Mi adja a motivációt a CT-tüdőszűréshez?

Közösségek - Mellkas | 2018. július 25. 22:23 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?Sec=sup&Sub=cto&Pag=dis&ItemId=121254

4 ok, amiért az emberek a CT-tüdőrákszűrés mellett döntenek

Mi adja a motivációt a CT-tüdőszűréshez?

A CT tüdőrák szűrési aránya kicsivel elmaradt a várakozásoktól, de még mindig sok alkalmas egyén keresi fel a szűrést. Július 5-én a PLOS One című folyóiratban publikált cikk szerint egy washingtoni csoport azonosította azt a négy legfontosabb tényezőt, ami a pácienseket a szűrés folytatására motiválja.

Annak ellenére, hogy a CT tüdőrákszűrés bizonyítottan csökkenti a mortalitást, az Amerikai Egyesült Államokban még mindig alacsony a részvételi arány. Erre válaszul a különböző tüdőrákszűrő programok klinikusai új módszerek után néztek (például a páciensek e-mailes vagy telefonos felkeresésének támogatása), hogy növeljék a részvételi arányokat.

Véleményük szerint eddig még kevés tanulmány foglalkozott azzal, hogy a szűrésen átesett emberek miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a szűrőprogramban. Ennek a koncepciónak a folytatásaként Joshua Roth, PhD és különböző amerikai egyesült államokbeli intézetekben dolgozó kollegái 2015-ben a Kaiser Permanente Washington egészségügyi hálózat keretein belül végzett szűrésen átesett körülbelül 1000 egyénből  20 emberrel készítettek  interjút.

Minden megkérdezett egyén megfelelt a U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) által meghatározott kritériumoknak, valamint a szűrési eredményeik „negatívak” vagy „benignusak” voltak. Az életkoruk medián értéke 68 év volt; 40%-uk férfi, 90%-uk kaukázusi, és 35%-uk jelenleg is dohányzó egyén volt.

A szűrésen résztvevők interjúi során a kutatók négy fő motiváló tényezőt azonosítottak:

  1. A referáló orvosba vetett bizalom

A legtöbb egyén (85%) azt nyilatkozta, hogy nem tudta, hogy a CT tüdőrákszűrés elérhető a számára, amíg az orvosával nem beszéltek róla. Az orvosukba vetett „magas fokú bizalom” motiválta őket, hogy elmenjenek egy CT szűrési vizsgálatra.

  1. A korai felismerés előnye

A résztvevők többsége (75%) szerint a tüdőrák korai stádiumban történő elkapásának a lehetősége volt a fő motivációjuk. Szinte az összes résztvevő úgy vélte, hogy magasabb kockázattal rendelkeznek a tüdőrákra nézve a soha nem dohányzó egyénekhez képest.

  1. A CT alacsony vagy korlátozott mértékű hátránya

Mindegyik személy meg volt győződve arról, hogy a CT szűrés előnyei meghaladják annak káros hatásait. Kevesebb, mint felük (45%) volt tisztában a szűrés potenciális hátrányaival – legtöbbször a sugárterhelést említették.

  1. Rosszindulatú daganat a családban vagy barátok körében

Több ember is említette a szűrésen való részvételének személyes motivációjaként a barátai között vagy a családjában előforduló előrehaladott rákos megbetegedés múltbéli tapasztalatát.

Ezek a betekintések a motivációkba segíthetik a páciens és az egészségügyi szolgáltató közötti közös döntéshozatali folyamat javítását, valamint információt nyújthatnak az egészségügyi központoknak, hogy hogyan tervezzék és valósítsák meg az új szűrési programokat.

„A betegközpontú folyamatok potenciálisan javíthatják a daganatos ellátás folytonosságát, gondolunk itt többek között a tüdőrákra.” –írták. „Továbbá az orvosi gyakorlatban mind a keretszám, mind a klinikai csapat, a klinikai találkozás, valamint a beteg jellemzői olyan kritikus tényezők, amelyek befolyásolhatják az ellátás folyamatát – a kockázatértékeléstől a szűrésig.”

Referálta:

dr. Tar Julianna 

radiológus rezidens

 

További cikkek

Mellkasi kóros levegőgyülemek

Közösségek - Mellkas

2021. január 13. 20:48

A kóros levegőgyülem a mellkasban egyike a leginkább életet-veszélyeztető elváltozásoknak, melyek az intenzív terápiás osztályon előfordulnak. A betegmenedzsment különbözik attól függően, hogy hol helyezkedik el a levegőgyülem; ezért a kóros levegőgyülem detektálása, és a pontos lokalizációjának meghatározása a fekvő mellkas felvételen létfontosságú a korai terápia, és a pozitív kimenetel szempontjából. A kóros levegőgyülem sokféle mellkasi térben kialakulhat, ide tartozik a pleuraüreg, a mellkasfal, a mediastinum, a pericardium és a tüdő. A pneumothorax a fekvő mellkas felvételeken az elhelyezkedésétől függően különbözőképpen jelenhet meg. Sokféle betegség, vagy képlet képes pneumothoraxot utánozni a röntgen felvételeken, mint például a bőrredők, az interlobaris fissura, a tüdőcsúcsokban lévő bullák, az intrathoracicus extrapleuralis térben kialakult levegőgyülemek. Továbbá, a pneumopericardium hasonlíthat a pneumomediastinumra, ezért szükséges a differenciálása. Néhány betegségnek, mint az alsó tüdőszalagban kialakuló levegőgyülemnek, és a pneumatokelének, vagy a posteromedialis tében kialakult pneumothoraxnak a differenciál diagnózisa szükséges röntgenfelvétel alapján. CT elvégzése szükséges lehet a levegőgyülem lokalizálására, és a lehetséges etiológiák meghatározására, ha a diagnózis röntgen felvétel alapján nehéz. Ennek a cikknek a célja az, hogy átismételje azoknak a mellkasi tereknek az anatómiáját, ahol kóros levegőgyülem potenciálisan kialakulhat, továbbá hogy illusztrációk és kapcsolódó CT felvételek segítségével magyarázza el a kóros levegőgyülemek jellegzetes röntgendiagnosztikai megjelenéseit fekvő helyzetű betegeknél, és hogy ismertesse a differenciál diagnosztikát igénylő állapotok megkülönböztető jellemzőit. Mivel a terápia különbözik a kialakult levegőgyülem helyzetétől függően, a radiológusoknak meg kell próbálniuk pontosan felismerni, és azonosítani a helyzetét a levegőgyülemnek fekvő röntgen felvételeken.