A fizikai aktivitás javíthatja a sugárterápia végeredményét

Közösségek - Mellkas | 2020. február 24. 21:19 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. április 10. 15:34 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=roc&pag=dis&ItemID=128157

Azoknál a pácienseknél, akik fizikailag aktívak a mellkast érő sugárterápia előtt, a kezelés jobb eredményekkel járhat, hangzott el az American College of Cardiology (ACC) által tartott ülésen, az onkológiai betegek szív- és érrendszeri ellátásáról készített tanulmány eredményei szerint.

A fizikai aktivitás javíthatja a sugárterápia végeredményét

A limfóma, tüdődaganat és emlődaganat kezelésére alkalmazott mellkasi sugárterápia fokozhatja a betegek fáradékonyságát és nehézségeket okozhat a légzésben, ezáltal csökkentve a fizikailag aktív életvitelüket, mondta Dr. Sheela Krishnan, a Philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem Kórházának előadója az ACC által kiadott közleményében. Krishnan bemutatta a csoport kutatásait az ACC ülésén az „Onkológiai betegek szív- és érrendszeri ellátásának elősegítése” címmel, amely február 14-16-ig volt megtartva Washingtonban.

A kezelés előtti aktív fizikai állapot azonban javítja a későbbi eredményeket.

"[Tanulmányunk] azt tárja fel, hogy a daganat miatt alkalmazott sugárterápia megkezdése előtti nagyfokú fizikai aktivitás a daganatkezelés során az egyén jobb fizikai állapotával és életminőségével jár együtt" – mondta Krishnan.

Egyre többen élik túl a daganatos betegségeket és élnek hosszabb ideig, ezáltal hosszú távú kezelésre szorulva, mint például a mellkas, szív és a törzs sugárterápiája – amelyről kimutatták, hogy hatékony kezelés bizonyos daganatok esetében kemoterápiával együtt alkalmazva. A mellkast érő sugárterápia azonban negatív hatással lehet a betegek életminőségére. Ezért Krishnan csapata megvizsgálta, hogyan hat ez a fajta besugárzás az emlőrákban, tüdőrákban és limfómában szenvedő betegek életminőségére.

A vizsgálatba 130 ilyen (a fentebb felsorolt) betegségekben szenvedő páciens vett részt, akiket 2015 és 2018 között mellkasi besugárzással kezeltek. Az átlagéletkor 54 év volt, és a vizsgálatban résztvevők 78,5%-a nő volt. A csoport adatokat gyűjtött a betegek fizikai aktivitásáról, a fáradékonyságukról és a nehézlégzéses tüneteikről a kezelések megkezdése előtt, közvetlenül a kezelések felvétele után, majd öt-kilenc hónappal a kezelések befejezése után.

Az eredmények a daganat típusától függően változtak; a kutatók a következőket állapították meg:

  • Tüdőrákban és limfómában szenvedő betegek közvetlenül a sugárterápia után fokozódó fáradékonyságról és nehezlégzésről számoltak be, bár ezek a hatások később javultak. Minden egyes plusz szívet ért Gy dózissal, a fizikai aktivitási pontszámok csökkentek, és az 5 Gy-jel besugárzott myocardium minden 10%-os emelkedése a fizikai aktivitási pontszámok szignifikáns csökkenésével függött össze.
  • Az emlőrákban szenvedő betegek statisztikailag szignifikáns mértékben növekvő fizikai aktivitásról és csökkent fáradékonyságról számoltak be az idő múlásával a sugárkezelés után – állapította meg Krishnan csoportja. Amikor ezeknél a betegeknél figyelembe vették a sugárterápia és a kemoterápiás kezelések különbségeit, a kutatók megállapították, hogy a kiindulási közepes vagy erőteljes fizikai aktivitási pontszámok az idő múlásával csökkent fáradékonysággal jártak.

"Ez a tanulmány ... megerősíti azt, hogy a kezelés során a növekvő fizikai aktivitás az életminőség egyidejű javulásával jár együtt" – mondta Krishnan. "Noha ezekből az eredményekből nem tudunk egyértelmű okozati összefüggéseket megállapítani, a felfedezett megállapítások mégis azt hangsúlyozzák, hogy a testmozgás és az életminőség szorosan kapcsolódnak egymáshoz."

Referálta: Farkas Gréta

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

 

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.