Az idiopátiás tüdőfibrózis és diagnózisa
Egy rövid előadás a UIP/IPF diagnosztikájáról és klinikumáról (radiológusoknak is)
Bár az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) ritka betegségnek számít, mégis az Egyesült Királyságban 2017-ben az összes halálozás 1%-át tette ki, az Amerikai Egyesült Államokban pedig évente 40 000 ember halálát okozza (az emlőrák is körülbelül ennyi halálesetért felel). Ezen felül az IPF incidenciája folyamatos növekedést mutat, az Egyesült Királyságban 2000 és 2008 között 35%-ot emelkedett.
Az IPF elsősorban a dohányzó férfiakat érinti, főként a 60 év felettieket. A betegek közel kétharmada ex-dohányos vagy jelenleg is dohányzik. Az idiopátiás tüdőfibrózis során egy krónikus, progresszív, irreverzibilis tüdőfibrózis jön létre, melynek pontos kiváltó oka eddig még ismeretlen. A betegség fő tünetei közé tartozik a nehézlégzés, köhögés, a belégzésben hallható krepitáció és az ujjvégek kiszélesedése, azaz dobverőujjak megjelenése.
A betegség időben történő felismerése kulcsfontosságú, mivel a korai diagnózis és így a korán megkezdett kezelés növeli a túlélést, a páciensek életminőségét, valamint csökkenti az exacerbációk kialakulásának kockázatát.
Az alábbi videóban Vincen Cottin, MD, Phd, Luca Richeldi, MD és Simon Walsh, MD, Phd részletezi a képalkotás szerepét idiopátiás tüdőfibrózisban, valamint a diagnosztikai irányelveket:
Referálta:
Tar Julianna
radiológus rezidens
DE KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika