A kétévenkénti CT tüdőrák szűrés hatékonysága megegyezik az évenkénti követési vizsgálatokéval

Közösségek - Mellkas | 2019. augusztus 20. 08:11 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. január 02. 05:13 | Forrás: https://www.auntminnieeurope.com/index.aspx?sec=log&URL=https%3a%2f%2fwww.auntminnieeurope.com%2findex.aspx%3fsec%3dsup%26sub%3dcto%26pag%3ddis%26ItemID%3d617678

A MILD vizsgálat egy új elemzése kimutatta, hogy a kétévenkénti CT tüdőrák szűrés éppannyira hatékonyan csökkenti a tüdőrák specifikus és az össz-mortalitás kockázatát, mint az évenkénti szűrés. Az erről szóló tanulmányt az European Journal of Cancer szeptemberi számában publikálták.

A kétévenkénti CT tüdőrák szűrés hatékonysága megegyezik az évenkénti követési vizsgálatokéval

 

A prospektív, randomizált MILD tanulmány kezdeti eredménye szerint a CT tüdőszűrés 10 évvel a kiindulási szűrés után 39%-kal csökkentette a tüdőrák okozta halálozás kockázatát a beválogatott olasz dohányosok körében.

Jelen tanulmányban az Istituto di Ricovero e Cura a Carattere Scientifico (IRCCS) kutatói összehasonlították az kiindulási vizsgálat után a követési vizsgálatokon évente, valamint a kétévente résztvevők eredményeit, azaz összesen 2376 ember eredményeit vetették össze (Eur J Cancer, September 2019, Vol.118, pp. 142-148).

Dr. Ugo Pastorino és munkatársai megjegyezték, hogy a tüdőrák szűrés szokásos megközelítése az, hogy egy negatív szűrővizsgálat után a követési vizsgálatot egy év elteltével végzik, azonban számos új tanulmány rámutatott a kétévenkénti szűrés előnyeire az évenkéntivel szemben, főként, ha személyreszabott kockázatbecsléssel kombinálják azt.

„Ez az ’alacsony intenzitású’ megközelítés az egészségügyi kockázat (például a beavatkozások okozta morbiditás és mortalitás), pszichológiai stressz, gazdasági teher és a sugárterhelés okozta további onkológiai kockázat csökkentése szempontjából is előnyös.” -írták.

Az adatok elemzése után a kutatócsapat arra jutott, hogy az össz-mortalitási és a tüdőrák specifikus mortalitási arány a 10 éves időszakban közel azonos volt a szűrésen évente és kétévente résztevevő egyének között. A kétévenkénti csoportban minimálisan alacsonyabb volt az össz-mortalitás, és egy hajszálnyival magasabb a tüdőrák specifikus mortalitás aránya, de ezek a különbségek statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

Évenkénti vs. kétévenkénti CT tüdőrák szűrés a MILD tanulmányban

 

Évenkénti szűrés

Kétévenkénti szűrés

Tüdőrák incidenciája

4,9%

3,4%

Össz-mortalitási arány 100 000 főre viszonyítva

659.7

527.6

Tüdőrák specifikus mortalitási arány 100 000 főre viszonyítva

164.9

181.6

Elvégzett követési CT vizsgálatok száma

6,217

3,855

Összességégben az évenkénti és kétévenkénti CT tüdőszűrés azonos mértékben csökkentette az össz- és tüdőrák specifikus mortalitást, míg a kétévenkénti szűrés megközelítőleg 40 %-kal kevesebb CT vizsgálatot jelentett. Továbbá a késői stádiumú vagy a szűrések között kialakuló úgynevezett ’intervallum tüdőrák’ esetek detektálásában sem volt különbség a két csoport között.

A szerzők megjegyezték, hogy az eredményeknél tapasztalt hasonlóság arra utal, hogy a kétévenkénti CT tüdőszűrés kedvező alternatívája lehet az évenkénti szűrésnek – kevesebb CT vizsgálatot igényel, feltehetően csökkenti a kórházi költségeket és a páciensek sugárterhelését. Tovább lehetne optimalizálni a szűrési folyamatot azzal, ha a kockázatbecslési technikákra támaszkodva azonosítanák azokat a pácienseket, akik a legtöbbet profitálhatnak a kétévenkénti szűréssel.

„A kiindulási vizsgálat eredményeinek AI elemzésével végzett egyéni kockázatbecslés ígéretes fejlesztést jelenthet a jövőbeni szűrőprogramokra nézve, mely növelhetné a korlátozottan rendelkezésre álló egészségügyi források hatékonyságát és csökkenthetné a költségeket.”

Referálta:

dr. Tar Julianna

radiológus rezidens

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

 

További cikkek

Mellkasi kóros levegőgyülemek

Közösségek - Mellkas

2021. január 13. 20:48

A kóros levegőgyülem a mellkasban egyike a leginkább életet-veszélyeztető elváltozásoknak, melyek az intenzív terápiás osztályon előfordulnak. A betegmenedzsment különbözik attól függően, hogy hol helyezkedik el a levegőgyülem; ezért a kóros levegőgyülem detektálása, és a pontos lokalizációjának meghatározása a fekvő mellkas felvételen létfontosságú a korai terápia, és a pozitív kimenetel szempontjából. A kóros levegőgyülem sokféle mellkasi térben kialakulhat, ide tartozik a pleuraüreg, a mellkasfal, a mediastinum, a pericardium és a tüdő. A pneumothorax a fekvő mellkas felvételeken az elhelyezkedésétől függően különbözőképpen jelenhet meg. Sokféle betegség, vagy képlet képes pneumothoraxot utánozni a röntgen felvételeken, mint például a bőrredők, az interlobaris fissura, a tüdőcsúcsokban lévő bullák, az intrathoracicus extrapleuralis térben kialakult levegőgyülemek. Továbbá, a pneumopericardium hasonlíthat a pneumomediastinumra, ezért szükséges a differenciálása. Néhány betegségnek, mint az alsó tüdőszalagban kialakuló levegőgyülemnek, és a pneumatokelének, vagy a posteromedialis tében kialakult pneumothoraxnak a differenciál diagnózisa szükséges röntgenfelvétel alapján. CT elvégzése szükséges lehet a levegőgyülem lokalizálására, és a lehetséges etiológiák meghatározására, ha a diagnózis röntgen felvétel alapján nehéz. Ennek a cikknek a célja az, hogy átismételje azoknak a mellkasi tereknek az anatómiáját, ahol kóros levegőgyülem potenciálisan kialakulhat, továbbá hogy illusztrációk és kapcsolódó CT felvételek segítségével magyarázza el a kóros levegőgyülemek jellegzetes röntgendiagnosztikai megjelenéseit fekvő helyzetű betegeknél, és hogy ismertesse a differenciál diagnosztikát igénylő állapotok megkülönböztető jellemzőit. Mivel a terápia különbözik a kialakult levegőgyülem helyzetétől függően, a radiológusoknak meg kell próbálniuk pontosan felismerni, és azonosítani a helyzetét a levegőgyülemnek fekvő röntgen felvételeken.