A kétévenkénti CT tüdőrák szűrés hatékonysága megegyezik az évenkénti követési vizsgálatokéval

Közösségek - Mellkas | 2019. augusztus 20. 08:11 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. augusztus 24. 23:25 | Forrás: https://www.auntminnieeurope.com/index.aspx?sec=log&URL=https%3a%2f%2fwww.auntminnieeurope.com%2findex.aspx%3fsec%3dsup%26sub%3dcto%26pag%3ddis%26ItemID%3d617678

A MILD vizsgálat egy új elemzése kimutatta, hogy a kétévenkénti CT tüdőrák szűrés éppannyira hatékonyan csökkenti a tüdőrák specifikus és az össz-mortalitás kockázatát, mint az évenkénti szűrés. Az erről szóló tanulmányt az European Journal of Cancer szeptemberi számában publikálták.

A kétévenkénti CT tüdőrák szűrés hatékonysága megegyezik az évenkénti követési vizsgálatokéval

 

A prospektív, randomizált MILD tanulmány kezdeti eredménye szerint a CT tüdőszűrés 10 évvel a kiindulási szűrés után 39%-kal csökkentette a tüdőrák okozta halálozás kockázatát a beválogatott olasz dohányosok körében.

Jelen tanulmányban az Istituto di Ricovero e Cura a Carattere Scientifico (IRCCS) kutatói összehasonlították az kiindulási vizsgálat után a követési vizsgálatokon évente, valamint a kétévente résztvevők eredményeit, azaz összesen 2376 ember eredményeit vetették össze (Eur J Cancer, September 2019, Vol.118, pp. 142-148).

Dr. Ugo Pastorino és munkatársai megjegyezték, hogy a tüdőrák szűrés szokásos megközelítése az, hogy egy negatív szűrővizsgálat után a követési vizsgálatot egy év elteltével végzik, azonban számos új tanulmány rámutatott a kétévenkénti szűrés előnyeire az évenkéntivel szemben, főként, ha személyreszabott kockázatbecsléssel kombinálják azt.

„Ez az ’alacsony intenzitású’ megközelítés az egészségügyi kockázat (például a beavatkozások okozta morbiditás és mortalitás), pszichológiai stressz, gazdasági teher és a sugárterhelés okozta további onkológiai kockázat csökkentése szempontjából is előnyös.” -írták.

Az adatok elemzése után a kutatócsapat arra jutott, hogy az össz-mortalitási és a tüdőrák specifikus mortalitási arány a 10 éves időszakban közel azonos volt a szűrésen évente és kétévente résztevevő egyének között. A kétévenkénti csoportban minimálisan alacsonyabb volt az össz-mortalitás, és egy hajszálnyival magasabb a tüdőrák specifikus mortalitás aránya, de ezek a különbségek statisztikailag nem voltak szignifikánsak.

Évenkénti vs. kétévenkénti CT tüdőrák szűrés a MILD tanulmányban

 

Évenkénti szűrés

Kétévenkénti szűrés

Tüdőrák incidenciája

4,9%

3,4%

Össz-mortalitási arány 100 000 főre viszonyítva

659.7

527.6

Tüdőrák specifikus mortalitási arány 100 000 főre viszonyítva

164.9

181.6

Elvégzett követési CT vizsgálatok száma

6,217

3,855

Összességégben az évenkénti és kétévenkénti CT tüdőszűrés azonos mértékben csökkentette az össz- és tüdőrák specifikus mortalitást, míg a kétévenkénti szűrés megközelítőleg 40 %-kal kevesebb CT vizsgálatot jelentett. Továbbá a késői stádiumú vagy a szűrések között kialakuló úgynevezett ’intervallum tüdőrák’ esetek detektálásában sem volt különbség a két csoport között.

A szerzők megjegyezték, hogy az eredményeknél tapasztalt hasonlóság arra utal, hogy a kétévenkénti CT tüdőszűrés kedvező alternatívája lehet az évenkénti szűrésnek – kevesebb CT vizsgálatot igényel, feltehetően csökkenti a kórházi költségeket és a páciensek sugárterhelését. Tovább lehetne optimalizálni a szűrési folyamatot azzal, ha a kockázatbecslési technikákra támaszkodva azonosítanák azokat a pácienseket, akik a legtöbbet profitálhatnak a kétévenkénti szűréssel.

„A kiindulási vizsgálat eredményeinek AI elemzésével végzett egyéni kockázatbecslés ígéretes fejlesztést jelenthet a jövőbeni szűrőprogramokra nézve, mely növelhetné a korlátozottan rendelkezésre álló egészségügyi források hatékonyságát és csökkenthetné a költségeket.”

Referálta:

dr. Tar Julianna

radiológus rezidens

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.