A CT tüdőszűrésről szóló weboldalak félrevezethetik a pácienseket

Közösségek - Mellkas | 2020. március 23. 12:50 | Utolsó módosítás dátuma - 2021. április 14. 03:04 | Forrás: radiologia.hu referáló - Farkas Gréta

Ahogyan a CT tüdőrákszűrő programok ismertsége tovább növekszik, a releváns online információk minőségének javítása elengedhetetlen, mint következő lépés – massachusettsi radiológusok szerint. Az említett radiológusok a jelenlegi szűrőprogramok által működtetett webhelyek értékelésében a betegekkel kapcsolatos információk jelentős hiányosságait tárták fel.

A CT tüdőszűrésről szóló weboldalak félrevezethetik a pácienseket

Az amerikai Centers for Medicare and Medicaid Services (CMS) engedélyezi a közös döntéshozatalt a tüdő CT szűrésének részeként, azonban a korai jelentések rámutattak arra, hogy az orvosok a korlátozott ismeretek és időhiány miatt nem tudják megfelelő módon tájékoztatni a betegeket - egy a 2019-es RSNA kongresszuson bemutatott kutatás szerint.

Az aktuális betegvizitekről szóló közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy azok közül egyetlen sem felel meg az alapvető kritériumoknak a CT tüdőszűrés előnyeinek és hátrányainak megmagyarázásában - az átlagos konzultációs idő csupán 59 másodperc. Az inadekvát páciens-orvos beszélgetések, kiegészítve az internetes források által talált orvosi információk iránti növekvő bizalommal még fontosabbá tette, hogy a szűrőprogramok hasznos webhelyeket tartsanak fenn – mondta Dr. Brent Little, a Massachusetts General Hospital előadója az ülésen résztvevőknek.

A jelenleg elérhető online tartalom minőségének felmérése érdekében Little és nyolc másik radiológus külön-külön megvizsgált 257 amerikai CT tüdőszűrő program által működtetett weboldalakon elérhető beteginformációs tartalmat: a legfrissebb irodalom alapján kidolgozott, egységes tartalmi ellenőrző lista segítségével áttekintették a weboldalak szövegeit, képeit, videóit és PDF-mellékleteit.

A radiológusok értékelése együttesen azt mutatta, hogy szinte az összes weboldal (98%) megemlítette a CT tüdőszűrésre vonatkozó jogosultsági kritériumok fennállását. A legtöbb azt állította, hogy az egyének csak akkor vehetnek részt a szűrésen, ha a dohányzási anamnézis legalább 30 csomag/év (94%) volt, és vagy aktív dohányosok voltak, vagy kevesebb, mint 15 évvel ezelőtt hagyták abba a dohányzást (90%).

A weboldalak kevesebb, mint fele (47%) magyarázta azonban meg, hogy a jogosultság további feltétele az, hogy az egyének tüdőrákra jellemző tünetmentesek legyenek, és csak 7%-uk jelezte, hogy az egyéneknek kezelésre képesnek kell lenniük, ha tüdőrákjuk derül ki. A webhelyek a korhatár-korlátozások széles skálájára hivatkoztak a szűréshez való jogosultság szempontjából – 47%-a a megfelelő korosztályt 55–77 év közé, 16%-a 55–80 év közé, 14%-a pedig 55–74 éves kor közé sorolta.

Továbbá a webhelyek kb. fele tartalmazott a dohányzás abbahagyásáról szóló tartalmat, de csak 37%-uk kínált linket vagy telefonszámot további információkért. Még kevesebb webhely mutatta be a tüdőrák szűrővizsgálatát végző személyzettel való találkozás lehetőségét (25%), “nodule clinic”-re (multidiszciplináris team, illetve specialistájával való találkozás - a szerk.) történő beutalás lehetőségét (23%), valamint egyéb tesztek lehetőségét (22%).

