-2%-os átlag költségnövekedést eredményezhet a radiológiai tanulmányok tekintetében.

Ellentmondások, kihívások és jövőbéli lehetőségek

Számos ellentmondásba ütközik a többrésztvevős ellenőrzési modell, mint például, hogy mi alapján kellene kiválasztani a korábban beküldött jelentéseket ellenőrzésre, vagy hogy a komplexebb vizsgálatokat milyen szinten kell felülvizsgálni. Rendszeres vizsgálat alá vetni a komplexebbeket rendkívül terhelő lenne, de nincs egységes megegyezés abban, hogy hány százalékot kéne felülvizsgálni egy éves jelentéshalmazból (többen 5%-ot javasolnak, de ennek semmilyen kutatáson alapuló háttere nincs). E mellett az egyes adatok, vagy végkimenetelek felé való részrehajlás előfordulhat, esetleg egy-egy csoport körében végrehajtott, az átlagosnál esetleg gyakoribb ellenőrzés is. Ezek mellett problémát okozhat a később felfedezett abnormalitások kezelése is. Ezekről mind érdemes lenne egy tanszéki, vagy intézeti megegyezésen alapuló útmutatót készíteni, melybe az orvossal és a beteggel kapcsolatos döntéshozatal is beletartozhat.

A JCAHO és az ABMS által használt módszerek hatékonyságáról sincsen még konkrét bizonyíték, mely leginkább az elérhető adatok hiányosságából adódik.

A jelenlegi peer review rendszerek validitásának meghatározása

A teljesítmény értékelését lehet a végkimenetelek számosított értékelése, illetve a belső standardekhez való alkalmazkodás alapján mérik. Jelenlegi megegyezés szerint mindez értelmezés és közös megegyezés alapján dől el, és az értékelést is ez alapján végzik. Az esetleges hibák dokumentációját is megvalósították egyes helyeken, melyet az ACR már a betegbiztonsági szabályzatába bele is vett.

A diagnosztikai pontosság jelenleg is mérvadó a többrésztvevős ellenőrzések során -mind a végkimenetelek, mind az anyagi kihasználtság tekintetében-, ezért érdemes lenne ennek fókuszát kiszélesíteni, a falspozitív eredmények detektálásán túl is. Lee kiértékelt pár jelentést az alábbi szempontok szerint: pozitív észlelési érték, betegség azonosítási arány, és az abnormális interpretációs arány, mely részletesség a vizsgálatok során csak a legobjektívebb körülmények között hajtható végre, éppen ezért a falspozitív eredmények alapján történt mérés bőven elegendő lehet jelentős számú esetben, melyet a korábban leírt paraméterekkel való kiegészítés jelentősen segíthet.

A reaktív típusú ellenrőzések egyik nagy átka a szelekciós részrehajlás, mellyel az általános véleménnyel ellentétben pont az a baj, hogy alulreportálják az előforduló hibákat, melyet egyébként gyakran jelentettek munkaállomás-alapú ellenőrzések során is. Az egyik megoldás lehet az, hogy kötelezőleg meghatározzák, mekkora arányban vizsgáljanak felül egy-egy vizsgálati csoportot. Másik az lehet, hogy minden egyes retrospektív jelentést egy-egy képalkotásban résztvevő alspecialista ellenőrzése alá vessenek. E mellett problémát jelenthet a vizsgálatban résztvevők anonimitása is, hiszen így pont a vizsgálat célirányossága látja kárát, ha nincs megnevezve a vizsgált személy. Erre megoldást jelenthet a felülvizsgálatok nagyobb mértékű automatizálása, illetve az felülvizsgálandó esetek arányos mértékben történő meghatározása.

Interpretív egyezhetetlenség: A teljesítményadatok vizsgálata és standardizációja

Minden jelenleg használt felülvizsgálati rendszer az interpretációban fellépő egyezhetetlenségeket veti össze, mivel szerintük ez potenciális hibalehetőséget takar. Mivel viszont ez nem mindig hiba következménye, ezért egy harmadik félnek hitelesíteni kell a felülvizsgálók kiértékeléseit. Mivel szoros egyezést lehetett találni általában a kiértékelők és az őket felülvizsgálók között, ezért nagy általánosságban ennek szükségessége nem igazán indokolt, ráadásul szükségtelenül szűkíti a vizsgálat területét. Jobb, ha a minőségbiztosítási modell részeként ezt automatizálnák, amennyire csak lehet, és csak a legszükségesebb esetben tekintenének el tőle, mely az online elérhető beteg kórlapoknak köszönhetően jelentősen előre mozdulhat.

Gondot jelenthet még a vizsgáló szervek közötti egyezhetetlenségen alapuló vizsgálatok során, hogy a kinyert adatokat csak a belső standardok meghatározásához lehet használni, az intézményeken átivelő benchmark elkészítésére viszont nem. Egy vizsgálat során, melyet több intézmény RADPEER által kimutatott adatai alapján készítettek, az egyezhetetlenségi mutatók intézetenként igen változóak voltak, vagyis több intézményen átívelő vizsgálat során meglehetősen haszontalannak bizonyul az erre való túlzott hagyatkozás.

