A NELSON vizsgálat eredményei
Közösségek - Mellkas | 2020. február 24. 21:02 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. szeptember 04. 01:34 | Forrás: https://www.esmo.org/oncology-news/ct-screening-reduces-lung-cancer-mortality
A 2020. január 29-én a NJEM-ben (New Englang Journal of Medicine) közétették a holland-belga tüdőrák szűrővizsgálat (NELSON- Nederlands–Leuvens Longkanker Screenings Onderzoek) eredményeit. A tanulmány során kimutatták, hogy ebben a randomizált, magas kockázatú egyéneket bevonó vizsgálatban a tüdőrákos halálozás szignifikánsan alacsonyabb volt azok között, akik alacsony dózisú CT szűrésben vettek részt, szemben a szűrésen át nem esett egyénekkel.
A világon a daganatos megbetegedések okozta halálozás vezető oka a tüdőrák, ami több halálesetért felel, mint az emlő-, vastagbél, és méhnyakrák együttesen - ez utóbbi három rosszindulatú daganatos betegségre már léteznek népesség alapú szűrőprogramok. Mivel a betegek kb. 70%-ánál a diagnózis időpontjában a betegség már előrehaladott stádiumban van, a tüdőrák prognózisa rossznak számít. Feltehetően a következő évtizedekben is fontos egészségügyi problémát fog jelenteni a tüdőrák.
A szerzők szerint arra vonatkozóan, hogy a térfogatalapú, alacsony dózisú CT szűrés képes-e csökkenteni a tüdőrák okozta mortalitást a már leszokott és aktív dohányosok körében, korlátozott mennyiségű adat állt rendelkezésre a randomizált vizsgálatokból.
Az amerikai NLST (National Lung Screening Trial) tanulmány során kimutatták, hogy a tüdőrákra nézve magas kockázattal rendelkezők körében a három éven keresztül évenként végzett CT szűrés 20%-kal csökkentette a tüdőrák okozta mortalitást, szemben a mellkasröntgen vizsgálattal. Erre alapozva a USPSTF (US Preventive Services Task Force) egy független felülvizsgálat és modellezési tanulmány elvégzését kérte, melyek eredményeképp megalkotta az ajánlását: azoknak a leszokott vagy jelenleg is dohányzó 55-80 év közötti egyéneknek, akiknek a dohányzási előzményükben legalább 30 csomag-év szerepel, évenkénti szűrővizsgálat javasolt.
Azonban az NLST eredményei ellenére más országokban nem született a szűrőprogramot támogató politikai döntés, így nem vezették be a CT szűrést. Ez részben annak volt köszönhető, hogy nem sokkal az NLST után Európában több kisebb tanulmány kezdeti eredményeit is közzétették, melyek nem voltak meggyőzőek. Az NLST óta eddig nem volt olyan tanulmány, mely a szűrés eredményeképp a mortalitás csökkenéséről számolt volna be.
A NELSON egy olyan populáció alapú, randomizált, kontrollált vizsgálat, melyet 2000-ben indítottak el azzal a céllal, hogy legalább 25%-os mortalitás csökkenést mutassanak ki a térfogatalapú, alacsony dózisú CT szűrés során a magas kockázatú férfiak körében 10 éves utánkövetés mellett. A NEJM-ben közzétett legújabb cikkben a szerzők a tüdőrák előfordulásáról, mortalitásáról és négy szűrési kör teljesítményéről számoltak be a férfiak (fő elemzés) és nők (alcsoport elemzés) körében.
Összesen 13195 férfit és 2594 nőt (50 és 74 év közötti) randomizáltak be a CT szűrési (kiindulási, 1 éves, 3 éves és 5.5 éves) és szűrés nélküli csoportba. A részvevők legalább 10 évig tartó után követése 2015. december 31-én ért véget. A férfiak adherenciája a CT szűréshez 90%-os volt. Átlagosan a tanulmányban részvevők 9,2%-án végeztek el legalább egy további CT vizsgálatot. A gyanús nodulusok aránya pedig 2,1 %-nak mutatkozott.
A 10 éves követési periódus után a tüdőrák incidenciája a szűrési csoportban 5,58/1000 fő/év, a kontrollcsoportban 4,91/1000 fő/év, a mortalitása pedig 2,5/1000 fő/év, illetve 3,3/1000 fő/év volt.
A szerzők végezetül arra a következtetésre jutottak a NELSON vizsgálat során, hogy a magas kockázatú személyeket illetően a térfogatalapú, alacsony dózisú CT tüdőrák szűrés lényegesen alacsonyabb tüdőrák mortalitási arányt eredményez, mint a szűrés hiánya. Ezenkívül az alacsony dózisú CT szűrés jelentősen csökkentette az úgynevezett hátrányos tényezőket, mint például a fals pozitív tesztek és a szükségtelen további vizsgálatok arányát. A tanulmány adatai szerint a nők többet profitálhatnak belőle, mint a férfiak, de a nőket csak egy alcsoportan vizsgálták, ahol a számuk relatíve alacsony volt. Éppen ezért a nőket illetően, valamint egyéb alcsoportok esetében további kutatásokra van szükség.
Egy kísérő cikkben a szerkesztőség kihangsúlyozta, hogy „a NELSON vizsgálat eredményei megerősítik a CT tüdőrák szűrés hatékonyságát és létjogosultságát. Ezért már nem az a feladatunk, hogy megállapítsuk, valóban működik-e az alacsony dózisú CT tüdőrák szűrés, hanem hogy azt a célcsoportot meghatározzuk, melyben a leginkább alkalmazható és költséghatékony lesz.”
Referálta:
Tar Julianna