A weboldalak nagyjából fele foglalkozott a Medicare és a magánbiztosítás témájával, ám mindössze 4% magyarázta, hogy a jogosult személyek szűrése ingyenes. A webhelyek egyötöde valójában azt állította, hogy a szűrés nem teljes egészében térítésmentes.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb weboldal említett néhány előnyt a CT tüdőszűrésről, de gyakran nem említették a lehetséges kockázatokat. Míg szinte az összes weboldal elmagyarázta, hogy a tüdőrák szűrése alacsony dózisú CT-re támaszkodik, és segíthet a daganatos állapot korai felismerésében, csak körülbelül 45%-uk említette a lehetséges kockázatokat.

Mi több, csak néhány webhely biztosít linkeket az Egyesült Államok nemzeti webhelyeihez (például a cancer.org, acr.org, cms.gov), ami egyszerű módszer lehetne a teljes körű információk átadására a betegek számára – jegyezte meg Little. És a webhelyeknek csak 1,6%-a felel meg az American Medical Association által ajánlott hatskálás betegtájékoztatási kritériumoknak.

Néhány példát is bemutattak a téves információkra, amelyekkel a kutatók a webhelyek értékelése során találkoztak.

Például az egyik weboldal kijelentette, hogy a CT tüdőszűrés az első vizsgálatot követően évente csak további két vizsgálatot tesz lehetővé. Egy másik webhely azt javasolta, hogy a jogosult egyének normál szűrővizsgálati eredménnyel egy éven belül ismételjék meg a vizsgálatot mivel a radiológus vagy kér ismétlést vagy nem egy gyanús tüdőnodulus észlelése után. Számos webhely – ezeket közben lehetséges, hogy frissítették – szintén pontatlanul állította, hogy a CMS és a legtöbb magánbiztosító eddig nem volt hajlandó fedezetet biztosítani.

"Nagyon sok következetlen és hiányos információ áll rendelkezésére a pácienseknek a tüdőrák szűréséről" – mondta Little. "A webhelyek többsége nem tájékoztat a lehetséges kockázatokról és költségekről, és néhányuk egyértelműen hibás információval rendelkezik. Ezen hiányosságok ismeretének elő kell mozdítania és irányítania kell a minőségjavítási erőfeszítéseket."


Referálta: Farkas Gréta

DE-KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=127679

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.

Koronavírus (COVID-19) által okozott másodlagos tüdőfibrózis – cselekvésre felhívó üzenet?

Közösségek - Mellkas

2021. március 12. 09:01

2020. május 6-áig közel 3,7 millióan fertőződtek meg, és körülbelül 260 000-an haltak meg a 2019-es koronavírus járvány következtében (COVID-19) világszerte. Szinte minden Covid-19-el összefüggő súlyos következmény tüdőgyulladással jár. Az első nagy felmérésben Wuhanban, Kínában, a kórházban ápolt koronavírusos betegek (n = 138) mellkasi CT-jén mindenkinél kétoldali tejüvegszerű homályt figyeltek meg, konszolidációval vagy anélkül, legfőképpen az alsó lebenyekben. Ebben a kutatásban 36 betegnek (26%) volt szüksége intenzív ellátásra, közülük 22-nél (61%) akut respirációs distressz szindróma (ARDS) alakult ki. Azon mechanizmusok, amelyek révén a súlyos akut respirációs szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) tüdőkárosodást okoz, csak részben ismertek, de a lehetséges mechanizmusok között szerepel a vírus antigénje által kiváltott citokin felszabadulási tünetegyüttes, a gyógyszer által kiváltott tüdő toxicitás, a magas légúti nyomás és a hiperoxia okozta akut tüdősérülés a mesterséges lélegeztetés következtében. Mostanáig (2020.05.15) világszerte körülbelül 1,2 millióan gyógyultak meg, de azt feltételezik, hogy egyes szervek, beleértve a tüdőt is, tartós károsodást szenvedhetnek a fertőzés következtében. Az elbocsátott koronavírusos betegekről nem áll rendelkezésre képanyag, vagy más funkcionális vizsgálati eredmény.