Radiológusok egyéni felülvizsgálatának hatásai

A vizsgálat alanyára szabott teljesítményadatoknak több haszna is lehet, mely azóta szükségessé vált az orvosok minősítésében. Ez a folyamatos felülvizsgálati forma elősegítheti a folyamatos önfejlesztést, és akár az egészségügyi döntések irányában is döntőnek bizonyulhat, mind a betegek, mind a szolgáltatók részéről. Továbbá ez akár a teljesítményalapú juttatások rendszerét is meghatározhatja egyes intézményekben.

 Az alul-teljesítés és a retrospektív hibabejelentések kezelése

A peer review-knak azt a célt érdemes szolgálnia, hogy elősegítsék a felülvizsgált orvos hibáinak kijavítását, vagy teljesítményének növelését. Specifikus javaslatokat nem igazán tesznek nyilvánossá, mivel egyrészt az túlgeneralizációhoz vezethet, másrészt az esetek többségében a rutinfolyamatok során előforduló hibák inkább egyénhez köthetőek, így bizalmas ügyeknek számítanak. Komplexebb esetekben viszont az interpretív egyezhetetlenség kialakulásának az esélye nagyobb, így mivel a diagnosztikai hibák mintaszerűen alakulnak, így az ilyen kiegyezhetetlenségeknek a konferencia szintű megtárgyalása előnyösen járulna hozzá a gyakran előforduló buktatók elkerüléséhez. A retrospektíven detektált hibák kezelésével kapcsolatban intézményszintű útmutatásnak megfelelően kellene eljárni.

Jogi meghatározások

A minőségjavítást célzó intézkedéseken való részvételt szabadabbá teendő, állami szinten többféle jogi privilégiumot és immunitást adtak a minőség-alapú adatok kiszolgáltathatóságával kapcsolatban. Például a beteg által való felfedezéssel kapcsolatos immunitás kérdése államoktól függ. A peer review által szolgáltatott adatok, melyeket a minőség javítása érdekében gyűjtöttek, privilégiumot élveznek, míg a más szervek által készültek, mint például a kórházi adminisztráció által készítettek, vagy nem a minőség javítását célzó adatok, nem élveznek hasonlót. Az egyes peer review alapján indított intézkedéseknek bizonyos standardokhoz igazodni kell annak érdekében, hogy a vizsgálat alá vont személytől jogi immunitást szerezzenek. Az alábbi területeken biztosítani kellett: a; hogy az intézkedés célja az egészségügy minőségének előrevitele. b; minden tényszerűség feltárására törekedett. c; megfelelő értesítések útján és az orvos megkérdezésével intézkedtek. d; hogy betartották a disciplináris előírásokat. Vagyis, a föderális és állami törvények biztosítanak egyes esetekben immunitást, vagy privilégiumokat a többrésztvevős vizsgálati szerveknek, mert a törvényhozásban résztvevők realizálták a fairség és objektívitás fontosságát az egészségügy fejlesztésében. Viszont ezeket a vizsgálat alá vont személy egyéni jogaihoz képest kell mérni, ezért biztosítani kell, hogy az intézkedéseket valóban az egészségügy fejlesztéséért teszik az illetékes szervek.

A peer review rendszerek fenntartása és implementációja

Hogy az intézetben dolgozók elfogadják az esetlegesen újonnan bevezetett peer review rendszert, érdemes először óvatossággal és megértéssel viszonyulni hozzájuk, akár többszörösen emlékeztetni kell őket a rendszer jelenlétéről. Viszont fontos, hogy ez egyszerű legyen, ne akadályozza az intézetben zajló munkát, és mutasson fel rövid és hosszútávú előnyöket. Erre remek példa a RadReview által biztosított teljesítmény összefoglaló, mely statisztikai adatot mutat tanulmány-csoportokra, vagy eset-csoportokra lebontva.

5. tábla: A peer review-val szembeni ellenállás okai intézményünkben

A többrésztvevős vizsgálatok rendkívül időigényesek (megzavarják a zajló munkát, illetve a beküldött adatok is további vizsgálatra szorulnak.)

Mutasd meg, miért is jó ez nekünk. Látni akarom a belefektetett időm és energiám eredményét.

A kinyert adatot ellenünk is fel lehet használni, nem akarom, hogy a kollégáim bajba kerüljenek emiatt.

A többrésztvevős vizsgálat túl szubjektív.

Az egyes alkalmazottak nem állnak hozzá tisztességesen a dologhoz.

Összegzés

A minőség-ellenőrzés egyre jelentősebb részese az egészségügynek, mely növelte az orvosokra egyénileg vonatkoztatott teljesítményadatok gyűjtésének hangsúlyosságát. Felülvizsgálatokra használatos vizsgálati pontokat már javasolt az ABMS, JCAHO, és a ACGME. A radiológia területén a már bevezették a képértelmezés pontosságának vizsgálatát, mely minimális intervencióval sikeres volt, bár eredményessége egyelőre nem bizonyított. A paramétereket érdemes lehet kiterjeszteni a falspozitív eredmények beiktatásával, illetve az egyes esettípusok kötelező felülvizsgálatával, bár ez még implementációs problémába ütközhet. Jelenleg a legjelentősebb kihívás az, hogy a peer review-kon való részvétel felé megfelelő lelkesedést generáljunk, melynek elérése érdekében az alkalmazottak emlékeztetését és az adatok bizalmas kezelését javasoljuk.

Referálta:

dr. Fekete Balázs Imre
DE KEK Központi Radiológiai Diagnosztika

További cikkek