Mi a legjobb képalkotó módszer COVID-19 esetében?

Közösségek - Mellkas | 2020. július 27. 22:14 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. január 17. 15:54 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=ult&pag=dis&ItemID=129176

A New York-i Mount Sinai Kórház kutatói kiadtak egy összefoglaló anyagot a COVID-19 okozta tüdőgyulladás diagnosztizálására és kezelésére használt képalkotó módszerekről, a mesterséges intelligencia (AI) fejlődési irányvonalainak figyeléséről és a betegség nem-mellkasi szövődményeinek leírásáról. A beszámolót június 1-jén tették közzé a Radiology: Cardiothoracic Imaging című kiadványban.

Mi a legjobb képalkotó módszer COVID-19 esetében?

Egy csoport, melyet Sayan Manna vezetett a következőket gyűjtötte össze annak érdekében, hogy társaik megértsék, hogyan lehet a képalkotást a legmegfelelőbben használni a betegség szempontjából:

A COVID-19 képalkotásához használt képalkotó módszerek hatékonysága.

  • A mobil röntgennel készített mellkasfelvétel gyakran az első képalkotó vizsgálat COVID-19 gyanúja esetén. A reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) teszteléssel pozitív betegeknek negatív mellkasi röntgenfelvételeik lehetnek, különösen a betegség korai szakaszában. A modalitás érzékenysége alacsonyabb, mint az RT-PCR teszt (69%, szemben az akár 91%-kal).
  • A mellkas CT érzékenyebb, mint a röntgen, érzékenysége 97%, és jobban tudja azonosítani a korai betegséget. A CT nyomon tudja követni a COVID-19 okozta tüdőrendellenességeket, találhat egyidejű betegséget a társbetegségekkel rendelkező betegekben és azonosíthatja a pulmonális thromboembolisatiót.
  • Az MRI alkalmazását a COVID-19 esetében még nem teljesen tisztázták. A modalitás ki tudja mutatni a betegséggel kapcsolatos elváltozásokat a tüdőparenchymában.
  • Kevés leírás található PET/CT leletekről COVID-19 esetében. A mellkas CT eltérései, mint például a tejüvegszerű homály és a kevert attenuáció, összefüggést mutatnak az FDG felvétellel. A továbbiakban a modalitás talán felhasználható a COVID-19 kezelésének nyomonkövetésére, a prognózis előrejelzésére és a betegség hosszú távú hatásainak követésére.
  • A mellkas ultrahangos vizsgálata hasznos eszköznek bizonyult a betegek értékelésében az intenzív kórteremben. Egyes tanulmányok szerint nagyobb az érzékenysége, mint a mellkasröntgennek. Az ultrahangot a vérrögök diagnosztizálására és a betegség által okozott trombózis kockázatának felmérésére kezdték el használni.
  • Az echokardiográfiát egyre inkább használják a COVID-19 betegek mélyvénás trombózisának és perifériás trombózisának értékelésére.

Gyakori mellkasi leletek. A csoport szerint a mellkas képalkotó leletek közül a multilobáris, túlnyomórészt perifériás és basalis tejüvegszerű, valamint vegyes attenuációjú homályok a leggyakoribbak.

AI használata a COVID-19 diagnosztizálásához és kezeléséhez. "Az AI előnyei ebben a világjárványban elsősorban a nagy teljesítményű elemzés és a képalkotó eredmények mintafelismerésének lehetőségeihez kapcsolódnak" – írta a csapat. "Azon intézményekben, ahol nagyarányú a betegség előfordulása és korlátozottak az erőforrások, az értékelést igénylő képalkotó vizsgálatok száma gyorsan felhalmozódik. A képalkotás mesterséges intelligenciával történő párhuzamos feldolgozása megkönnyítheti a betegek kategorizálását."

COVID-19, thromboembóliás kockázat és a tüdőn kívüli egyéb eltérések.  A betegségről kimutatták, hogy növeli a vénás thromboembólia kockázatát, amely tüdőembóliához és strokehoz vezethet. Ezenkívül a szerzők COVID-19-hez kapcsolódó képalkotási eredményeket találtak a gyomor-bél traktusban, az agyban, a szívben és a vesékben. "A súlyos COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek egy alcsoportjánál akut nekrotizáló encephalopathia betegség alakulhat ki ... [ami] feltételezhetően egy intracraniális "citokin viharhoz" köthető" – írták.

A világjárvány folytatódásakor a radiológusoknak meg kell érteniük, hogy a COVID-19 hogyan manifesztálódik, Manna és munkatársai szerint.

"Célunk, hogy a radiológusok jobban megértsék a betegséget, ezzel segítve a diagnózis felállítását és a kezelést," vonták le következtetéseiket.

Referálta: Farkas Gréta, radiográfus (BSc)

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

További cikkek

Mellkasi kóros levegőgyülemek

Közösségek - Mellkas

2021. január 13. 20:48

A kóros levegőgyülem a mellkasban egyike a leginkább életet-veszélyeztető elváltozásoknak, melyek az intenzív terápiás osztályon előfordulnak. A betegmenedzsment különbözik attól függően, hogy hol helyezkedik el a levegőgyülem; ezért a kóros levegőgyülem detektálása, és a pontos lokalizációjának meghatározása a fekvő mellkas felvételen létfontosságú a korai terápia, és a pozitív kimenetel szempontjából. A kóros levegőgyülem sokféle mellkasi térben kialakulhat, ide tartozik a pleuraüreg, a mellkasfal, a mediastinum, a pericardium és a tüdő. A pneumothorax a fekvő mellkas felvételeken az elhelyezkedésétől függően különbözőképpen jelenhet meg. Sokféle betegség, vagy képlet képes pneumothoraxot utánozni a röntgen felvételeken, mint például a bőrredők, az interlobaris fissura, a tüdőcsúcsokban lévő bullák, az intrathoracicus extrapleuralis térben kialakult levegőgyülemek. Továbbá, a pneumopericardium hasonlíthat a pneumomediastinumra, ezért szükséges a differenciálása. Néhány betegségnek, mint az alsó tüdőszalagban kialakuló levegőgyülemnek, és a pneumatokelének, vagy a posteromedialis tében kialakult pneumothoraxnak a differenciál diagnózisa szükséges röntgenfelvétel alapján. CT elvégzése szükséges lehet a levegőgyülem lokalizálására, és a lehetséges etiológiák meghatározására, ha a diagnózis röntgen felvétel alapján nehéz. Ennek a cikknek a célja az, hogy átismételje azoknak a mellkasi tereknek az anatómiáját, ahol kóros levegőgyülem potenciálisan kialakulhat, továbbá hogy illusztrációk és kapcsolódó CT felvételek segítségével magyarázza el a kóros levegőgyülemek jellegzetes röntgendiagnosztikai megjelenéseit fekvő helyzetű betegeknél, és hogy ismertesse a differenciál diagnosztikát igénylő állapotok megkülönböztető jellemzőit. Mivel a terápia különbözik a kialakult levegőgyülem helyzetétől függően, a radiológusoknak meg kell próbálniuk pontosan felismerni, és azonosítani a helyzetét a levegőgyülemnek fekvő röntgen felvételeken.