Még mindig kevesen vesznek részt a CT tüdőrák szűrésen

Közösségek - Mellkas | 2020. november 22. 21:50 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. április 13. 17:46 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=130838&fbclid=IwAR0SOZZ1s0yT95lYKPjkDvbaXGoxLATCdiHRS8rnXhqlhlBS-XUDwNkRDuQ

A Journal of the National Cancer Institute-ban november 12-én közétett tanulmányból kiderül, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a CT tüdőrák szűrésre alkalmas emberek közül csak kevesen élnek a lehetőséggel, 20 felnőttből kevesebb mint 1 vesz részt a szűrésen. Ráadásul ez az arány pont azokban az államokban a legalacsonyabb, ahol a tüdőrák incidenciája a legmagasabbak közé tartozik.

Még mindig kevesen vesznek részt a CT tüdőrák szűrésen

Ezen eredmények fényében, szükségszerű meghatározni, hogy mi akadályozza a szűrővizsgálatra jogosult embereket abban, hogy részt vegyenek rajta, valamint ezeket az akadályokat hogyan lehet leküzdeni- írta Stacy Fedewa, PhD, American Cancer Society, Atlanta.

Habár a tüdőrák szűréssel potenciálisan életeket lehet menteni, a tanulmány szerint a részvevők aránya mégis alacsony. Ezt az alacsony részvételi arányt több akadályozó tényezőnek is lehet tulajdonítható, ideértve az egészségügyi rendszerek támogatottságának hiányát, az előnyök-hátrányokkal kapcsolatos bizonytalanság érzést, az orvosok idegenkedését a szűréstől, valamint a szűrővizsgálatra alkalmas emberek pszichoszociális és hozzáférési korlátozottságát.

Fedewa és munkatársai megpróbálták felmérni a CT tüdőrák szűrés kihasználtságát 2016 és 2018 között mind az 50 államban, közöttük Washington DC-ben is. Az American College of Radiology's Lung Cancer Screening Registry adatait használták a szűrési arányok becsléséhez és a népesség alapú felmérésekhez, továbbá a U.S. Census és a rák nyilvántartási rendszer adatait a tüdőrák okozta teher becsléséhez.

Ezután értékelték, hogy a kapott szűrési arányok megfelelnek-e az adott állam tüdőrákterheltségnek, az ottani betegek szociodemográfiai állapotának, valamint az alacsony dózisú CT-hez való hozzáférésnek. Az találták, hogy 2016 és 2018 között az 50 állam közül 48-ban a tüdőrák szűrési arány szignifikáns növekedése volt tapasztalható (3,3%-ról 5%-ra). Az országos átlaghoz képest nyolc államban, főleg nyugaton és délen, a szűrési arány szignifikánsan alacsonyabb volt, míg 13 államban az átlaghoz képest 50%-kal magasabb volt (főleg északkeleten és középnyugaton, Kentucky kivételével).

Azt is megállapították, hogy az országos átlaghoz képest a szűrési arány 20% -kal alacsonyabb volt azokban az államokban, ahol a nem biztosított felnőtt dohányosok száma magasabb, és 40% -kal alacsonyabb azokban az államokban, ahol kevesebb lehetőség van a szűrésre.

A tüdőrák szűrés növekvő, de még mindig alacsony kihasználtsága jól tükrözi, hogy szükség van a szűrésre alkalmas emberek folyamatos kiemelésére, és ehhez számos kihívással kell szembenézni. Az egészségbiztosítás és a térítési rendszer hiányosságainak orvoslása nélkül nagy valószínűséggel a szűrés részvételi aránya a jövőben is ugyanilyen alacsony marad.

Fordította:

Dr. Tar Julianna

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.