CT-vel bizonyítható, hogy a levegőszennyező anyagok növelik a tüdőbetegségek kockázatát

Közösségek - Mellkas | 2019. augusztus 19. 03:19 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. április 04. 13:27 | Forrás: radiologia.hu referáló - AuntMinnie - Szabó Liza

A levegőszennyező anyagok hosszú távú, mindennapi expozíciója romló tüdőfunkcióval és gyorsuló progresszióval jár egyébként egészséges egyénekben – mutatták ki kvantitatív CT felvételek segítségével egy friss tanulmányban.

CT-vel bizonyítható, hogy a levegőszennyező anyagok növelik a tüdőbetegségek kockázatát

A kutatás eredményeit augusztus 13-án tették közzé, a Journal of the American Medical Association szaklapban (https://jamanetwork.com/journals/jama). A gépjárművekből és ipari létesítményekből olyan levegőkárosító anyagok keveréke jöhet létre, mely magas kockázatot jelent a légzőrendszeri megbetegedésekre és akár halálra is, különösen magas koncentrációban – hangsúlyozta Dr. Joel Kaufman, a Washington Egyetem professzora, és munkatársai. Kevésbé nyilvánvaló ez a hatás az alacsony mértékű légszennyezettségnek hosszú távon kitett nagy városokban.

Jelen tanulmányban a kutatócsoport hat amerikai városból, összesen 7071 egyén adatát vizsgálta, akik részt vettek az “Atherosclerosis multi-etnikai levegő és tüdő vizsgálatában”. (MESA – Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis). 2000 és 2002 között minden személyről készüt egy egyszerű mellkas CT, és a legtöbbjükről 2018-ig készült legalább egy szív- vagy tüdő CT vizsgálat.

A kutatók megbecsülték a tanulmányban résztvevők expozíciójának mértékét a különböző káros szennyező anyagokkal szemben – beleértve a környezeti ózont (O3), finom részecskéket (PM2.5), nitrogén monoxidot és dioxidot (NOx), és fekete szént – az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének levegőminőségi rendszerének adatbázisából származó mérések és specifikus monitorozások alapján.

A résztvevők CT felvétele alapján kiszámolták a százalékos emfizéma rátát, azaz a -950 HU-nál kisebb denzitású tüdőpixelek arányát is. Ez az arány átlagosan 3% volt a kiindulási mellkasfelvételükön és átlagosan 0,58 %-kal emelkedett 10 év alatt.

Kaufman és munkatársai 10 évre vonatkozóan statisztikailag szignifikáns összefüggéseket állapítottak meg az egyes szennyező anyagok nagyobb expozíciója és a tüdő állapotának romlása között. A tüdőemfizéma progressziója nagyobb volt például azon egyének esetében, akiknek kiinduláskor nagyobb PM2.5 és NOx expozíciónak voltak kitéve. A nagyobb mennyiségű ózonexpozíció szintén fokozta az emfizéma előrehaladását, valamint a tüdő szerkezetének és működésének romlását a légzésfunkciós vizsgálatok alapján.

A légszennyező anyagok expozíciója és a tüdőemfizéma közötti összefüggés CT felvételek alapján

 

Az emfizéma kockázatának százalékos évi növekedése

O3 (3 milliárd részre vonatkoztatva)

0,13

PM2.5 (2 μg / m3-enként)

0,11

Fekete szén (2 μg / m3-enként)

0,1

NOx (10 milliárd részre vonatkoztatva)

0,06

Sőt, a levegőszennyezés negatív hatásai még kifejezettebbek voltak a jelenleg is dohányzók körében, feltehetőleg a dohányzásnak a légúti gyulladásokra és oxidatív stresszre gyakorolt hatása miatt – jegyezte meg a kutatócsoport.

A kutatók emellett a PM2.5 és a NOx koncentráció enyhe csökkenését figyelték meg a 18 éves vizsgálati időszak alatt. Azt állították, hogy az Egyesült Államokban a légszennyezés csökkentésére vonatkozó legfrissebb rendeletek hozzájárulhattak ehhez a tendenciához, bár az ózon általános koncentrációja ugyanabban az időszakban növekedett.

"Mivel ebben a tanulmányban az ózon hosszú távon mért koncentrációja erősen és következetesen összefüggött mind az emfizéma progressziójával, mind a tüdőfunkció csökkenésével, hatékonyabb kontroll stratégiákra lehet szükség az ózon koncentráció csökkentésére a tüdő egészségének védelme érdekében" – foglalták össze.

 

Forrás: AuntMinnie - https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=126228&fbclid=IwAR3vEBkvA6hWeIOexW44RGb0VkPzg4PWUyNnzRvzh7I2YIr5mYiE4uAXASM

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.