Magasabb kockázat, több CT szűrés?

Közösségek - Mellkas | 2018. július 23. 20:31 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=121270

A magas kockázatú dohányosoknak feltehetően több CT szűrés szükséges

Magasabb kockázat, több CT szűrés?

Július 10-én a Radiology-ban publikált egyik cikk szerint a néhány éven keresztül tapasztalt negatív CT szűrővizsgálati eredmény hosszú távon nem biztos hogy kizárja a tüdőrák lehetőségét. Egy kanadai kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a magas kockázatú egyénekben a kiindulási szűrés után több év elteltével is magas a korai stádiumú tüdőrák incidenciája.

 A kutatók azt állapították meg, hogy a major CT szűrési tanulmányokban részvevő magas kockázatú dohányosoknál több évvel a tanulmányok lezárulta után is magas a tüdőrák prevalenciája. Az eredmények azt mutatják, hogy a tüdőrákszűrési programoknak hosszabb ideig kellene folytatniuk a szűrést szemben azzal, ahogy azt a tüdőrákszűrés hasznosságát demonstráló tanulmányokban tették (Dr. John Kavanagh-University Health Network, Toronto).

 “A CT tüdőrákszűrés hasznosságáról a legmeggyőzőbb bizonyítékok olyan tanulmányokból származnak, mint például a National Lung Screening Trial, ami két év alatt három CT vizsgálati körből állt, és egy meghatározott időpontban zárult le” – mondta Kavanagh az AuntMinnie.com-nak.

 Annak eldöntése érdekében, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázata több fordulónyi negatív szűrési eredmény után csökken, Kavanagh és munkatársai 327 olyan egyénnel vették fel a kapcsolatot, akik korábban az International Early Lung Cancer Action Program (I-ELCAP) –ban vettek részt és a kezdeti szűrési eredményeik negatívak voltak. A kutatók követési CT vizsgálatokat végeztek rajtuk, miután megerősítették azt, hogy ezek az egyének tüdőrákra nézve valóban fokozott kockázattal rendelkeznek. Ezt egy olyan rizikóbecslő modellel tették, ami többek között figyelembe vette az életkort, a dohányzási szokásokat, a testtömegindexet és a dohányzás óta eltelt évek számát.

 A tüdőrák hat éven belüli kialakulásának kockázata átlagosan 5,6% volt. A legutóbbi szűrővizsgálat óta eltelt idő öt és tíz év között mozgott, a mediánja hét év volt. A 327 egyén közül 35-ben diagnosztizáltak tüdőrákot és 19-en haltak meg tüdőrákban. A követési CT szűrésen résztvevő egyének közül 14 fő esetében derült fény tüdőrákra és 6 fő vetette magát alá további képalkotó vizsgálatoknak a gyanús eredményeik miatt.

 Összességében a tüdőrák prevalenciája a hét éves mediánra nézve 20,8% volt azon egyénekben, akiknek a kezdeti CT szűrővizsgálatuk negatív eredménnyel zárult (327-ből 68 személy). A követési CT szűrővizsgálatok során a tüdőrák detektálási aránya pedig 7% volt (200 szűrésen résztvevőből 14).

 “A Kavanagh és munkatársai által végzett tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a tüdőrák kialakulására legmagasabb kockázattal rendelkező egyének számára hasznos lenne, ha több mint három évenkénti szűrési körben vennének részt.” – írta dr. William Black (Dartmouth-Hitchcock Medical Center). “Azonban a szűrés nettó haszna nem mindig növekszik a kockázattal, mert a várható élettartam csökkenésével és a morbiditás emelkedésével a nettó haszon csökken.”

 Ennek a prospektív vizsgálat populációjának különösen magas kockázata volt a tüdőrák kialakulására, ez egyrészt a páciensek magasabb életkorának (74 év szemben a National Lung Screening Trial 61 évéhez képest), másrészt az erősebb dohányzási szokásaiknak volt köszönhető.

 “A jövőben egy negatív kiindulási szűrővizsgálatot egy kockázati modellel kombinálva fel lehetne használni arra, hogy azonosítsuk azon alacsonyabb rizikóval rendelkezők egyének csoportját, akiket elegendő hosszabb időközönként szűrni.” –írták. “Az optimális szűrési intervallum csoportonként változhat, és ennek meghatározása jövőbeli tanulmányok tárgyát képezheti.”

 

Referálta:

dr. Tar Julianna

radiológus rezidens

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.