Az alacsony dózisú CT nem okoz kimutatható DNS-károsodást
A CT sugárzás lehetséges káros hatásairól folytat vitát egy új, március 10.-én a Radiology-ban online közzétett tanulmány. Japán kutatók arról számolnak be, hogy nem találtak bizonyítékot DNS-károsodásra azokban az személyekben, akik alacsony dózisú CT vizsgálaton estek át – miközben a károsodás kimutatható volt a normál dózisú vizsgálatok során.
Az, hogy vajon az orvosi képalkotó vizsgálatokból származó sugárterhelés jelenlegi szintje elég magas-e negatív egészségügyi hatások kiváltására, továbbra is vitatott.
A korábbi kockázatelemzések szerint a koponya CT-ből származó daganat kialakulásának egész életre vonatkozó kockázata jelentősen alacsonyabb, mint a teljes populációra becsült egész életre vonatkozó daganat kialakulásának kockázata. Ugyanakkor a vizsgálatok felfedték a kapcsolatot a sugárzáson alapuló diagnosztikai képalkotó vizsgálatok és a daganatok megnövekedett számú előfordulása között. Ez a bizonytalanság aggodalomra ad okot azon egyének körében, akik mérlegelik a tüdőrák CT-vel történő szűrését és más sugárterheléssel járó vizsgálatokat.
A jelenlegi prospektív tanulmányban Dr. Satoshi Tashiro, PhD és kollégái a Hirosimai Egyetemen kutatták a standard CT vizsgálat és az alacsony dózisú CT vizsgálat biológiai hatását az emberi DNS-re. 209 egyéntől vettek perifériás vérmintákat a mellkasi CT vizsgálatuk előtt és 15 perccel utána. Az egyéneknek csaknem fele esett át standard CT vizsgálaton (átlagos effektív dózis 5 mSv), a másik fele pedig alacsony dózisú CT vizsgálaton (1,5 mSv) - ez a típusú vizsgálat a tüdőrák szűrésére szolgál.
A kutatók azt találták, hogy az egyénekben statisztikailag szignifikánsan növekedett a kettős szálú DNS-törések (p <0,001) és a kromoszóma-rendellenességek (p = 0,003) száma a standard CT vizsgálat elvégzése után, összehasonlítva a vizsgálat előtti adatokkal. Ezzel szemben nem volt statisztikailag szignifikáns növekedés a DNS-károsodás és a kromoszóma-rendellenességek számában azokban az egyénekben, akik alacsony dózisú CT vizsgálaton estek át.
A sugárzás hatása a DNS-mintákra: standard CT vs. alacsony dózisú CT |
||
|
Standard CT |
Alacsony dózisú CT |
Átlagos effektív sugárdózis |
5 mSv |
1,5 mSv |
A kettős szálú DNS-törések számnak növekedése a CT után |
0.05 γ-H2AX foci / sejt* |
0.02 γ-H2AX foci / sejt |
A kromoszóma-rendellenességek számának növekedése a CT után |
2.1 / személy* |
0.5 / személy |
* A növekedés statisztikailag szignifikáns volt.
"Világosan ki tudtuk mutatni a DNS károsodás és a kromoszóma-rendellenességek növekedését a standard mellkasi CT után" – mondta Tashiro nyilatkozatában. "Ezzel szemben ezekben a biológiai hatásokban nem volt kimutatható szignifikáns különbség az alacsony dózisú CT előtt és után."
Egy másodlagos elemzés során a kutatók nyomon követték a CT sugárzás hatását az eredeti csoportból 63 olyan egyén esetében, akik az eredeti alacsony dózisú CT vizsgálatot követő három hónapon belül standard CT vizsgálaton estek át.
Felfedezték, hogy a standard CT statisztikailag szignifikáns növekedéshez vezetett a DNS károsodásban (p = 0,01) és a kromoszóma rendellenességekben (p = 0,009) minden egyén esetében, akik közül egyikőjük esetében sem volt statisztikailag szignifikáns rendellenességbeli növekedés az eredeti alacsony dózisú CT vizsgálat után.
A rendkívül érzékeny DNS-elemzések nem tudták kimutatni az alacsony dózisú CT negatív biológiai hatásait, ami arra utal, hogy "az alacsony dózisú CT alkalmazása a tüdőrák szűrésére biológiai szempontból igazolható" – mondta Tashiro nyilatkozatában.
A tanulmányt követően a kutatók biológiai elemzésüket más sugárzáson alapuló képalkotó módszerek DNS-re gyakorolt hatásainak feltárására tervezik felhasználni.
"Érdekeltek vagyunk a különböző típusú radiológiai diagnosztikai eszközök biológiai hatásaiban, ideértve a PET/CT-t is, hogy jobb rendszert tudjunk létrehozni az orvosi sugárterhelés kezelésére" – mondta.
Referálta: Farkas Gréta
DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika