CT-vizsgálattal kimutatható COVID-19 pneumonia által okozott tüdőkárosodás

Közösségek - Mellkas | 2021. február 22. 11:49 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 13. 21:17 | Forrás: https://pubs.rsna.org/doi/10.1148/radiol.2021203153

COVID-19 fertőzés után felépültek hosszú távú tüdő elváltozásairól (különösen a súlyos esetekben) keveset tudunk. Jelen vizsgálat célja a 6 hónapos utánkövetés alkalmával a COVID-19 pneumonia tüdőkárosító hatásainak, és fibrózis-szerű elváltozást elősegítő rizikófaktorainak felmérése.

Módszerek

114 beteg vizsgálata, melyek közül 80 (70%) férfi, közép életkor: 54 ± 12 év. A kezdeti és utánkövetéses CT-vizsgálatokat a tünetek megjelenése után 17 ± 11, illetve 175 ± 20 nappal később végezték el. A tüdőelváltozások típusát (homály, konszolidáció, retikuláció, és fibrózis-szerű elváltozás), és CT kiterjedési score-okat (lebenyenként 0-5 score, maximum 25 pont) határoztak meg. A 6 hónapos CT-vizsgálatok alapján a betegeket két csoportra osztották: fibrózis-szerű elváltozásokat mutatókra (trakciós bronchiektázia, parenchymás kötegek, és/ vagy lépesméz mintázat), és elváltozás nélküliekre. A csoportok közötti különbségek szignifikancia meghatározásához Fisher-egzakt tesztet, két mintás t-tesztet, Mann-Whitney U tesztet alkalmaztak.

Eredmények

114 betegből 40-nél (35%) fibrózis-szerű eltéréseket, 43-nál (38%) teljes radiológiai regressziót, és 31-nél (27%) reziduális tejüveghomályt, vagy interstitialis megvastagodást tapasztaltak. A többváltozós analízis során független prediktív tényezőként azonosították az 50 év feletti életkort (esélyhányados: [OR]:8.5, 95%CI:1.9-38, p=.01), 100 feletti pulzus számot (OR:5.6, 95%CI:1.1-29, p=.04), ≥17 nap hospitalizációt (OR:5.5, 95%CI:1.5-21, p=.01), akut respirációs distressz szindrómát (OR:13, 95%CI:3.3-55, p<.001), non-invazív mechanikus lélegeztetést (OR:6.3, 95%CI:1.3-30, p=.02), ≥18 CT score-t a kezdeti CT-n(OR:4.2, 95%CI:1.2-14, p=.02).

Konklúzió

A 6 hónapos CT vizsgálatokon a súlyos COVID-19 pneumoniat túlélt betegek egyharmadánál fibrózis-szerű elváltozásokat azonosítottak.

Kulcs eredmények

• A súlyos pneumoniából felépültek kb. harmadánál (40/114, 35%) fibrózis-szerű elváltozásokat azonosítottak a 6 hónapos kontroll CT felvételeken.
• Az idősebb kor (>50 év), ARDS, magasabb kiindulási tüdőérintettségi pontszám (a lehetséges 25 pontból ≥18) a tüdő fibrotikus jellegű elváltozásaira hajlamosít.
• 104 betegből 27-nél a 6 hónapos kontroll során kóros szénmonoxid-diffúziós kapacitást tapasztaltak, mely a fibrózissal érintett tüdők esetén gyakrabban fordult elő.

Bevezetés

A COVID-19 betegséget a globális pandémiát okozó SARS-CoV-2 vírus okozza. 2020. november 19-ére több, mint 200 országban 55 659 785 igazolt esetet, és 1 338 769 halálos áldozatot regisztráltak. Patológiai vizsgálatok igazolták, hogy más koronavírus infekciókhoz hasonlóan a COVID-19 betegség többszervi károsodással és kiterjedt tüdő érintettséggel jár.

A mellkas CT döntő szerepet játszik a COVID-19 pneumonias betegek diagnosztizálásában és nyomon követésében. A legújabb publikációk szerint a hospitalizált betegek 94%-ánál perzisztens tüdő parenchyma eltérések vannak az elbocsátást megelőző CT felvételeken. Liu és mtsai. közleményükben az enyhe COVID-19 betegek 53 százalékánál a tüdőben lévő opacitások megszünését az elbocsátást követő 3 héten belüli vizsgálatokkal igazolták. Korábbi koronavírus fertőzések (SARS-Cov, és MERS-Cov) adatai arra utalnak, hogy COVID-19 betegséget követően jelentős fibrotikus eltérésekre számíthatunk. Azonban a betegséget követő hosszútávú tüdőelváltozásokról keveset tudunk. A tanulmány célja a betegséggel járó tüdőelváltozások és az ezzel kapcsolatban álló kockázati tényezők felderítése.

