Mi adja a motivációt a CT-tüdőszűréshez?

Közösségek - Mellkas | 2018. július 25. 22:23 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?Sec=sup&Sub=cto&Pag=dis&ItemId=121254

4 ok, amiért az emberek a CT-tüdőrákszűrés mellett döntenek

Mi adja a motivációt a CT-tüdőszűréshez?

A CT tüdőrák szűrési aránya kicsivel elmaradt a várakozásoktól, de még mindig sok alkalmas egyén keresi fel a szűrést. Július 5-én a PLOS One című folyóiratban publikált cikk szerint egy washingtoni csoport azonosította azt a négy legfontosabb tényezőt, ami a pácienseket a szűrés folytatására motiválja.

Annak ellenére, hogy a CT tüdőrákszűrés bizonyítottan csökkenti a mortalitást, az Amerikai Egyesült Államokban még mindig alacsony a részvételi arány. Erre válaszul a különböző tüdőrákszűrő programok klinikusai új módszerek után néztek (például a páciensek e-mailes vagy telefonos felkeresésének támogatása), hogy növeljék a részvételi arányokat.

Véleményük szerint eddig még kevés tanulmány foglalkozott azzal, hogy a szűrésen átesett emberek miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a szűrőprogramban. Ennek a koncepciónak a folytatásaként Joshua Roth, PhD és különböző amerikai egyesült államokbeli intézetekben dolgozó kollegái 2015-ben a Kaiser Permanente Washington egészségügyi hálózat keretein belül végzett szűrésen átesett körülbelül 1000 egyénből  20 emberrel készítettek  interjút.

Minden megkérdezett egyén megfelelt a U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) által meghatározott kritériumoknak, valamint a szűrési eredményeik „negatívak” vagy „benignusak” voltak. Az életkoruk medián értéke 68 év volt; 40%-uk férfi, 90%-uk kaukázusi, és 35%-uk jelenleg is dohányzó egyén volt.

A szűrésen résztvevők interjúi során a kutatók négy fő motiváló tényezőt azonosítottak:

  1. A referáló orvosba vetett bizalom

A legtöbb egyén (85%) azt nyilatkozta, hogy nem tudta, hogy a CT tüdőrákszűrés elérhető a számára, amíg az orvosával nem beszéltek róla. Az orvosukba vetett „magas fokú bizalom” motiválta őket, hogy elmenjenek egy CT szűrési vizsgálatra.

  1. A korai felismerés előnye

A résztvevők többsége (75%) szerint a tüdőrák korai stádiumban történő elkapásának a lehetősége volt a fő motivációjuk. Szinte az összes résztvevő úgy vélte, hogy magasabb kockázattal rendelkeznek a tüdőrákra nézve a soha nem dohányzó egyénekhez képest.

  1. A CT alacsony vagy korlátozott mértékű hátránya

Mindegyik személy meg volt győződve arról, hogy a CT szűrés előnyei meghaladják annak káros hatásait. Kevesebb, mint felük (45%) volt tisztában a szűrés potenciális hátrányaival – legtöbbször a sugárterhelést említették.

  1. Rosszindulatú daganat a családban vagy barátok körében

Több ember is említette a szűrésen való részvételének személyes motivációjaként a barátai között vagy a családjában előforduló előrehaladott rákos megbetegedés múltbéli tapasztalatát.

Ezek a betekintések a motivációkba segíthetik a páciens és az egészségügyi szolgáltató közötti közös döntéshozatali folyamat javítását, valamint információt nyújthatnak az egészségügyi központoknak, hogy hogyan tervezzék és valósítsák meg az új szűrési programokat.

„A betegközpontú folyamatok potenciálisan javíthatják a daganatos ellátás folytonosságát, gondolunk itt többek között a tüdőrákra.” –írták. „Továbbá az orvosi gyakorlatban mind a keretszám, mind a klinikai csapat, a klinikai találkozás, valamint a beteg jellemzői olyan kritikus tényezők, amelyek befolyásolhatják az ellátás folyamatát – a kockázatértékeléstől a szűrésig.”

Referálta:

dr. Tar Julianna 

radiológus rezidens

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.