A CT tüdőszűrés 26 %-al képes csökkenteni a tüdődaganat mortalitását a magas kockázatú páciensek között

Közösségek - Mellkas | 2018. december 25. 20:16 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. december 30. 19:41 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=121961

A NELSON vizsgálat eredményei további bizakodásra adnak okot

A CT tüdőszűrés 26 %-al képes csökkenteni a tüdődaganat mortalitását a magas kockázatú páciensek között

A Holland-Belga randomizált CT tüdőszűrő vizsgálat (NELSON Trial) legújabb eredményei újra megerősítették, hogy a CT alapú tüdőszűrés a magas kockázatú férfi dohányosok tüdődaganatos mortalitását 26 %-al képes csökkenteni.

Belga és holland kutatók Torontóban mutatták be a NELSON kutatás eredményeit, amibe közel 16000 pácienst vontak be. A tízéves vizsgálat végeztével a CT alapú szűrés 26 %-al csökkentette a mortalitást a férfiak körében, azokhoz képest, akik nem vettek részt semmilyen szűrésen. Ez a mértékű csökkenés meghaladta az NLST által produkált 20 %-os mortalitás csökkenést.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magas kockázatú pácienseknél CT-vel hatékonyan karakterizálhatók a tüdőgócok, aminek következtében a később sebészeti beavatkozást igénylő gócok időben felismerésre kerülnek. Így ennek a súlyos betegségnek (tüdőrák) a kezelési esélye növelhető – mondta Dr. Harry de Koning PhD.

Nagyobb mortalitás csökkenés

A NELSON vizsgálat az egyik legnagyobb ilyen randomizált vizsgálat az NLST után a második. Az NLST-nek 2010-ben sikerült demonstrálni, hogy a CT tüdőszűrés körülbelül 20 %-al képes csökkenteni a tüdődaganat miatti mortalitást, valamint 7 %-kal az egyéb ok miatti mortalitást. A pozitív eredmények ellenére az Egyesült Államokon kívül, más országok még nem alkalmazzák széleskörűen ezt a diagnosztikai módszert.

Néhány szkeptikus szerint viszont a CT szűrés túldiagnosztizáláshoz, valamint túlzott sugárterheléshez vezethet. Az amerikai adatok szerint,az ismert előnyök ellenére, a páciensek részvétele is meglehetősen alacsony. Viszont a klinikusok nagy reményekkel várták már az NLST-től eltérő kutatások eredményeit, például a NELSON eredményeket.

A NELSON vizsgálat az NLST-től eltérő kritériumrendszert állított fel: sokkal fiatalabb, valamint kisebb mértékű dohányzási szokásokkal bíró pácienseket is beválogattak, továbbá a nodulus térfogatának duplázódási idejét vizsgálták arra, hogy meghatározzák az adott góc dignitását. Ezenkívül három szűrési vizsgálatot végeztek, 1, 3 és 5,5 évvel az első megjelenés után, szemben az NLST-ben alkalmazott összesen három vizsgálattal.

A torontói ülésen de Koning beszámolt a NELSON kutatás 10 éves eredményeiről. Elmondta, hogy a CT tüdőszűrés során a daganat mortalitásának csökkenése nagymértékben függött attól, hogy az egyén hány szűrésen esett át – a 4 szűrésen résztvevőknél volt a legnagyobb a mortalitás csökkenés.

A vizsgálat időtartama alatt összesen 250 férfi halt meg tüdődaganat miatt a kontroll csoportban, szemben a szűrésen részt vevő 157-el, ami 26 %-os csökkenést jelentett a daganat mortalitásra nézve (p=0,003). Koning hozzátette, hogy a tanulmányt nem arra tervezték, hogy az összes mortalitásról adatot szolgáltasson.

A női résztvevők esetében a tüdőrák mortalitásának csökkenése még magasabb volt: 61 % a kiindulási szűréshez képest 8 évvel (p=0,0037), 53 % az első vizsgálat után 9 évvel (p=0,0069) illetve 39 % az első vizsgálat után 10 évvel (p=0,0543). A csökkenés statisztikailag szignifikánsnak mondható a 8. és 9., de nem mondható szignifikánsnak a 10. évben.

A NLST-t sokan kritizálták amiatt, hogy sok léziót követtek feleslegesen - amelyek később benignusnak bizonyultak. A NELSON kutatásban egy új követési protokollt alkalmaztak, hogy csökkentsék az ilyen eseteket. Az első vizsgálat után a gócok 9,3%-át bizonytalannak írták le; az ilyen gócoknál 2 hónap múlva egy újabb CT-vizsgálatot végeztek el, hogy a térfogatkettőződési időt ki tudják számolni. Ennek eredményeként az esetek csupán 2,2 %-át küldték további kivizsgálásra, és ezekből csak 0,9 % lett pozitív.

Ezek a számok jelzik, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a szűrés során tüdőgócot írtak le, a tüdőrák kialakulásának valószínűsége 41% - jegyezte meg Koning.

Remek lehetőség

Ráadásul a szűrés során detektált daganatok nagy része IA vagy IB stádiumba tartozott, és csak a 10 %-uk volt IV-es stádiumú, szemben a kontroll csoporttal, ahol a detektált daganatok 50 %-a IV-es stádiumba tartozott. Ez a különbség hangsúlyozza leginkább a CT tüdőszűrés fontosságát a korai stádiumú daganatok detektálásában – mondta Koning.

Ezek az eredmények sokkal kedvezőbbek, mint az NLST eredményei, amik már akkor is megfelelőnek bizonyultak” – mondta Koning.

Arra a kérdésre, hogy mi vezetett ilyen mértékű csökkenésre a NELSON kutatásban az NLST-hez képest, Koning számos tényezőt jelölt meg:

az NLST a kontroll csoport szűrésére hagyományos röntgent használt, ami önmagában is mortalitáscsökkenéshez vezethetett

az NLST-ben nem számoltak térfogat duplázási időt

az NLST-nél három, a NELSON-nál négy fordulós volt a szűrés

Koning reméli, hogy a pozitív NELSON eredmények mindenképp zöld utat nyitnak az európai országok számára a CT tüdőszűrés elterjedésében.

Bebizonyítottuk, hogy ha nagyon szigorú kritériumok szerint is utaljuk ilyen szűrővizsgálatra a férfiakat és nőket, akkor is megfelelő mortalitáscsökkenést látunk. Emiatt számos ország kormánya mondhatja azt, hogy már két megfelelően nagy kutatás is hozta azokat az eredményeket, amiket egy ilyen szűrőprogramtól elvárnánk.

Mindazonáltal a klinikusoknak óvatosnak kell lenniük minden ilyen jellegű szűrőprogram elindításakor, valamint folyamatosan intézkedniük kell annak érdekében, hogy a CT tüdőszűrés minőségét megfelelő mértékben javítsák, összhangban az új kutatásokkal és a CT technológia fejlődésével – mondta Dr. Frances Shepherd.

A leletező orvosoknak pedig még sokat kell tanulniuk és tapasztalniuk ahhoz, hogy ne legyen probléma a túldiagnosztizálás. Tehát ezeket a szűrőprogramokat nagy óvatossággal szabad beindítani, a benne résztvevőket megfelelően ki kell képezni, és a góckövetési algoritmusokat szigorúan be kell tartani. Továbbá ezeknek a szűrőprogramoknak kéz- a kézben kellene járniuk a dohányzásról leszoktató programokkal.” – zárta le Dr. Shepherd.

Referálta:

dr. Firtkó Szilveszte