A várható élettartam figyelembe vétele javíthatja a CT-tüdőszűrés eredményességét

Közösségek - Mellkas | 2019. november 24. 18:15 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. július 22. 18:24 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=126902

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatói egy olyan modellt dolgoztak ki, mely előre meg tudja jósolni, hogy egy adott személyt mennyire érdemes CT-vel történő tüdőrákszűrésre beválogatni, azt is figyelembe véve, hogy várhatóan mennyi életévet nyerne az illető ennek köszönhetően. A modell hatékonyabb módszert jelenthet mint a hagyományos kritériumok általi szűrések - írták az „Annals of Internal Medicine” című, október 22-én megjelent cikkben.

A várható élettartam figyelembe vétele javíthatja a CT-tüdőszűrés eredményességét

"Egyre jobban elismert az a tény, hogy a szűrőprogramoknak szelektíven azokat a személyeket kell bevonniuk, akik a legnagyobb kockázattal rendelkeznek, és akiknél a szűrés előnyei meghaladják az esetleges kockázatokat " - írta a kutatást vezető orvos Li Cheung PhD, valamint kollégái.

Ebből a célból számos intézmény megpróbálta továbbfejleszteni az eddig használt beválogatási kritériumait a CT tüdőszűrésekre olyan predikciós modellek alkalmazásával, amelyek a hagyományos rizikófaktorokon kívül, (mint az életkor és a korábbi dohányzás) figyelembe veszik az emberek egyéni tüdőrák-kockázatát is. A legújabb tanulmányok bebizonyították, hogy az ilyen, egyéni kockázatokat is figyelembe vevő modellek képesek több tüdőrákos halálesetet megelőzni, mint a hagyományos rizikófaktorok alapján történő szűrések, beleértve az Egyesült Államok megelőzéssel foglalkozó munkacsoportja által eddig végzetteket is.

"Ugyanakkor a több tüdőrák általi haláleset megelőzése nem mindig jelent jelentős növekedést a várható élettartamban" - írták a szerzők. "Ha a magas kockázatú betegeknek nincs elég hosszú várható élettartamuk, előfordulhat, hogy a szűrés nem jár elegendő haszonnal számukra."

Azért, hogy a szűrésen résztvevők minél több életévet „nyerjenek” a szűrésnek köszönhetően, a kutatócsoport kidolgozott egy olyan előrejelzési modellt, amely figyelembe veszi az egyének várható élettartamát is, és így határozták meg, kiknek származna a legnagyobb előnye a CT tüdőszűrésből. A modell teljesen új megközelítést jelent az eddig megszokott kockázat-előrejelzési modellekhez képest, amelyek az által határozták meg az egyének alkalmasságát a szűrésre, hogy mekkora a rizikójuk a tüdőrák általi halálozásra.

A kutatók a „CT-Tüdőszűrés Által Nyert Életévek” nevű modelljüket azoknak a dohányzó személyeknek az adatain tesztelték, akik 40 és 84 év közöttiek voltak és részt vettek az USA Nemzeti Egészségügyi Felmérésében 1997 és 2009 között. A páratlan számú években összegyűjtött adatokat használták a modell fejlesztéséhez, a páros számú évek adatain pedig tesztelték a modellt.

A kutatók három különböző kiválasztási rendszert alkalmazva összehasonlították, kiket válogatnának ki a 8,3 millió dohányzó ember közül CT tüdővizsgálatra:

  • Az első válogatás, mely a „CT-Tüdőszűrés Által Nyert Életévek” predikciós modellt alkalmazta azon 40–84 év közötti egyének azonosítására, akik a becslések alapján legalább 16,2 napos élettartamot nyernek a szűrés által
  • Egy másik válogatás, amely a tüdőrák általi halálozási rizikóját vette figyelembe olyan 40–84 évesek azonosítására, akiknek a következő öt évben legalább 1,4% -os kockázata volt a tüdőrák általi halálra.
  • A harmadik válogatás, ami az USPSTF kritériumok alapján történt (azaz olyan 55–80 éves korúak, akik legalább 30 „csomag-éve” dohányoznak, és továbbra is dohányoznak, vagy csak 15 vagy kevesebb évvel ezelőtt hagyták abba)

Összességében a szimulációk azt mutatták, hogy a fent említett első (a megnyert életévek) és második (kockázat alapú) modell alapján történő válogatás hatékonyabban tudta azonosítani azokat az embereket, akiknek előnye származna CT tüdőszűrésből, mint az USPSTF irányelvei alapján történő kiválasztás, és ezáltal több tüdődaganatos halálesetet akadályoznának meg és a nyert életévek száma is növekedne.

"Ezek a modellek jelentősen javítják a képességünket arra, hogy megbecsüljük az egyes emberek egyéni hasznát, és nagyban növelik a tüdőrák szűrőprogramjainak hatékonyságát, biztonságát és beteg-központúságát" írta Dr. Tanner Caverly és Rafael Meza, PhD, a Michigan-i Egyetemről. "Erősen el kell gondolnunk, hogy a szűrési irányelveknek át kellene állnia újabb módszerek alkalmazására, amelyek által valószínűleg jobb egészségügyi ellátást tudnánk nyújtani."

A nyert életévek és más összetett, kockázatalapú modellek beveztése a CT tüdőszűrő programokba nehéz, mivel rengeteg számításra van szükség hozzájuk, melyek végrehajtása sok egészségügyi rendszer számára nehézséget okozna- tették hozzá a szerzők.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ezek ellenére a további tanulmányoknak folytatniuk kell az újabb predikciós modellek vizsgálatát a jelenleg használt rendszerekkel összehasonlítva, hiszen így ismerhetjük meg hasznosságukat. Ezen kívül vizsgálni kell, hogy egyéb tényezők pl. társadalmi-gazdasági státusz hogyan használhatóak fel a predikciós modellekben a tüdőrák kockázatának és a várható élettartam hosszának kiszámításához.

referálta: dr. Tóth Hedvig

Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház

 

További cikkek