Hozzá kellene adni a CT-vizsgálatot a COPD diagnosztikai kritériumaihoz?

Közösségek - Mellkas | 2019. december 12. 19:50 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. június 15. 08:21 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=127256

Egy nemrégiben a Chronic Obstructive Pulmonary Diseases: Journal of the COPD Foundation című folyóiratban közzétett tanulmány szerint kolorádói kutatók javasolták a COPD diagnosztikai kritériumainak kibővítését, méghozzá, hogy figyelembe vegyék a CT vizsgálat eredményeit, a páciens tüneteit, a környezeti expozíciót és a spirometriai eredményeket is.

Hozzá kellene adni a CT-vizsgálatot a COPD diagnosztikai kritériumaihoz?

 

A jelenlegi COPD diagnosztikai standard, nagyban függ a tüdőfunkciós tesztek, azaz a spirometria eredményeitől. A legfrissebb tanulmányok szerint azonban a COPD progressziója nagyon változatos lehet, és azoknál a pácienseknél akikről kiderül, hogy COPD-ben szenvednek, gyakran a korai spirometriás vizsgálatok nem mutatnak kóros eltéréseket.

“Ha csak a csökkent tüdőfunkció alapján diagnosztizáljuk a COPD-t, akkor sok korai stádiumú beteget szem elől téveszthetünk.” - jegyezte meg Dr. James Crapo (National Jewish Health, Denver) a kórház által kiadott egyik nyilatkozatra. “Míg egyes orvosok empirikusan kezelik a betegeiket, addig mások nem is kapnak terápiát, ami javíthatná a tüneteiket, az életminőségüket, és meghosszabbíthatná életüket.”

A COPD diagnózis holisztikusabb megközelítésének kidolgozása érdekében, Crapo és munkatársai 8784 fő, olyan jelenlegi és volt dohányos esetét értékelték ki, akik résztvettek a folyamatban lévő Genetic Epidemiology of COPD (COPDGene) tanulmányban (Chronic Obstr Pulm Dis, November 2019, Vol. 6:5, pp. 384-399).

Sikerült négy kulcsfontosságú tényezőt azonosítaniuk, melyek a tanulmány során COPD-vel kapcsolatot mutattak.

  • Dohányzási anamnézis
  • Dyspnoe és vagy krónikus bronchitis klinikai tünetei
  • CT-n látott emphysaema, air-trapping, és/vagy légúti falmegvastagodás
  • Kóros spirometriai eredmények (erőltetett kilégzési térfogat kevesebb mint 80% és/vagy erőltetett kilégzési térfogat és az erőltetett kilégzési vitálkapacitás hányadosa kevesebb mint 0.7)

A kutatás során azt találták, ha a fenti négy kritériumot integrálják a COPD diagnózisába, akkor a részvevők 82%-át ki lehetett volna emelni a tüdőfunkció csökkenés és mortalitás fokozott kockázata miatt. Ezzel szemben a GOLD kritériumok használatával a részvevők csupán 46%-ánál született volna diagnózis.

További elemzések kimutatták, hogy azoknak a résztvevőknek, akik dohányoztak és további két kritériumnak is megfeleltek, 26%-kal magasabb volt a kockázatuk a szignifikáns tüdőfunkció vesztésre nézve és 28%-kal arra, hogy néhány éven belül meghalnak, szemben azokkal az egyénekkel, akik csak a dohányzási kritériumnak feleltek meg. Akire mind a négy kritérium igaz volt, szemben azzal, aki egyik kritériummal sem találkozott, 188%-kal volt magasabb a kockázata a tüdőfunkció csökkenésre és durván 500%-kal nagyobb eséllyel halt meg néhány éven belül.

“Jelenleg azokat ez embereket nem vonják be a COPD kísérleti terápiás vizsgálataiba, akiknél a jelenlegi diagnosztikus kritériumok alapján nem lehet felállítani a diagnózist.” mondta Crapo. “Az általunk javasolt diagnosztikai kritériumok megnyithatnák a klinikai próbákat ezen páciensek számára is, így ösztönözhetnék a betegség lassítására, megállítására, vagy a progressziójának megelőzésére irányuló fontos kutatásokat.”

Dr. Peter Barnes és munkatársai (Imperial College London, U.K) megjegyezték, hogy a tanulmányok megerősítették, hogy a normális spirometriai eredményeket mutató dohányosoknál, akik így nem felelnek meg a jelenleg élő kritériumoknak, nagy eséllyel alakul ki súlyos COPD, és magasabb a halálozási kockázatuk.

“A diagnosztizálás ezen új megközelítését könnyedén lehetne alkalmazni a kórházi klinikákon, ahol a CT- vizsgálat könnyen elérhető, és sok betegnél már rutinszerűen alacsony dózisú CT-vizsgálatot végeznek” -írta Barnes. “Ugyanakkor az általános gyakorlatban nehéz lenne megvalósítani, pedig ott találkoznak a korai COPD-ben szenvedők többségével.”

 

Referálta: Tar Julianna

radiológus rezidens

DE KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

 

További cikkek