Mikor kezdenek el a gyerek dohányozni?

Közösségek - Mellkas | 2018. szeptember 18. 13:18 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. szeptember 18. 13:18 | Forrás: Székely András

15: A körülbelüli átlagéletkor, amikor az európai és amerikai emberek rászoknak a cigarettára.

Mikor kezdenek el a gyerek dohányozni?

A dohányzás világszerte csökkenő tendenciát mutat, de továbbra is a dohányhasználat tehető felelőssé globálisan mintegy 6 millió ember haláláért. – vallja az Egészségügyi Világszervezet.

A dohányzás feltehetően a legtöbb esetben már gyerekkorban elkezdődik. A kutatások szerint az Egyesült Államokban és Európa nagy részén a rendszeres dohányzás jellemzően 15 és 16 éves kor között alakul ki.

Egy felnőtt dohányzók megkérdezésével készült 2014-es tisztifőorvosi jelentés alapján a dohányzás megkezdéséhez köthető átlagéletkor az USA-ban 15,3. A jelentésben lévő adatok egy 2012-es felmérésből származnak, amelyben olyan felnőtteket kérdeztek az első dohányzásról szerzett tapasztalataikról, akik valaha rendszeresen dohányoztak.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent vizsgálat alapján a dohányzás kezdeti ráta az európai országokban a 2000-es években a fiúk körében 16, a lányok körében pedig 15 éves korra emelkedett.

A lányok feltehetően korábban szoknak rá a dohányzásra, mint a fiúk, ami a lányok fiúkhoz viszonyított korai érettségével magyarázható – mondta Alessandro Marcon a tanulmány első szerzője, a Veronai Egyetem egyetemi adjunktusa.
Marcon szerint a pubertás kiszélesítheti a lányok és a fiúk közötti fizikai- és társadalmi érettség szakadékot, ezzel olyan rossz viselkedésformákhoz vezetve, mint például a dohányzás, melyektől felnőttnek érezhetik magukat.

Az EU Horizont 2020 Program finanszírozásával készült vizsgálat 6 másik vizsgálatból származó összesített adatokon alapszik, melyben 17 országból 119 104 ember vett részt.
Ezen adatok felhasználásával a kutatók az 1970 és 2009 közötti dohányzási trendeket vizsgálták.

Az eredményeket 4 régióba csoportosították:
- Észak-Európa: Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság
- Kelet-Európa: Észtország, Macedónia, Lengyelország
- Dél-Európa: Olaszország, Portugália, Spanyolország
- Nyugat-Európa: Belgium, Franciaország, Németország, Hollandia, Svájc

A kutatók szerint azok között, akik valaha legalább egy évig dohányoztak, magasabb volt azon dohányzók száma, akik a kései kamaszkorban nyúltak először a cigarettához. 2005 körül a kései kamaszkorban megkezdett dohányzási arány Észak-Európában volt a legalacsonyabb mind a lányok, mind a fiúk körében. Ez azt jelenti, hogy évente 1000 tinédzser közül 20 kezdett el dohányozni. Ugyanez az arány Dél-Európában volt a legmagasabb, ott 1000 vizsgált tini közül 80 döntött úgy, hogy rágyújt.

„Nem meglepő, hogy az észak-európai országokban a legalacsonyabb a dohányzásmegkezdési mutató, mivel az ezekben az országokban létrehozott dohányzást szabályozó törvények és a dohányzáskutatás az élvonalhoz tartozik” – vélekedett Marcon.

A kutatók úgy találták, hogy a kései kamaszkorban megkezdett dohányzás száma lényegesen kiugrott 1970 és 2009 között egész Európában, kivéve Dél-Európát, ahol ez 1990 után lecsökkent. Továbbá szintén 1990 után a kutatók a megkezdett dohányzások számában jelentős növekedést figyeltek meg a kiskamasz fiúk és lányok körében (11-15 év között) minden európai régióban, kivéve az észak-európai fiúkat.

„Eléggé meglepett minket ez a markáns növekedés a kiskamaszok között. 2005 körül a nyugat-európai lányok dohányzásmegkezdési mutatója elérte a 16 és 20 év közötti lányok arányát, habár az utóbbi csoport rátája csökkent” – mondta Marcon.

A tanulmánynak voltak korlátai. Többek között más különféle vizsgálatokból vett többszörös, véletlenszerű mintákat használtak, melyek nem feltétlenül jellemzőek Európa egészére. Valamint nem tettek különbséget a dobozos, a kézzel sodort és az elektromos cigaretta (e-cigaretta) használata között. Az új tanulmány adatai is visszatekintő és önjellemző kérdőíveken alapszik, amely újabb megkötést jelent.

„Ez a vizsgálat azt sugallja, hogy számos európai országban még többet kell tennünk azért, hogy megelőzzük a gyerekkori dohányzást.” – tette hozzá Marcon.
„Nagyon fiatal korban a nikotin komolyabb függőséget okozhat. Több európai országban szigorítani kellene a dohányzást szabályozó törvények végrehajtását, amelyek a dohánytermékek árának növekedése, a kiskorúak részére történő értékesítésre vonatkozó jogszabályok érvényesítése, valamint a reklámok tilalma révén különösen hatékonyan érik el a fiatalokat.” (Fordító megjegyzése: egy másik tanulmány szerint a dohányzást kipróbálók 60 %-a rendszeresen dohányzóvá válik.)

Dr. James Sargent new hampshire-i gyermekgyógyászati professzor rámutatott arra, hogy az új tanulmány nem a kísérletezésről szólt. Inkább azokra a gyerekekre koncentrált, akik rendszeresen dohányoznak és valószínűleg felnőve is a dohányos társadalmat fogják erősíteni. Hozzátette, hogy a következtetések feltehetően különböznének, ha a tanulmány napjainkban is vizsgálná az USA-ban élő gyerekek dohányzási szokásait.

„Kevesebb amerikai gyerek dohányzik, mint Európában és ugyanez igaz a felnőttekre is. Jól működnek az USA-ban működő államok és helyi önkormányzatok által hozott dohányzást megnehezítő rendelkezések. Ilyenek például a beltéri dohányzásra vonatkozó törvények, illetve a dohányadók.” – tette hozzá Sargent az Egyesült Államokról.

Még a jövőben hasznos lenne vizsgálni, hogy a gyerekek milyen életkorban kezdenek el használni más termékeket, például az e-cigarettát. Az amerikai tisztifőorvos 2016-os jelentése szerint az e-cigi használata 900 %-os növekedést mutatott a főiskolások körében a 2011-2015-ös időszakra terjedően.

„Jelenleg az elektromos cigaretta a leggyakrabban használt dohánytermék az amerikai kamaszok körében. Sokkal inkább elterjedt, mint a hagyományos cigaretta” – mondta Sargent.

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.