Módszerek

114 súlyos covid pneumonias beteget került be a vizsgálatba (2019.december 25. és 2020.február 20. között osztályra felvettek). A fertőzés megerősítésére torokváladék SARS-CoV-2 RT-PCR-t végeztek. A WHO súlyos COVID-19 pneumonia kritérium rendszerét használták fel a csoportosításhoz. Az orvosi dokumentációkat négy orvos közül egy ellenőrizte. Rögzítették az életkort, nemet, társbetegségeket, laborértékeket, és az alkalmazott kezelési módszert. Rögzítették a betegség kezdetétől a kórházig felvételig, és a mellkas CT vizsgálatig eltelt időtartamot. Az első CT-vizsgálat az osztályra történő felvételkor készült. A következő CT mellett tüdőfunkciós vizsgálat (PFT) készült a maximális vitálkapacitás (VCmax%), az erőltetett kilégzési másodperc-térfogat (FEV1%), a szénmonoxid-diffúziós kapacitás (DLCO), és a DLCO - alveolaris volumen hányados meghatározására. A pulmonalis diffúziót rendellenesnek tekintették a becsült DLCO értéknél kevesebb, mint 80%-nál.

CT képalkotás és kiértékelés

A kezdeti CT felvételek fekvő helyzetben készültek SOMATOM Definition AS + vagy SOMATOM Perspective készülékekkel. A natív mellkas CT a mellkasi bemenettől a rekeszizomig került leképezésre. 62 betegnél 5 mm-es szelet vastagsággal és intervalummal, míg 52 betegnél 1 mm-essel készült el a rekonstrukció. A rekonstrukció során pulmonalis B70F és mediastinalis B30F (SOMATOM Definition AS) kernelt, vagy B80S+B30 kernelt (SOMATOM Perspective) használtak.

Az összes beteg követéses CT vizsgálata ugyanazzal a berendezéssel 1 mm-es szelet vastagsággal és intervalummal történt. A páciensek 83%-ánál a tünetek megjelenése után 3 hónappal készült el a kontroll CT vizsgálat. A kiértékelés véletlenszerű sorrendben történt három mellkasi területen jártas radiológus a betegek klinikai, és laboratóriumi eredményeinek ismerete nélkül. Az axiális sík mellett több síkú leképezés történt. Az egymástól független leletezés után minden esetben egyetértés született. Az eltéréseket a Fleischner Társaság jegyzéke alapján határozták meg: tejüveghomály (GGO), konszolidáció, retikuláció, emfizéma, pleura megvastagodás, pleurális folyadék, nodulusok vagy terimék jelenléte, lépesméz rajzolat, bronchiektázia, interlobaris pleuralis trakció. A fibrotikus jellegű elváltozások közé sorolták a trakciós bronchiektáziát, a parenchymás kötegeket, és a lépesméz rajzolatot.

 

a: trakciós bronchiektázia b: parenchymás kötegek c: lépesméz rajzolat d: pleura megvastagodás

Az eltérések mértékének számszerűsítéséhez szemikvantitatív CT-pontszámot rendeltek az öt tüdő lebeny területi érintettsége alapján: 0, nincs eltérés; 1, <5%; 2, 5% -25%; 3, 26% -49%; 4, 50% -75% és 5,> 75%.

Eredmények

Demográfiai és egyéni beteg jellemzők

A vizsgálatban résztvevő betegek jellemzői: 80 férfi, 34 nő; átlagéletkor 54 ± 12 év; 24-82 év közötti életkor. A kezdeti és utánkövetéses CT-vizsgálatok a betegség kialakulását követően a 17 ± 11., illetve 175 ± 20. nap után készültek. A fibrotikus jellegű elváltozások 40 betegnél jelentek meg (ezek közül 38 esetben de novo). 74 betegnél teljes regressziót, reziduális GGO-t, vagy interstitialis megvastagodást tapasztaltak. 

  

46 éves COVID-19 pneumoniás beteg CT felvételei. (a-c) A tünetek megjelenése után a 32. napon multiplex tejüveghomályok (GGO), és interstitialis megvastagodás enyhe trakciós bronchiektáziával látható, mely a jobb középső és alsó lebenyt érinti. (d-f) A 198. napon készült felvételen az eltérések részleges regressziója, csökkent kiterjedés, trakciós bronchiektázia (vékony nyilak), és lokalizált ,,lépesméz” (vastag nyíl) ábrázolódik a jobb középső lebeny subpleuralis részén.

  

63 éves emphysemas és súlyos COVID-19 pneumonias beteg. (a) Az axiális CT a tünetek megjelenése után 27 nappal készült. A subpleuralis régióban multiplex tejüveghomályok (GGO) láthatók. (b) A 72. napon készült felvételen az eltérések jelentős regressioja van. ( c ) a 164. napi vizsgálat teljes regressiot mutat

 

57 éves súlyos COVID-19 pneumonias beteg. (a,b) A tünetek megjelenése után a 9.napon készült CT vizsgálaton kiterjedt tejüveghomályok, és interstitialis megvastagodások ábrázolódtak. (c,d) A 46. napon közel azonos kiterjedés mellett kevert tejüveghomályok és konszolidáció volt (e,f) A 159. napon a GGO-k denzitása csökkent, míg kiterjedése kissé nőtt.

A CT felvételen fibrotikus elváltozásokat mutatóknál szignifikánsan magasabb pulzus értékeket mértek, idősebbek voltak, nagyobb valószínűséggel fordult elő ARDS, és más társbetegségeik is voltak. A kórházi bentfekvés időtartama is hosszabb volt, és nagyobb valószínűséggel kaptak glükokortikoid terápiát, vagy részesültek gépi lélegeztetésben.

A kezdeti CT elváltozások és Score-ok összehasonlítása

A kezdeti CT vizsgálatok a tünetek megjelenése után minden esetben 17 ± 11 nappal készültek el. A fibrotikus elváltozásokkal rendelkezők körében magasabb total CT score-okat értek el, és a pleura megvastagodások is gyakrabban jelentek meg.

Fibrotikus elváltozások CT score értékei

A fibrotikus elváltozások Score értéke (pontszáma) korrelált a beteg életkorával, a felvételi pulzusszámmal, a kórházban töltött időszak hosszával, ARDS megjelenésével, a felvételi CRP -, D-dimer szinttel, a totál CT Score-ral, és a GGO-kra vonatkozó score-ral. A 6 hónapos utánkövetéses CT-n a fibrotikus jellegű elváltozások CT pontszámainak szignifikáns növekedését figyelték meg minden betegnél.

A detektált eltérések és a pontszámok összehasonlítása a kezdeti és az utánkövetéses vizsgálatok között

Az összes lézió score értékének, a GGO-k, és konszolidációk számának csökkenését tapasztalták. A kezdeti CT-vizsgálathoz viszonyítva a nodulusok, terimék, interlobaris pleuralis vongáltság, atelektáziák, és bronchiektáziák száma szignifikánsan magasabb volt, míg a pleuralis folyadék teljesen regrediált.

 

57 éves súlyos COVID-19 pneumonias beteg CT vizsgálata. (a) axialis vékony szeletes felvételen 8 nappal a tünetek megjelenése után kétoldali multiplex tejüveghomályok, és a jobb interlobaris pleura trakciója látható (nyíl), (b,c) A 79. és 149. napon készült felvételek a homályok folyamatos reszorpcióját és az interlobarlis pleura trakciójának progresszióját ábrázolták.

A fibrotikus elváltozások megjelenésének és regressziójának időpontja

Az elváltozásokat mutató 40 betegből 2-nél (5%) a kezdeti felvételeken, 17-nél (46%) a 3 hónapos felvételeken, 22-nél (55%) a 6 hónapos után követéses vizsgálat során jelentek meg az eltérések. A nem fibrotikus CT eltérésekkel rendelkező betegekből teljes regressziót 43 betegnél (58%-uk) tapasztaltak, melyből 20-at (47%) a 3 hónapos, 23-at (53%) a 6 hónapos utánkövetésen írtak le.

A hat hónapos kontrollon a betegek 6,1%-a száraz köhögésre (fibrotikus elváltozások mellett gyakoribb p=0.3), 10%-a köpetürítésre, 14%-uk enyhe terhelési nehézlégzésre panaszkodott.

dr. Éva Ferenc
DE KK Kenézy Gyula Campus Központi Radiológia Diagnosztika
eredeti cikk: https://doi.org/10.1148/radiol.2021203153