Hogyan segíthet a nukleáris medicina a COVID-19 okozta járványban?

Közösségek - Mellkas | 2020. április 29. 08:18 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 13. 21:22 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=mol&pag=dis&ItemID=128693

A radiológiai osztályok a COVID-19 járvány kitörése óta túlóráznak. Az azonban kissé tisztázatlan, hogy a nukleáris medicina hogyan járulhat hozzá a világ lakosságának egészségügyi ellátásához, nyilatkozta egy április 7.-én online megjelent tanulmány a Nuklearmedizin-ben.

Hogyan segíthet a nukleáris medicina a COVID-19 okozta járványban?

Annak érdekében, hogy rávilágítsanak arra, hogy a nukleáris medicina felületesen korlátozott szerepűnek tűnhet, a németországi Bonn-i Egyetemi Kórház kutatói egy sor olyan klinikai helyzetet javasoltak, amelyekben a nukleáris medicina hasznos lehet, még ha tangenciálisan is.

"A COVID-19 kritikus folyamatának egyik jellemzője a súlyos akut légúti distressz szindróma kialakulása" − írta Dr. Susanne Lütje és kollégái a nukleáris medicina osztály és a Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikáról. "Mivel a COVID-19 kezelése multidiszciplináris megközelítésnek tekinthető, amely magában foglalja a különféle orvosi szakterületeket, itt áttekintjük az első COVID-19 FDG-PET/CT vizsgálatot, hogy megvitassuk, hogyan járulhat hozzá a nukleáris medicina ennek a betegségnek a kezeléséhez."

A COVID-19-et a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzés, amely tünetmentes maradhat néhány napig, mielőtt lázhoz, köhögéshez, légzési problémákhoz és fáradtsághoz vezet. Sok betegnél tüdőgyulladás és akut légúti distressz szindróma (ARDS) alakul ki; a betegek becslések szerinti 5%-ánál kritikusan állapot jön létre súlyos tüdőbetegséggel.

Ezen állapotok diagnosztizálására és értékelésére a CT az elsődleges választás a lehetőségek közül, tekintettel arra, hogy képes detektálni a tüdő tejüvegszerű homálynak nevezett eltérését. Ezen kívül az FDG-PET-et már régóta alkalmazzák gyulladásos tüdőbetegségek esetén annak súlyosságának felmérésére és értékelésére, progressziójának monitorozására és a követéses kezelés hatékonyságának meghatározására.

Lütje és munkatársai azt javasolják, hogy az FDG-PET/CT-t alkalmazzák a légzésterápiás válasz monitorozására és a beteg gyógyulási idejének meghatározására. Hivatkoztak egy Qin és munkatársai által 2020 májusában elkészített tanulmányra, amelyben a kínai kutatók azt találták négy COVID-19 fertőzött beteg esetében, hogy a SARS-CoV-2-indukált tüdő léziók nagyobb FDG-felvétele korrelált a hosszabb rekuperációs időkkel. Az egyik betegnél a maximum standardizált felvételi értéket (SUVmax) 4,6-nál figyelték meg, aki körülbelül 17 nappal a tünetek megjelenése után gyógyult meg, míg egy másik, 12,2-es SUVmax-értékkel rendelkező beteg az első tünetek megjelenése után több, mint 26 nappal később lett újra egészségesnek mondható. (EJNMMI, május 2020, Vol. 47: 5, 1281-1286.)

Az FDG felvétel mintázatai a beteg testének más részeiben szintén tulajdoníthatók COVID-19 fertőzésnek is, amelyről ismert, hogy károsítja a szívet, a veséket vagy a csontvelőt. Ezért az egésztest PET felhasználható úgy, mint "non-invazív vizsgálat a [krónikus] és a kísérő szervkárosodás felmérésére", írták a szerzők, hivatkozva Zou és munkatársai, 2020 márciusában készített jelentésre, amely FDG felvételt talált az egyik COVID-19 fertőzött beteg csontvelőjében (Radiology, 2020. március 6.).

"Összességében, bár az FDG-PET/CT-t nem lehet rutinszerűen használni a COVID-19 fertőzöttek kezelésében, különösen nem vészhelyzetben, az első adatok azt mutatják, hogy ez a képalkotó módszer kiegészítő szerepet játszhat a COVID-19 kezelésében", vonták le a következtetéseket Lütje és munkatársai. "Az FDG-PET/CT tükrözheti a tüdő léziók és más szervek FDG-aviditásának változásait a COVID-19 fertőzés során, potenciálisan tisztázva a differenciáldiagnózist, megbecsülve a szervekre való kiterjedés mértékét és jellemezve a kezelésre adott reakciót a nyomon követés során."

Referálta: Farkas Gréta, radiográfus (BSc)

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.