Az Amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport új irányelve szerint fiatalabb életkorban is elkezdhető az alacsony dózisú CT tüdőszűrés

Közösségek - Mellkas | 2021. március 23. 11:27 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. december 10. 19:27 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=131762

Az Amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport (USPSTF) kiadott egy frissített ajánlást a tüdőrák CT szűrésére, amely 55-ről  50 évre csökkentette a kezdő életkort, és a dohányzásra vonatkozó előzményeket 30 csomag/évről 20 csomag/évre módosította. A végleges ajánlást március 9-én tették közzé a JAMA Network honlapján.

Az Amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport új irányelve szerint fiatalabb életkorban is elkezdhető az alacsony dózisú CT tüdőszűrés

Az ajánlás:

Screening for Lung CancerUS Preventive Services Task Force Recommendation Statement
US Preventive Services Task Force
JAMA. 2021;325(10):962-970. doi:10.1001/jama.2021.1117

Ez az irányelv a munkacsoport 2013-as ajánlásának újított változata. Az a jelenlegi ajánlás, hogy azok az 50 és 80 év közötti felnőttek, akik 20 csomag/év index-szel rendelkeznek, és jelenleg dohányoznak, vagy az elmúlt 15 évben szoktak le, évente át kellene esniük egy alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrák szűrésen. A munkacsoport a 2013-ashoz hasonlóan "B" osztályzattal illette az útmutatást, ami a következőket jelenti:

"Az USPSTF enyhe meggyőződéssel állítja, hogy az alacsony dózisú CT-vel végzett éves tüdőrák szűrés mérsékelt nettó haszonnal jár azoknál a személyeknél, akiknél magas a tüdőrák kialakulásának kockázata életkoruk, dohányfüstnek kitett teljes kumulatív expozíciójuk és a dohányzásról való leszokásuk óta eltelt évek alapján" - írta. "A szűrés mérsékelt nettó haszna attól függ, hogy a szűrést csak a nagy kockázatnak kitett személyekre korlátozzák, a kép minősége hasonló vagy jobb, mint a klinikai vizsgálatokban készült képeké, valamint attól, hogy a fals-pozitív eredményeket további képalkotókkal vagy invazív eljárásokkal oldják meg.”

A frissítéshez az USPSTF 220 tanulmány adatait tekintette át, amelyben az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrák szűrést elemezték, beleértve az Nemzeti Tüdőszűrő Vizsgálat (NLST - National Lung Screening Trial) és a Holland-Leuvens Longkanker Screenings Onderzoek (NELSON) vizsgálatok adatait. A csoport a Cancer Intervention and Surveillance Modeling Network (CISNET) tüdőrákkal foglalkozó munkacsoportját is megbízta egy mintatanulmánnyal, amelynek célja, hogy megválaszolja az olyan felmerülő kérdéseket, mint az, hogy mikor érdemes elkezdeni a szűrést, melyik a legjobb szűrési intervallum, valamint az, hogy mik a különböző szűrési lehetőségek előnyei és ártalmai.

Az egészségügyi méltánytalanságok kezelése

Az USPSTF javított iránymutatása segíthet a tüdőrák időben történő felfedezésében, amikor az még jobban kezelhető, és enyhítheti az egészségügyi egyenlőtlenségeket is, különös tekintettel a faji / etnikai csoportok, valamint a férfiak és nők közötti különbségekre az USPSTF szerint.

„A terv, miszerint évente szűrjék a legalább 20 csomag/év dohányzó múlttal rendelkező 50 és 80 év közötti személyeket, akik jelenleg dohányoznak, vagy az elmúlt 15 évben szoktak le…87% -kal növelné a szűrésre jogosultak relatív százalékos arányát összességében - 78% nem spanyol fehér személyek, 107% nem spanyol fekete személyek és 112% spanyol személyek számára összehasonlítva a 2013-as USPSTF kritériumokkal.", írták. "Hasonlóképpen, ez a módszer a szűrésre jogosultak relatív százalékos arányát a férfiaknál 80% -kal, a nőknél pedig 96% -kal növelné."

Az új irányelvre azonnali válasz érkezett, március 9-én több cikk jelent meg a JAMA Oncology és JAMA Surgery honlapján.

A frissített ajánlás növeli a szűrésre jogosultak számát, de a megvalósítással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak - írta egy Dr. Mayuko Ito Fukunaga, a Worcesteri Massachusetts Egyetem Orvostudományi Karának vezetésével foglalkozó csoport a JAMA Oncology kísérő szerkesztőségében.

Ezek a kihívások magukba foglalják azt, hogy hogyan lehetne a megosztott döntéshozatalt megvalósítani, azt, hogy valóban elérhető-e az alacsony dózisú CT egy adott intézményben, valamint a szűrés kockázatainak és előnyeinek felmérését – ide tartozhatnak a sugárzás okozta daganatos megbetegedések, a betegek szorongása a vizsgálati képanyagon észlelt eredmények miatt, az invazív eljárásokból származó fizikai szövődmények és a túldiagnosztizálás.

"A tüdőrák szűrése nem csak egy képalkotó tanulmány" - írta a csoport. "Ez egy összetett folyamat ... az irányelvek létfontosságúak annak biztosítása érdekében, hogy a tüdőrák szűrésének előnyei meghaladják a népesség szintjén jelentkező károkat, de súlyosbíthatják a tüdőrák kimenetelében mutatkozó különbségeket, ha csak a megfelelő erőforrásokkal rendelkező intézmények képesek megvalósítani az átfogó, kiváló minőségű tüdőrák-szűrési programokat, amelyek hozzáférhetetlenek lehetnek a magasabb tüdőrák-kockázattal rendelkező egyének, mint például a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű egyének számára és a vidéki lakosság számára."

A JAMA Surgery szerkesztőségében egy, a bostoni Massachusettsi Általános Kórház és a Harvard Orvosi Egyetem doktora, Dr. Yolonda Colson PhD által vezetett csoport az új irányelvekről azt gondolta, hogy "jobbak, de nem elégségesek", figyelmeztetve arra, hogy a szűrésre jogosult népesség növelése nem feltétlenül jelenti azt, hogy többen élnek a szűrés előnyeivel, hacsak nem tesznek ennek az eredménynek az elérése érdekében összpontosított erőfeszítéseket.

"A siker érdekében hozzáférhetőség és betegek részéről hajlandóság szükséges ahhoz, hogy részt vegyenek a szűrés és a nyomon követés folyamatában egy koordinált multidiszciplináris tüdőrák-szűrési programon belül" - írta Colson és munkatársai. "A beteg navigátorok, a dohányzásról való leszokás tanácsadói, a kórházi információs rendszerek, a marketinges és a pénzügyi csoportok, valamint a közösségi partnerek további támogatása kritikus jelentőségű az eddigi sikert megakadályozó akadályok leküzdésében."

Referálta:
Szabó Liza, radiográfus
DE Klinikai Központ, Nagyerdei Campusz, Onkoradiológiai Klinika

forrás:
Screening for Lung CancerUS Preventive Services Task Force Recommendation Statement
US Preventive Services Task Force
JAMA. 2021;325(10):962-970. doi:10.1001/jama.2021.1117

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.