Lancet: Európának készen kell állnia a tüdőrák szűrésre

Közösségek - Mellkas | 2018. július 23. 20:58 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: http://www.auntminnieeurope.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=615196

A visszaszámlálás megkezdődött

Lancet: Európának készen kell állnia a tüdőrák szűrésre

Európa minden területéről sürgetik a szakértők az Európiai Uniót (EU), hogy a következő 18 hónapon belül vezesse be az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrák szűrést. Az EU állásfoglalása, amit a Lancet Oncology decemberi számában publikáltak, számos más irányelv mellett egy kockázatbecslési módszert is tartalmaz.

A nyilatkozat nyolc európai ország tüdőrák szakértőitől származik, akik többsége az EU Lung cancer CT Screening Implementation Group (EU-LSIG) tagjai közé is tartozik. Számos megbeszélés, és a szakirodalom áttekintése után a kutatók kijelentették, hogy a tüdőrák szűrés elengedhetetlen, és az országoknak már most el kell kezdeniük a tervezését (Lancet Oncology, December 2017, Vol. 18:12, pp. e754-e766).

„Egész egyszerűen a tüdőrák szűrés életeket ment meg. Most már azon az egységes vélemény van Európa, hogy a CT tüdőrák szűrés bevezetését azonnal el kell kezdeni megtervezni.” – mondta dr. John K. Field társzerző, Phd, aki a Liverpooli Egyetemen a molekuláris onkológia professzora.

Ami sok, az sok

Eddig az európaiak óvatosabbak voltak a tüdőrák szűrési programok megvalósítását illetően, mert a NELSON vizsgálatból még mindig sok adatra várnak. Azonban a tüdőrák szűrés mellett már elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az EU állásfoglalási dokumentumaiban, sőt, az országoknak már most el kellene kezdeniük a felkészülést.

A hollandiai Groningen Egyetemről Field, valamint dr. Matthijs Oudkerk , és  Ausztriából, Dániából, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, Hollandiából, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból pedig további 20 tüdőrák szűrés specialista vett részt az európai randomizált kontrollált szűrési próba tervezésében és végrehajtásában, a tüdőrákos és tüdőnodulusos páciensek klinikai kezelésében, a dohányzásról való leszoktatás, a magas kockázatú résztvevők toborzásának, és a CT szűrési protokollok kidolgozásában. Ők képviselik Európában a tüdőrák szűrőprogramokban részt vevő valamennyi szakterületet és szakmát.

 „Az NLST eredményeinek 2011-es publikálása óta jelenleg az a legfontosabb, hogy az EU állást foglaljon a CT tüdőrák szűrést illetően.”

Az állásfoglalásuk az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrák szűrésre és a tüdőnodulusok korai detektálására fókuszál, nem pedig a teljes munkafolyamatra, sem a kezelési lehetőségekre.

Ajánlásaik a következők:

  1. A tüdőrák bevezetésének megtervezése Európában, amíg várunk a NELSON próba halálozási és költséghatékonysági eredményeire, valamint hat kisebb európai tanulmány adataira, melyek a saját országukra vonatkozó megvalósítási stratégiák kidolgozását vizsgálják.
  2. A jövőbeli alacsony dózisú CT tüdőrák szűrési programoknak validált kockázatbecslési módszert kellene alkalmazniuk annak érdekében, hogy csak a magas kockázatú személyek vegyenek részt a szűrésen. A közeljövőben meg kellene fontolni a potenciális biomarkerek és a hajlamosító gének beépítését a tüdőrák kockázati modellekbe, hogy a kockázatbecslő modellek pontosságát tovább fokozzuk.
  3. A tüdőrák szűrési program összes résztvevőjének biztosítani kellene a szűrés lehetséges előnyeiről és hátrányairól szóló gondos felvilágosítást, hogy egy tájékozott döntést hozhassanak arról, részt kívánnak-e venni a programban, vagy sem. Továbbá minden aktív dohányosnak fel kellene ajánlani a dohányzás leszokási tanácsadást.
  4. A szűréssel detektált szolid nodulusok esetében minőségbiztosított szemiautomatikus térfogatmérést és térfogat duplázódási időt kellene használni.
  5. A nemzeti minőségbiztosítási bizottságokat szakmai testületeknek kellene létrehozniuk, hogy biztosítsák az összes műszaki szabvány betartását, ideértve a szemiautomatizált volumetriát, valamint standardizálják a diagnosztikai kritériumokat, beleértve a sugárterhelési határértékeket is.
  6. A tüdőrák eltérő előfordulási valószínősége miatt különböző protokollok alapján kellene kezelni a CT tüdőszűrés során újonnan detektált, a már meglévő, és a klinikai gyakorlat során felfedezett nodulusokat.
  7. Habár csak az éves LDCT tüdőrák szűrésről állnak bizonyítékok a rendelkezésre, az újabb kutatások arra utalnak, hogy a kiindulási és az első szűrés eredményeit is figyelembe vevő kockázatalapú megközelítéssel egy még személyre szabottabb tüdőrák szűrési program hozható létre.
  8. Az ártalom minimalizálása és a páciensek számára legmegfelelőbb kezelés biztosítása érdekében a tüdőrák multdiszciplináris csoportoknak az EU állásfoglalási ajánlásainak megfelelően kellene végezniük a tüdőnodulusok kezelését.
  9. Az EU állásfoglalási szakértői csoportja azt javasolja, hogy egész Európában meg kellene kezdeni az alacsony dózisú CT tüdőrák szűrés tervezését, mivel a szűrés potenciálisan életeket menthet.

„Néhány speciális terület további fejlesztést és megfontolást igényel, ilyen például a dohányzás leszoktatási program integrálása a tüdőrák szűrési programba, és a megfelelő szűrési populáció kiválasztása” – írják a szerzők. „Azonban a bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy Európának el kell kezdeni a végrehajtás megtervezését a következő 18 hónapon belül. A tervezési periódus alatt pedig minden országnak arra kell összpontosítania, hogy a lehető legjobb kockázatbecslő módszert válasszák ki a magas kockázatú populáció azonosításához és toborzásához, továbbá, hogy a volumetrikus elemzést használó minőségellenőrzött CT vizsgálatokhoz szükséges infrastruktúrát megteremtsék.”

Erre a szerzők 18 hónapot tűztek ki célul, mert úgy gondolják, hogy a tüdőrák szűrési program megvalósításához ennyi idő biztosan kelleni fog.

Az idő a lényeges

A szakértői csoport konkrét ajánlásokat is adott a tüdőrák szűrés létrehozását illetően. A következőket javasolták:

  • A kivitelezéshez szükséges minőségbiztosítási intézkedésekkel ellátott ajánlások publikálása (6 hónap).
  • Az egészségügyi szolgáltatás előfeltételeinek és azok kivitelezésének megtervezése (12 hónap).
  • Fokozatos bevezetés a magas kockázatú régiókba, miközben a NELSON próba mortalitási adataira várunk (18 hónap).
  • A képek és adatok európai nyilvántartásának megtervezése (18 hónap).
  • Az első 12 hónap után a megvalósítás értékelése és a kivitelezési stratégia felülvizsgálata (36 hónap).
  • A tüdőrák szűrés kiterjesztése az összes európai régióra (48 hónap).

Field szerint az EU állásfoglalását, hogy hogyan vezessék be a tüdőrák szűrést Európába, az EU tüdőrák szűrési társaság fontos tervezetnek tekinti. A megvalósítás részleteit uniós szinten vitatják meg az egészségügyi döntéshozókkal.

„A tüdőrák szűrés bevezetésének a küszöbén állunk, de jelenleg még egyik ország sem gondolta végig, hogyan fogjuk ezt megvalósítani.” – mondták az AuntMinnieEurope.com-nak.

Meg fog valósulni?

A tüdőrák specialista, Dr. Nicholas Screator, aki a Papworth Hospital National Health Service (NHS) Foundation Trust radiológusa, és a British Journal of Radiology egyik vezető szerkesztője, támogatja az állásfoglalást, és egyetért azzal, hogy a tüdőrák szűrési program részletes előkészítést igényel. Azonban meg fog ez történni?

„Végső soron a tüdőrák szűrőprogram végrehajtásáról szóló döntéseket a nemzetek kormányainak kell meghozniuk” – mondta. „Ez számos nemzet számára finanszírozási kötelezettségvállalást és politikai versengést hozhat létre a megszorítások idején. Amíg a tüdőrák szűrés megvalósításának tervezése a NELSON adatainak gyarapodásával párhuzamosan zajlik, véleményem szerint, addig néhány kulcsfontosságú európai döntéshozó, akinek jelentős szerepük van a finanszírozásban, továbbra is halogatni fogja. Egyetértek a szerzők ’cselekvésre hívó’ állásfoglalásával, és remélem, hogy az érintett politikai döntéshozók is így gondolják. Biztos vagyok abban, hogy a felvázolt időkitűzések nehezen ugyan, de elérhetőek.”

 

Referálta:

dr. Tar Julianna

radiológus rezidens

 

További cikkek