Eljött az ideje, hogy bevezessék Ázsiában a CT tüdőrák szűrést?

Közösségek - Mellkas | 2019. augusztus 28. 21:14 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. április 01. 03:19 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=126268

A PLoS One-on online közzétett friss tanulmányban egy számítógépes szimulációs modell segítségével kimutatták, hogy a CT tüdőrák szűrés számos ázsiai országban közel 5 %-kal is csökkenthetné a tüdőrák okozta halálozást. Ezek a populációk valószínűleg sokat profitálnának a CT tüdőszűrés széleskörű bevezetésével - nyilatkozták a kutatók.

Eljött az ideje, hogy bevezessék Ázsiában a CT tüdőrák szűrést?

A Massachusetts General Hospital-ból szerveződött kutatócsoport a Lung Cancer Policy Model (LCPM) használatával CT tüdőrák szűrés hatását szimulálták Kínában, Japánban Szingapúrban és Dél-Koreában. Ezt a mikroszimulációs modellt használta és validálta a U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) a tüdőrák szűrésre vonatkozó ajánlások megalkotásához is (PLoS One, 2019. július 30.)

A nagy mintaszámú vizsgálatok kimutatták, hogy Japánban és Kínában a CT tüdőszűréssel detektálhatják a korai stádiumú tüdőrákok nagy részét és 50%-kal csökkenthetik a tüdőrák specifikus mortalitást.  Ezek és más pozitív eredmények arra ösztönözték az országok szövetségi szervezeteit, hogy több éven keresztül ingyenes tüdőrák szűrést biztosítsanak bizonyos szelektált városi közösségeknek. Ezen kívül Dél-Korea kormánya 2015-ben ideiglenes irányelveket adott ki a CT tüdőszűrésre vonatkozóan, hangsúlyozva a régóta dohányzó személyek szűrésének fontosságát.

Ezen ígéretes előrelépések ellenére továbbra is szükség van a szűréssel kapcsolatos kutatásokra és az azt támogató politikára, mivel a tüdőrák továbbra is aránytalanul terheli az ázsiai régiót. - írta Chung Kong, PhD, a Harvard Medical School radiológiájának egyetemi docense.

Az erőfeszítések támogatása érdekében Kong és munkatársai az LCPM modell segítségével kimutatták a CT tüdőszűrés lehetséges előnyeit a következő két évtizedre nézve Kínában, Japánban, Szingapúrban és Dél-Koreában.

A szimulációhoz a modell figyelembe vette egyrészt mind a négy ország nemzeti felméréséből szerzett dohányzási prevalencia adatokat, másrészt a WHO tüdőrák mortalitási arányára vonatkozó adatait. A modell a U.S. Centers for Medicare and Medicaid Services (CMS) tüdőszűrésre vonatkozó alkalmassági kritériumai közül az életkorra és a dohányzási történetre vonatkozókat is felhasználta.

A modell előrejelzése szerint az országtól függően 2020 és 2040 között a szűrővizsgálatban résztvevő dohányosok átlagos tüdőrák mortalitása arányának csökkenése nagyjából 4-5% közé tehető. Azt is kimutatta, hogy ezeknek a tüdőrák okozta halálesetek az elkerülése számottevő életév nyerséggel járna.

A CT tüdőrák szűrés hatása Ázsiában a mikroszimulációs modell alapján

 

Szingapúr

Kína

Japán

Dél-Korea

 

Tüdőrák mortalitás csökkenés

3.77%

4.22%

4.33%

4.74%

 

Az elkerült tüdőrák okozta halálesetek száma

1,290

471,095

45,774

14,504

 

Az elkerült tüdőrákos halálesetekkel nyert életévek

6.29

6.4

6.34

6.3

 

 

Az CMS alkalmassági kritériumait használó CT tüdőrák szűrés Dél-Koreában bizonyult a leghatékonyabbnak, míg Szingapúrban volt a legkevésbé hatékony - a szerzők megjegyezték, hogy ez a diszkrepancia nagy valószínűséggel Dél-Korea magasabb dohányzási prevalenciájával magyarázható.

Összeségében a tüdőrák specifikus mortalitás becsült csökkenése elmarad az U.S. National Lung Screening Trial (NLST) 20 %-os és a Dutch-Belgian Randomized Lung Cancer Screening (NELSON) 26%-os csökkenésétől.

A kutatók szerint ezt az elmaradást azzal lehet magyarázni, hogy a modell az amerikai populációra optimalizált szűrési irányelvekre támaszkodik. Számos tanulmány kimutatta már, hogy a dohányzási szokások és a tüdőrák incidenciája a nem dohányzók körében jelentősen különbözik az amerikai és az ázsiai populációban. 

“Kína, Japán, Szingapúr, mind rendelkezik a nemzeti tüdőrák szűrőprogramok megvalósításához szükséges erőforrásokkal, sőt közegészségügyi szempontból egyértelmű a motiváció. A CT tüdőrák szűrés előnyeinek maximalizálása érdekében mindegyik országnak meg kellene alkotnia a saját demográfiai összetételére és dohányzási profiljára illeszkedő szűrési irányelvet.” - írták a szerzők.                                                                                                               

  1. Tar Julianna

radiológus rezidens

DE-KEK Központi Radiológiai Diagnosztika

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.