A kockázat alapú tüdőrák szűrés felülmúlja a USPSTF irányelveit

Közösségek - Mellkas | 2018. július 23. 20:57 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: http://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=119496

Ez még a USPSTF irányelveit is übereli!

A kockázat alapú tüdőrák szűrés felülmúlja a USPSTF irányelveit

Az Annals of Intrenal Medicine-ben január elsején publikált kutatás szerint több daganatos haláleset kerülhető el, ha a jelenlegi Egyesült Államok Preventive Services Task Force (USPSTF) irányelveivel szemben az egyéni kockázat alapú kritériumokat használjuk a CT tüdőrák szűrésre való alkalmasság megállapításához.

Az USPSTF azoknak az 55 és 80 év közötti egyéneknek ajánlja az éves CT tüdőrák szűrést, akik jelenleg is dohányoznak, vagy az elmúlt 15 évben szoktak le, és anamnézisükben legalább 30 csomag/év dohányzás szerepel – ezek majdnem megfelelnek a National Lung Screening Trial (NLST) kritériumainak.

Bár az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrák szűrés képes a daganatos halálesetek számát csökkenteni, az Egyesült Államokban a USPSTF kritériumainak megfelelő emberek száma 2010-ről 2015-re jelentősen lecsökkent. A fiatalok körében 2015-ben továbbra is csökkenést mutatott a dohányzás prevalenciája és intenzitása, ami arra utal, hogy mind a dohányosok, mind a USPSTF kritériumainak megfelelő tüdőrák szűrésre alkalmas személyek száma is csökkeni fog.

A Li Cheung, PhD által vezetett National Cancer Institute kutatói kiértékelték az egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrés előnyeit - figyelembe véve az egyén demográfiai, klinikai és dohányzási jellemzőit - azzal a céllal, hogy kiterjesszék a CT tüdőrák szűrést azon magas kockázatú dohányosok számára is, akik nem felelnek meg a USPSTF kritériumainak.

5460 olyan dohányzó egyén adatait vizsgálták meg, akik a 2005-ös National Health Interview Survey-ben részt vettek, a 2010-esből 5155, a 2015-ösből pedig 6971 résztvevőét. Katki és munkatársai által kidolgozott kockázatbecslési modell, a Lung Cancer Risk Assessment Tool alkalmazásával az embereket az öt éven belül kialakuló tüdőrák valószínűsége alapján  különböző kategóriákba - 1,5%, 2% vagy 2,5% -  sorolták.

A kutatók kiszámolták, hogy a USPSTF kritériumok alkalmazásához képest az egyéni kockázaton alapuló kritériumok használatával 2005 és 2010 között 2617-tel, és 2010 és 2015 között pedig 5155-tel több tüdőrákos halálozást lehetett volna megakadályozni azon dohányosok körében, akiknek 2,5%-os valószínűségük volt a tüdőrák öt éven belüli kialakulására. Az adatok statisztikailag szignifikánsak voltak (p <0,001) mindkét időszakra nézve.

A USPSTF kritériumok alapján történő szűréssel megelőzhető tüdőrákos halálozások százalékos aránya 2010-ről 2015-re 6,4%-kal csökkent. A kockázat alapú kritériumok a felére csökkenthetik ezt a visszaesést. A USPSTF kritériumok alapján szűrésre alkalmas valaha dohányzó emberek számának 2010-től 2015-re megfigyelhető csökkenése (1,5 millió)  egyebesett a 20-29 csomag-évet dohányzók  számának 1,3 milliós növekedésével, akik ezen kívül egyébként megfeleltek a kritériumoknak.

 „A kockázati alapú szűrés és a USPSTF kritériumai alapján történő szűrések hatékonysága közötti különbség a jövőben tovább emelkedhet.” – írták (Ann Intern Med, 2018. január 01.). „A magas kockázatú dohányosok jobb kiszűrése, és a korai tüdőrákos elhalálozás megelőzése érdekében a tüdőrák szűrésre való jogosultságnak olyan költséghatékony kockázati küszöböt kellene elérnie, ami a CT szűrés előnyeit és hátrányait az Egyesült Államok populációjára validált tüdőrák kockázati eszközök használatával kiegyensúlyozza.”

Egy másik hasonló vizsgálatban a Tufts Medical Center kutatói megerősítették azt a megállapítást, hogy a kockázatalapú kritériumok alkalmazása javítja a tüdőrák szűrésének hatékonyságát a halálozás csökkentése szempontjából (Ann Intern Med, January 1, 2018). Ugyanakkor a költségelemzésük azt is megállapította, hogy a kockázat alapú szűrés csupán kismértékű nyereséget kínál a minőséggel korrigált életévek (QALY) és a költséghatékonyság tekintetében.

„A magasabb kockázatú betegek költségesebbek a szűrések szempontjából, valamint ha túlélik a tüdőrákot, akkor is alacsonyabb a várható élettartamuk.” – írta az elemzésben dr. Vaibhav Kumar vezető szerző. „ Ezért egy ilyen kockázati modell alkalmazása nem feltétlenül eredményezi a CT szűrés költséghatékonyságának a javulását az egységnyi költséggel nyert minőségi életévek tekintetében.”

Bár mindkét tanulmány alátámasztja, hogy a kockázati modellek rövidtávon növelhetik személyekre nézve a CT tüdőrák szűrés hatékonyságát, az alacsony szűrési rátákat körülvevő aggodalom látszólag háttérbe szorítja az eredményeket, írta dr. Angela Green és dr. Peter Bach (Memorial Sloan Kettering Cancer Center).

A szerkesztőség szerint az Amerikai Egyesült Államokban a közel 7 millió szűrésre alkalmas népességből évente körülbelül 74 000 egyén esik át tüdőrák szűrésen, ami kevesebb, mint 2 százalékot jelent.

„Habár az emberek kockázat alapú megítélése elméletileg jobb, mint a jelenleg alkalmazott kritériumok, a legnagyobb aggodalmat az jelenti, hogy az emberek miért nem részesülnek a szűrésben függetlenül attól, hogy mi alapján állapítják meg a jogosultságukat.” – írták.

 

Referálta:

dr. Tar Julianna 

radiológus rezidens