Az alacsony dózisú CT költséghatékony tüdőszűrést eredményezhet
Egy európai tanulmány
2018 július 24. – Egy svájci modellezési tanulmány kimutatta, hogy egy országos alacsony dózisú CT (LDCT) tüdőrák szűrési program költséghatékony is lehet. A Lung Cancer júliusi számában megjelent tanulmány a szűrés hatását vizsgálta egy olyan populációban, ahol mind a jövedelem, mind a dohányzás prevalenciája magas volt. Vizsgálatuk során arra az eredményre jutottak, hogy a szűrés 6-15%-kal csökkentheti a tüdőrák mortalitását.
A szerzők szerint az LDCT tüdőrákszűrést illetően ország specifikus tanulmányokra van szükség, mivel az európai bevezetésének a potenciális hatásait és költséghatékonyságát, valamint az észak-amerikai vizsgálatok európai alkalmazhatóságát bizonytalanság övezi (Lung Cancer, July 2018, Vol. 121, pp. 61-69).
Észak-Amerikában a CT szűrést már bevezették, Európában még nem, habár a nem régiben közzétett európai állásfoglalás a szűrés bevezetésének mihamarabbi megtervezését javasolja. Yoki Tomonaga (Epidemiology, Biostatistics and Prevention Institute (EBPI), University of Zurich, Switzerland) által vezetett kutatócsoport azt reméli, hogy vizsgálatuk segítséget nyújthat a döntéshozóknak, a befektetőknek, és a fejlesztőknek, hogy az LDCT szűrést bevezessék-e.
A tanulmány legfontosabb eredményei a következők voltak:
- A tüdőrákszűrés költséghatékony lehet olyan európai uniós országokban, ahol magas a dohányzás prevalenciája.
- A legígéretesebb szűrési forgatókönyvek 6-15%-kal csökkenthetik a tüdőrák mortalitását.
- A szisztematikus szűrés 2-6%-kal növelheti a diagnosztizált tüdőrákok számát.
- A legköltséghatékonyabb éves szűrési verzióban a populációt a 60 és 80 év közötti erős dohányosok alkották.
Az egyik leggyakoribb érv, amiért a szűrés európai bevezetése gondos körültekintést igényel az, hogy az itteni populáció jellemzői (életkor, dohányzás prevalenciája, rosszindulatú daganatok prevalenciája, túlélési arány stb.) különböznek az Amerikai Egyesült Államokétól, és ez nagy valószínűséggel befolyásolja a szűrés hatékonyságát. A modellezés képezi a legjobb módot arra, hogy megvizsgáljuk vajon a szűrés az adott ország sajátosságival is költséghatékony lehet-e. Ilyenkor a modellezés az országra specifikus adatokkal dolgozik, melyekből számos különböző ’forgatókönyvet’ alkot.
Kutatási terv
A kutatók először a tüdőrák természetes lefolyását, valamint az LDCT-szűrés potenciális hatását modellezték egy 1935 és 1965 között született svájci populáción. Vizsgálatuk során a Microsimulation Screening Analysis-Lung (MISCAN) modellt alkalmazták, melybe az országra specifikus paramétereket vitték be (népességstruktúra; teljes túlélés; tüdőrák incidencia, hisztológia, túlélés; dohányzási szokások; kezelési költségek).
648 olyan lehetséges szűrési forgatókönyv hatását és költségét vizsgálták meg a közegészségügyi rendszer szempontjából, melyek a szűrés alsó, valamint felső korhatárában, a dohányzási kritériumokban és a szűrési intervallumokban különböztek egymástól.
Az volt a tervük, hogy először egy olyan modellt készítsenek, ami a lehető legjobb megközelítéssel képes reprezentálni a valóságot, ezt követően pedig megvizsgálják az LDCT potenciális hatásásait, hogy miképpen alakulnának a költségek és a populáció egészségi állapota a szűrés bevezetésével vagy a nélkül.
Egyértelmű eredmények
Mindegyik szűrési verzióban nőtt a felismert tüdőrákos esetek száma, a tüdőrák specifikus mortalitás pedig csökkent. A hatékonyság szempontjából 27 forgatókönyv közül 15 mutatott 50 000 euró/életév nyereség alatti inkrementális költséghatékonysági rátát (ICER). A különböző szűrési verziókban a tüdőrák mortalitása 6-15%-kal csökkent, miközben a tüdőrák diagnózisának incidenciája 2%-ról 6%-ra emelkedett. A szerzők szerint ezek az eredmények azt sugallják, hogy a tüdőrákszűrés elméletileg költséghatékony lehet a magas jövedelemmel és magas dohányzási prevalenciával jellemezehető Svájcban.
De hogyan alkalmazhatók ezek az eredmények más szintén magas jövedelmű, és magas dohányzási prevalenciát mutató európai országra?
A társszerző, dr. Thomas Frauenfelder, szerint a más országokra való alkalmazhatóságokról szóló beszélgetés mindig izgalmas, de egyben bonyolult is. „Ha figyelembe vesszük a szűrés mortalitás csökkenésre gyakorolt hatásait, azt várjuk, hogy a tanulmányunk eredményei jól alkalmazhatók más magas jövedelmű, és magas dohányzási aránnyal rendelkező országokra is, mint például Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium vagy az Egyesült Királyság”
Kihangsúlyozta, hogy Svájcban sok más országhoz képest az egészségügyi költségek viszonylag magasak. Egy szűrőprogram költséghatékonysága a CT-szűrés, illetve daganatkezelés költségeinek megfelelően változik. Ezenkívül figyelembe kell venni az egészségügyi rendszerek struktúráját is a megfelelő felszereléssel és szakértelemmel rendelkező potenciális szűrőközpontok számát illetően.
A szerzők kihangsúlyozták a tanulmányuk korlátait is: a költségbecslés során nem vették figyelembe a munkahelyek elvesztéséhez és a produktivitás csökkenéséhez kapcsolódó indirekt költségeket. Frauenfelder szerint a tüdőrákos esetek jelentős része a munkaképes populációt érinti. Azonban a szűrés általi korai tüdőrák detektálás növelné a remisszió és kurabilitás valószínűségét, ami ezen indirekt költségek csökkenéséhez, valamint társadalmi szinten további haszonhoz vezethetne.
Továbbá a modell megkülönböztette a kezdeti, a folyamatos és terminális ellátást, azonban nem tett különbséget a tumormentes és a relapszussal vagy metasztázissal járó folyamatos ellátás között. Ez nyilván befolyásolhatja a költségekre és az inkrementális költség-hatékonysági rátára (ICER) vonatkozó becslések pontosságát.
Fontos megjegyezni, hogy a fals pozitív eredmények és a követési vizsgálatok valószínűségének a becsléséhez használt adatok - az Amerikai Egyesült Államokban végzett National Lung Screening Trial (NLST) adatai - viszonylag magas fals pozitív aránnyal rendelkeztek (23,3%). Ezek az összes pozitív szűrővizsgálat 90,4%-ban további vizsgálatokhoz vezettek. Azonban a NELSON (Dutch-Belgian Randomized Lung Cancer Screening) vizsgálaton alapuló legújabb tanulmányok szerint lehetséges, hogy a finomított szűrési algoritmusok segítségével csökkenteni lehetne a fals pozitivitás arányát és a szükségtelen követési vizsgálatok számát.
A szerzők azt is kihangsúlyozták, hogy egy jobb rizikóbecslésnek mind a szűrés megkezdése előtt, mind a szűrési eredmények birtokában és a tüdőrákos páciensek kezelésének elindítása után, javítania kellene a szűrőprogramok költséghatékonyságát, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a populációra kifejtett hatásait sem. Például egy olyan verzió esetében, ami csak a nagyon magas kockázattal rendelkező embereket célozza meg, a szűrés igazán költséghatékony lenne, de a szűrésben részt vevők száma olyan alacsony lenne, hogy populáció szinten alig vagy egyáltalán nem lenne hatása.
Végső soron, a modell nem vette figyelembe a szűrőprogram részeként a dohányzásról való leszokást elősegítő intervenciók esetleges bevezetését. Frauenfelder szerint ezek az intervenciók valószínűleg tovább növelnék a szűrés költséghatékonyságát.
„A csapatunk jelenleg alternatív szűrési verziók vizsgálatát fontolgatja, melyek például más beválogatási kritériumokat vagy eltérő szűrési intervallumokat használnak.” – mondta Frauenfelder. „Továbbá azt is szeretnénk megvizsgálni, hogy a preventív beavatkozásoknak milyen lehetséges hatásai lennének mind populációs, mind egyéni szinten.”
https://www.auntminnieeurope.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=616176