Magasabb kockázat, több CT szűrés?

Közösségek - Mellkas | 2018. július 23. 20:31 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=121270

A magas kockázatú dohányosoknak feltehetően több CT szűrés szükséges

Magasabb kockázat, több CT szűrés?

Július 10-én a Radiology-ban publikált egyik cikk szerint a néhány éven keresztül tapasztalt negatív CT szűrővizsgálati eredmény hosszú távon nem biztos hogy kizárja a tüdőrák lehetőségét. Egy kanadai kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a magas kockázatú egyénekben a kiindulási szűrés után több év elteltével is magas a korai stádiumú tüdőrák incidenciája.

 A kutatók azt állapították meg, hogy a major CT szűrési tanulmányokban részvevő magas kockázatú dohányosoknál több évvel a tanulmányok lezárulta után is magas a tüdőrák prevalenciája. Az eredmények azt mutatják, hogy a tüdőrákszűrési programoknak hosszabb ideig kellene folytatniuk a szűrést szemben azzal, ahogy azt a tüdőrákszűrés hasznosságát demonstráló tanulmányokban tették (Dr. John Kavanagh-University Health Network, Toronto).

 “A CT tüdőrákszűrés hasznosságáról a legmeggyőzőbb bizonyítékok olyan tanulmányokból származnak, mint például a National Lung Screening Trial, ami két év alatt három CT vizsgálati körből állt, és egy meghatározott időpontban zárult le” – mondta Kavanagh az AuntMinnie.com-nak.

 Annak eldöntése érdekében, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázata több fordulónyi negatív szűrési eredmény után csökken, Kavanagh és munkatársai 327 olyan egyénnel vették fel a kapcsolatot, akik korábban az International Early Lung Cancer Action Program (I-ELCAP) –ban vettek részt és a kezdeti szűrési eredményeik negatívak voltak. A kutatók követési CT vizsgálatokat végeztek rajtuk, miután megerősítették azt, hogy ezek az egyének tüdőrákra nézve valóban fokozott kockázattal rendelkeznek. Ezt egy olyan rizikóbecslő modellel tették, ami többek között figyelembe vette az életkort, a dohányzási szokásokat, a testtömegindexet és a dohányzás óta eltelt évek számát.

 A tüdőrák hat éven belüli kialakulásának kockázata átlagosan 5,6% volt. A legutóbbi szűrővizsgálat óta eltelt idő öt és tíz év között mozgott, a mediánja hét év volt. A 327 egyén közül 35-ben diagnosztizáltak tüdőrákot és 19-en haltak meg tüdőrákban. A követési CT szűrésen résztvevő egyének közül 14 fő esetében derült fény tüdőrákra és 6 fő vetette magát alá további képalkotó vizsgálatoknak a gyanús eredményeik miatt.

 Összességében a tüdőrák prevalenciája a hét éves mediánra nézve 20,8% volt azon egyénekben, akiknek a kezdeti CT szűrővizsgálatuk negatív eredménnyel zárult (327-ből 68 személy). A követési CT szűrővizsgálatok során a tüdőrák detektálási aránya pedig 7% volt (200 szűrésen résztvevőből 14).

 “A Kavanagh és munkatársai által végzett tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a tüdőrák kialakulására legmagasabb kockázattal rendelkező egyének számára hasznos lenne, ha több mint három évenkénti szűrési körben vennének részt.” – írta dr. William Black (Dartmouth-Hitchcock Medical Center). “Azonban a szűrés nettó haszna nem mindig növekszik a kockázattal, mert a várható élettartam csökkenésével és a morbiditás emelkedésével a nettó haszon csökken.”

 Ennek a prospektív vizsgálat populációjának különösen magas kockázata volt a tüdőrák kialakulására, ez egyrészt a páciensek magasabb életkorának (74 év szemben a National Lung Screening Trial 61 évéhez képest), másrészt az erősebb dohányzási szokásaiknak volt köszönhető.

 “A jövőben egy negatív kiindulási szűrővizsgálatot egy kockázati modellel kombinálva fel lehetne használni arra, hogy azonosítsuk azon alacsonyabb rizikóval rendelkezők egyének csoportját, akiket elegendő hosszabb időközönként szűrni.” –írták. “Az optimális szűrési intervallum csoportonként változhat, és ennek meghatározása jövőbeli tanulmányok tárgyát képezheti.”

 

Referálta:

dr. Tar Julianna

radiológus rezidens

 

További cikkek

Mellkasi kóros levegőgyülemek

Közösségek - Mellkas

2021. január 13. 20:48

A kóros levegőgyülem a mellkasban egyike a leginkább életet-veszélyeztető elváltozásoknak, melyek az intenzív terápiás osztályon előfordulnak. A betegmenedzsment különbözik attól függően, hogy hol helyezkedik el a levegőgyülem; ezért a kóros levegőgyülem detektálása, és a pontos lokalizációjának meghatározása a fekvő mellkas felvételen létfontosságú a korai terápia, és a pozitív kimenetel szempontjából. A kóros levegőgyülem sokféle mellkasi térben kialakulhat, ide tartozik a pleuraüreg, a mellkasfal, a mediastinum, a pericardium és a tüdő. A pneumothorax a fekvő mellkas felvételeken az elhelyezkedésétől függően különbözőképpen jelenhet meg. Sokféle betegség, vagy képlet képes pneumothoraxot utánozni a röntgen felvételeken, mint például a bőrredők, az interlobaris fissura, a tüdőcsúcsokban lévő bullák, az intrathoracicus extrapleuralis térben kialakult levegőgyülemek. Továbbá, a pneumopericardium hasonlíthat a pneumomediastinumra, ezért szükséges a differenciálása. Néhány betegségnek, mint az alsó tüdőszalagban kialakuló levegőgyülemnek, és a pneumatokelének, vagy a posteromedialis tében kialakult pneumothoraxnak a differenciál diagnózisa szükséges röntgenfelvétel alapján. CT elvégzése szükséges lehet a levegőgyülem lokalizálására, és a lehetséges etiológiák meghatározására, ha a diagnózis röntgen felvétel alapján nehéz. Ennek a cikknek a célja az, hogy átismételje azoknak a mellkasi tereknek az anatómiáját, ahol kóros levegőgyülem potenciálisan kialakulhat, továbbá hogy illusztrációk és kapcsolódó CT felvételek segítségével magyarázza el a kóros levegőgyülemek jellegzetes röntgendiagnosztikai megjelenéseit fekvő helyzetű betegeknél, és hogy ismertesse a differenciál diagnosztikát igénylő állapotok megkülönböztető jellemzőit. Mivel a terápia különbözik a kialakult levegőgyülem helyzetétől függően, a radiológusoknak meg kell próbálniuk pontosan felismerni, és azonosítani a helyzetét a levegőgyülemnek fekvő röntgen felvételeken.