Hogyan segíthet a nukleáris medicina a COVID-19 okozta járványban?
A radiológiai osztályok a COVID-19 járvány kitörése óta túlóráznak. Az azonban kissé tisztázatlan, hogy a nukleáris medicina hogyan járulhat hozzá a világ lakosságának egészségügyi ellátásához, nyilatkozta egy április 7.-én online megjelent tanulmány a Nuklearmedizin-ben.
Annak érdekében, hogy rávilágítsanak arra, hogy a nukleáris medicina felületesen korlátozott szerepűnek tűnhet, a németországi Bonn-i Egyetemi Kórház kutatói egy sor olyan klinikai helyzetet javasoltak, amelyekben a nukleáris medicina hasznos lehet, még ha tangenciálisan is.
"A COVID-19 kritikus folyamatának egyik jellemzője a súlyos akut légúti distressz szindróma kialakulása" − írta Dr. Susanne Lütje és kollégái a nukleáris medicina osztály és a Diagnosztikai és Intervenciós Radiológiai Klinikáról. "Mivel a COVID-19 kezelése multidiszciplináris megközelítésnek tekinthető, amely magában foglalja a különféle orvosi szakterületeket, itt áttekintjük az első COVID-19 FDG-PET/CT vizsgálatot, hogy megvitassuk, hogyan járulhat hozzá a nukleáris medicina ennek a betegségnek a kezeléséhez."
A COVID-19-et a SARS-CoV-2 vírus okozta fertőzés, amely tünetmentes maradhat néhány napig, mielőtt lázhoz, köhögéshez, légzési problémákhoz és fáradtsághoz vezet. Sok betegnél tüdőgyulladás és akut légúti distressz szindróma (ARDS) alakul ki; a betegek becslések szerinti 5%-ánál kritikusan állapot jön létre súlyos tüdőbetegséggel.
Ezen állapotok diagnosztizálására és értékelésére a CT az elsődleges választás a lehetőségek közül, tekintettel arra, hogy képes detektálni a tüdő tejüvegszerű homálynak nevezett eltérését. Ezen kívül az FDG-PET-et már régóta alkalmazzák gyulladásos tüdőbetegségek esetén annak súlyosságának felmérésére és értékelésére, progressziójának monitorozására és a követéses kezelés hatékonyságának meghatározására.
Lütje és munkatársai azt javasolják, hogy az FDG-PET/CT-t alkalmazzák a légzésterápiás válasz monitorozására és a beteg gyógyulási idejének meghatározására. Hivatkoztak egy Qin és munkatársai által 2020 májusában elkészített tanulmányra, amelyben a kínai kutatók azt találták négy COVID-19 fertőzött beteg esetében, hogy a SARS-CoV-2-indukált tüdő léziók nagyobb FDG-felvétele korrelált a hosszabb rekuperációs időkkel. Az egyik betegnél a maximum standardizált felvételi értéket (SUVmax) 4,6-nál figyelték meg, aki körülbelül 17 nappal a tünetek megjelenése után gyógyult meg, míg egy másik, 12,2-es SUVmax-értékkel rendelkező beteg az első tünetek megjelenése után több, mint 26 nappal később lett újra egészségesnek mondható. (EJNMMI, május 2020, Vol. 47: 5, 1281-1286.)
Az FDG felvétel mintázatai a beteg testének más részeiben szintén tulajdoníthatók COVID-19 fertőzésnek is, amelyről ismert, hogy károsítja a szívet, a veséket vagy a csontvelőt. Ezért az egésztest PET felhasználható úgy, mint "non-invazív vizsgálat a [krónikus] és a kísérő szervkárosodás felmérésére", írták a szerzők, hivatkozva Zou és munkatársai, 2020 márciusában készített jelentésre, amely FDG felvételt talált az egyik COVID-19 fertőzött beteg csontvelőjében (Radiology, 2020. március 6.).
"Összességében, bár az FDG-PET/CT-t nem lehet rutinszerűen használni a COVID-19 fertőzöttek kezelésében, különösen nem vészhelyzetben, az első adatok azt mutatják, hogy ez a képalkotó módszer kiegészítő szerepet játszhat a COVID-19 kezelésében", vonták le a következtetéseket Lütje és munkatársai. "Az FDG-PET/CT tükrözheti a tüdő léziók és más szervek FDG-aviditásának változásait a COVID-19 fertőzés során, potenciálisan tisztázva a differenciáldiagnózist, megbecsülve a szervekre való kiterjedés mértékét és jellemezve a kezelésre adott reakciót a nyomon követés során."
Referálta: Farkas Gréta, radiográfus (BSc)
DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika