Egy nagy tanulmány erősíti meg a tüdőrák szűrésének jelentőségét

Közösségek - Mellkas | 2020. december 06. 22:22 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 13. 21:20 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=130800

A tüdőrák CT szűrése csökkenti a tüdőrák okozta halálozás kockázatát egy új metaanalízis szerint, amely egyesíti az összes eddigi randomizált kontrollált vizsgálat adatait.

Valójában a CT tüdőszűrés összehasonlítható az emlőszűréssel – állapították meg a kutatók az Annals of Family Medicine novemberi kiadásában.

Nyolc randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) elemzése szerint, amely több mint 90 000 embert ölelt fel, a CT tüdőrák-szűrés 0.81-es relatív kockázat csökkenést, és 0.4%-os abszolút kockázat csökkenést  eredményezett a tüdőrák okozta halálozásban. Mindkét eredmény statisztikailag szignifikánsnak tekinthető. Másrészt a szűrés nem csökkentette az összes okból eredő mortalitást statisztikailag szignifikáns mértékben. (Annals of Family Medicine, 2020 november, 18: 6, 545-522. O.).

Míg a tüdőrák CT-szűrésének számos nagy randomizált kontrollált vizsgálata kimutatta a mortalitásban bekövetkező előnyeit, két vizsgálat (RCT - randomized controlled trial) – egy Olaszországban és egy Dániában – nem mutatott ilyen előnyt. Legutóbb egy nagy kínai tanulmány  nem igazolta a halálozási előnyöket, de ez a tanulmány csak egy szűrési kört tartalmazott.

Ezért egy kutatócsoport, amelyet Dr. Mark Ebell (a Giorgia Egyetemről) vezetett, egy frissített metaanalízis végrehajtása mellett döntött. Ez magában foglalta a holland-belga randomizált tüdőrák-szűrés (NELSON) vizsgálat eredményeit, melyet 2020 januárjában tettek közzé. A NELSON kimutatta, hogy a szűrés az összes tüdőrák okozta halálozás kockázatát 24%-kal csökkentette a férfiak, 33%-kal a nők között, a szűrés nélküli halálozási kockázatokhoz viszonyítva.

Metaanalízisük során Ebell és munkatársai nyolc randomizált vizsgálat adatait vették figyelembe, amelyek összesen 90 475 egyént öleltek fel. Valamennyi vizsgálat magas színvonalúnak tekinthető, és a CT tüdőszűrést hasonlították össze a szűrés hiányával, illetve a mellkas röntgen szűrésekkel, mely utóbbi kettő azonosnak tekinthető, mivel nem bizonyított, hogy a röntgen szűrés mortalitásbeli előnyökkel járna.

A számok azt mutatják, hogy 250 embert kell átvizsgálni, hogy megelőzzenek egy, a tüdőrák okozta halálesetet 5,2-10 évig tartó követés során. Ez a mellrák szűréshez hasonló érték, melynél az 50-59 év közötti nőknél 351, 60-69 év közötti nőknél 233 vizsgálat szükséges ehhez.

Míg a szűrés hatása az összes okból bekövetkezett halálozásra nem volt statisztikailag szignifikáns, a vizsgálatban kimutatott 0,34 %-os halálozási csökkenés összehasonlítható volt a tüdőrák okozta 0,4 %-os halálozással. Ebell és mtsai úgy becsülték, hogy a betegpopulációnak négyszer nagyobbnak kell lennie, mint a vizsgált 90 475 egyed, hogy statisztikailag szignifikáns csökkenést mutasson a minden okból eredő halálozásban.

A kutatók a túldiagnózis kérdésével is foglalkoztak – amelyben olyan daganatos elváltozásokat fedeztek fel, amelyek észrevétlenül maradása sosem válik tünetessé. 20%-os túldiagnosztikai arányt becsültek azokban a vizsgálatokban, amelyek nyolc vagy több éven át követték a betegeket, de megjegyezték, hogy egy ennél hosszabb követési időszak lenne szükséges ahhoz, hogy megállapíthassák, hogy ezen elváltozások némelyike tünetessé válna-e.

Ebell és munkatársai arra a következtetésre jutottak -látván a CT tüdőrák-szűrések alacsony felvételi számát az Egyesült Államokban, hogy ezt az arányt javítani kell a szűrés teljes hatásának elérése érdekében. Javasolták az ártalmat minimalizáló szabványosított követési protokollok elfogadását, valamint központilag szervezett szűrővizsgálatok megszervezését.

Fordította: Dr. Keresztes Levente

Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Központi Radiológiai Diagnosztika