Az idiopátiás tüdőfibrózis és diagnózisa

Közösségek - Mellkas | 2019. szeptember 10. 22:18 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. május 23. 13:47 | Forrás: https://www.medscape.org/viewarticle/916396_2?fbclid=IwAR1ds7R-_eyv9p0ywHagyd4HkQ2PmRB2m7QPIGqNhs-Mm3suNNRVWrsfwvs

Egy rövid előadás a UIP/IPF diagnosztikájáról és klinikumáról (radiológusoknak is)

Az idiopátiás tüdőfibrózis és diagnózisa

Bár az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) ritka betegségnek számít, mégis az Egyesült Királyságban 2017-ben az összes halálozás 1%-át tette ki, az Amerikai Egyesült Államokban pedig évente 40 000 ember halálát okozza (az emlőrák is körülbelül ennyi halálesetért felel). Ezen felül az IPF incidenciája folyamatos növekedést mutat, az Egyesült Királyságban 2000 és 2008 között 35%-ot emelkedett.

Az IPF elsősorban a dohányzó férfiakat érinti, főként a 60 év felettieket. A betegek közel kétharmada ex-dohányos vagy jelenleg is dohányzik.  Az idiopátiás tüdőfibrózis során egy krónikus, progresszív, irreverzibilis tüdőfibrózis jön létre, melynek pontos kiváltó oka eddig még ismeretlen. A betegség fő tünetei közé tartozik a nehézlégzés, köhögés, a belégzésben hallható krepitáció és az ujjvégek kiszélesedése, azaz dobverőujjak megjelenése.

A betegség időben történő felismerése kulcsfontosságú, mivel a korai diagnózis és így a korán megkezdett kezelés növeli a túlélést, a páciensek életminőségét, valamint csökkenti az exacerbációk kialakulásának kockázatát.

Az alábbi videóban Vincen Cottin, MD, Phd, Luca Richeldi, MD és Simon Walsh, MD, Phd részletezi a képalkotás szerepét idiopátiás tüdőfibrózisban, valamint a diagnosztikai irányelveket:

https://www.medscape.org/viewarticle/916396_2?fbclid=IwAR1ds7R-_eyv9p0ywHagyd4HkQ2PmRB2m7QPIGqNhs-Mm3suNNRVWrsfwvs

Referálta:

Tar Julianna

radiológus rezidens

DE KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

  

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.