A thromboembólia előfordulása magasabb COVID-19 pozitív betegeknél

Közösségek - Mellkas | 2020. december 14. 22:42 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 13. 21:18 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=130314

Dr. Bari Dane (NYU Langone Medical Center, New York City) és csapata a COVID-19 fertőzés lehetőségének felvetését javasolja minden radiológus számára, aki thromboembóliával járó kórképet azonosít.

A thromboembólia előfordulása magasabb COVID-19 pozitív betegeknél

"A betegség lefolyása történhet tünetmentesen, vagy többszervi elégtelenség is kialakulhat (MODS), bár általában légzőszervi tünetekkel jár. A MODS COVID-19 pozitivitás esetén a hyperkoagulabilitás következménye lehet… egyes studyk mélyvénás trombózist és tüdőembóliát is leírtak. Számos betegnél tapasztaltuk a véralvadási-, és gyulladásos paraméterek extrém emelkedését. Előfordulhat, hogy egyes radiológusok nem ismerik az előbb említett szövődményeket, annak ellenére, hogy a szakirodalomban már leírásra került.”

Dane és munkatársai COVID-19 fertőzöttek hasi, kismedencei, és alsó végtagi vizsgálatával artériás és vénás tromboembóliás szövődményeket kerestek. 82 Covid-19 fertőzött beteg hasi ultrahang, és CT felvételeit hasonlították össze 82 fertőzésmentes beteg thromboembóliás, vagy egyéb szervi infraktus szűrésére végzett vizsgálatával.  A COVID-19 pozitív betegcsoportból 59 esetben hasi CT vizsgálatot, 41-ben hasi ultrahangot, 16-ban vese-ultrahangot, 2-ben alsó végtagi CT angiogramot és 1-nél hasi MR vizsgálatot végeztek.

A tanulmányban 9 (11%) COVID-19 pozitív betegnél tapasztaltak thromboembóliát a képalkotó vizsgálatokkal. Ezek közül 5 esetben közepes, vagy nagy kiterjedésű artériás thrombus volt megfigyelhető. A fertőzött betegeknél szignifikánsan (p = 0.02) nagyobb valószínűséggel fordul elő thromboembólia. A szolid szervi infarktusos esetekben átjárható ereket figyeltek meg, így arra következtettek, hogy az infarktust mikrothrombusok okozhatták. 

COVID_1

1. kép: 76 éves nő beteg felső háti régióra lokalizálódó hátfájdalom miatt a sürgősségi osztályon jelentkezett. Hasi, és kismedencei CT angiográfia axiális sorozatán non-okkluzív akut aorta thrombus ábrázolódik (nyíl). Mko. a. iliaca communist és bal a. iliaca internat érintő thrombus (itt nem ábrázolt), és chr. atherosclerosis került leírásra . Az egyidejűleg elkészült mellkas felvételeken COVID fertőzés jeleit azonosították. A felvételek az AJR-től származnak.

COVID_2

2. kép: 46 éves COVID pozitív férfi lázzal, légszomjjal, epigasztriális fájdalommal, és gyengeséggel jelentkezett. Hasi- és kismedencei kontrasztos CT vizsgálaton kis kiterjedésű bal vese infarktus (nyíl), non-okklúzív aorta, a. coeliaca, a. mesenterica superior (kör) és komplett a. hepatica communis thrombus ábrázolódott. Lép és vese infarktus az ábrázolható átjárható artériák és vénák ellenére megfigyelhető volt. Az elvégzett kontrasztos mellkas CT angiogram vizsgálat lobaris és segmentalis pulmonalis embóliát; pneumonianal valószínűbb bal alsó lebeny infarktust és bilateralis, multilobaris, foltosan konfluáló tejüveg homályokat  mutatott ki.

A kutatási eredmények útmutatást adnak a radiológusok számára a Covid pandemia idején készült hasi felvételek helyes értelmezéséhez. A kutatócsoport közölte, hogy a Covid-19 betegcsoportot egy olyan poolból választották ki, akiknek a radiológiai leletében szerepel a “Covid”, mint diagnózis, azonban a tünetmentes páciensek miatt a prevalencia valószínűleg magasabb az általuk kapott eredményektől.

"A COVID 19 fertőzés hasi, vagy végtagi közepes, és nagy artériás/vénás thrombózist okozhat. Jelen pandémiás helyzetben egy radiológusban mindig fel kell merüljön a COVID -19 fertőzés lehetősége, amennyiben a fent említett vascularis kórképekkel találkozik.”

 

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.