A kockázat alapú tüdőrák szűrés felülmúlja a USPSTF irányelveit

Közösségek - Mellkas | 2018. július 23. 20:57 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 27. 00:23 | Forrás: http://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=119496

Ez még a USPSTF irányelveit is übereli!

A kockázat alapú tüdőrák szűrés felülmúlja a USPSTF irányelveit

Az Annals of Intrenal Medicine-ben január elsején publikált kutatás szerint több daganatos haláleset kerülhető el, ha a jelenlegi Egyesült Államok Preventive Services Task Force (USPSTF) irányelveivel szemben az egyéni kockázat alapú kritériumokat használjuk a CT tüdőrák szűrésre való alkalmasság megállapításához.

Az USPSTF azoknak az 55 és 80 év közötti egyéneknek ajánlja az éves CT tüdőrák szűrést, akik jelenleg is dohányoznak, vagy az elmúlt 15 évben szoktak le, és anamnézisükben legalább 30 csomag/év dohányzás szerepel – ezek majdnem megfelelnek a National Lung Screening Trial (NLST) kritériumainak.

Bár az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrák szűrés képes a daganatos halálesetek számát csökkenteni, az Egyesült Államokban a USPSTF kritériumainak megfelelő emberek száma 2010-ről 2015-re jelentősen lecsökkent. A fiatalok körében 2015-ben továbbra is csökkenést mutatott a dohányzás prevalenciája és intenzitása, ami arra utal, hogy mind a dohányosok, mind a USPSTF kritériumainak megfelelő tüdőrák szűrésre alkalmas személyek száma is csökkeni fog.

A Li Cheung, PhD által vezetett National Cancer Institute kutatói kiértékelték az egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrés előnyeit - figyelembe véve az egyén demográfiai, klinikai és dohányzási jellemzőit - azzal a céllal, hogy kiterjesszék a CT tüdőrák szűrést azon magas kockázatú dohányosok számára is, akik nem felelnek meg a USPSTF kritériumainak.

5460 olyan dohányzó egyén adatait vizsgálták meg, akik a 2005-ös National Health Interview Survey-ben részt vettek, a 2010-esből 5155, a 2015-ösből pedig 6971 résztvevőét. Katki és munkatársai által kidolgozott kockázatbecslési modell, a Lung Cancer Risk Assessment Tool alkalmazásával az embereket az öt éven belül kialakuló tüdőrák valószínűsége alapján  különböző kategóriákba - 1,5%, 2% vagy 2,5% -  sorolták.

A kutatók kiszámolták, hogy a USPSTF kritériumok alkalmazásához képest az egyéni kockázaton alapuló kritériumok használatával 2005 és 2010 között 2617-tel, és 2010 és 2015 között pedig 5155-tel több tüdőrákos halálozást lehetett volna megakadályozni azon dohányosok körében, akiknek 2,5%-os valószínűségük volt a tüdőrák öt éven belüli kialakulására. Az adatok statisztikailag szignifikánsak voltak (p <0,001) mindkét időszakra nézve.

A USPSTF kritériumok alapján történő szűréssel megelőzhető tüdőrákos halálozások százalékos aránya 2010-ről 2015-re 6,4%-kal csökkent. A kockázat alapú kritériumok a felére csökkenthetik ezt a visszaesést. A USPSTF kritériumok alapján szűrésre alkalmas valaha dohányzó emberek számának 2010-től 2015-re megfigyelhető csökkenése (1,5 millió)  egyebesett a 20-29 csomag-évet dohányzók  számának 1,3 milliós növekedésével, akik ezen kívül egyébként megfeleltek a kritériumoknak.

 „A kockázati alapú szűrés és a USPSTF kritériumai alapján történő szűrések hatékonysága közötti különbség a jövőben tovább emelkedhet.” – írták (Ann Intern Med, 2018. január 01.). „A magas kockázatú dohányosok jobb kiszűrése, és a korai tüdőrákos elhalálozás megelőzése érdekében a tüdőrák szűrésre való jogosultságnak olyan költséghatékony kockázati küszöböt kellene elérnie, ami a CT szűrés előnyeit és hátrányait az Egyesült Államok populációjára validált tüdőrák kockázati eszközök használatával kiegyensúlyozza.”

Egy másik hasonló vizsgálatban a Tufts Medical Center kutatói megerősítették azt a megállapítást, hogy a kockázatalapú kritériumok alkalmazása javítja a tüdőrák szűrésének hatékonyságát a halálozás csökkentése szempontjából (Ann Intern Med, January 1, 2018). Ugyanakkor a költségelemzésük azt is megállapította, hogy a kockázat alapú szűrés csupán kismértékű nyereséget kínál a minőséggel korrigált életévek (QALY) és a költséghatékonyság tekintetében.

„A magasabb kockázatú betegek költségesebbek a szűrések szempontjából, valamint ha túlélik a tüdőrákot, akkor is alacsonyabb a várható élettartamuk.” – írta az elemzésben dr. Vaibhav Kumar vezető szerző. „ Ezért egy ilyen kockázati modell alkalmazása nem feltétlenül eredményezi a CT szűrés költséghatékonyságának a javulását az egységnyi költséggel nyert minőségi életévek tekintetében.”

Bár mindkét tanulmány alátámasztja, hogy a kockázati modellek rövidtávon növelhetik személyekre nézve a CT tüdőrák szűrés hatékonyságát, az alacsony szűrési rátákat körülvevő aggodalom látszólag háttérbe szorítja az eredményeket, írta dr. Angela Green és dr. Peter Bach (Memorial Sloan Kettering Cancer Center).

A szerkesztőség szerint az Amerikai Egyesült Államokban a közel 7 millió szűrésre alkalmas népességből évente körülbelül 74 000 egyén esik át tüdőrák szűrésen, ami kevesebb, mint 2 százalékot jelent.

„Habár az emberek kockázat alapú megítélése elméletileg jobb, mint a jelenleg alkalmazott kritériumok, a legnagyobb aggodalmat az jelenti, hogy az emberek miért nem részesülnek a szűrésben függetlenül attól, hogy mi alapján állapítják meg a jogosultságukat.” – írták.

 

Referálta:

dr. Tar Julianna 

radiológus rezidens

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.