A CT alapú tüdőszűrés Japánban 51 %-al csökkentette a tüdőrák mortalitást

Közösségek - Mellkas | 2018. december 19. 14:13 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. december 25. 20:15 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&itemId=124046

Egy heterogén populációban is bizonyított az LDCT alapú tüdőrákszűrés

A CT alapú tüdőszűrés Japánban 51 %-al csökkentette a tüdőrák mortalitást

Egy nagyszabású kutatás során, a japán populációban a CT alapú tüdőszűrés a tüdődaganat mortalitását 51 %-al volt képes csökkenteni a hagyományos röntgen alapú szűréshez képest. Ezt a tényt egy olyan populáció vizsgálata során sikerült megállapítani, ami az erős dohányosok mellett alacsony rizikójú, valamint nemdohányzó pácienseket is tartalmazott.

A Dr. Takeshi Nawa által vezetett csoport azt vizsgálta meg, hogy a CT- illetve a hagyományos röntgen alapú tüdőszűrés milyen hatást gyakorol a tüdőrák mortalitásra. A vizsgálat Hitachi városában 1998 és 2012 között zajlott.

A legfrissebb jelentések szerint az ázsiai országokban a nemdohányzók tüdőrák mortalitásának a növekedése figyelhető meg, ami azért érdekes, mivel ezekben az országokban kisebb a tüdőrák incidenciája, mint az Egyesült Államokban vagy Európában. Emiatt az aggasztó trend miatt egyre nagyobb a lakossági aggodalom, és egyre többen támogatják az tüdőrák visszaszorítását célzó ellenintézkedéseket. Ez az indíttatás főleg az enyhe dohányzók, vagy sosem dohányzók körében figyelhető meg.

Ahhoz, hogy megvizsgálják a CT alapú tüdőrák szűrésének hatásosságát, Nawa és a kollégái 17935 személy CT, valamint 15548 személy hagyományos röntgen eredményeit vizsgálták meg. A vizsgálatba csak 50 és 74 év közötti felnőtteket válogattak, akik legalább kettő vagy három, éves nyomon követésen vettek részt.

A CT csoport esetében az egyének átlagos életkora 59,1 év volt, a többségük férfi (54,5 %), valamint nemdohányzó (55,1 %); a hagyományos röntgen csoport esetén az átlagéletkor 61,6 év volt, a többségük nő (58%), és a nemdohányzók aránya 67,8 % volt.

Összességében a CT alapú tüdőszűrésnél 23 %-al nagyobb tüdőrák incidencia jelentkezett szemben a hagyományos röntgennel, viszont 51 %-al csökkent a tüdőrák mortalitási aránya. A CT csoportban a mindennemű mortalitás kockázata is alacsonyabb volt statisztikailag szignifikáns mértékben (p<0,001).

A kutatók 1,23-as kockázati arányt mértek a tüdőrák előfordulására, 0,49-ot a tüdőrák mortalitására, és 0,57-ot a mindennemű mortalitásra, amikor a CT-t a hagyományos röntgennel hasonlították össze. Ezek a számok arra engednek következtetni, hogy a CT alapú tüdőszűrés nagyjából a felére képes csökkentetni a tüdőrák mortalitását és a mindennemű mortalitást is, szemben a hagyományos röntgen alapú szűréssel.

A nagyobb tüdőrák incidencia a CT csoportban annak volt köszönhető, hogy a CT alapú detektálás nagyobb érzékenységgel rendelkezik a tüdő gócok kimutatásában, mint a hagyományos röntgen, állítja a szerző. A CT-vel azonosított nodulusok többsége 20 mm, vagy az alatti volt, mialatt a hagyományos röntgennél az ilyen méretű gócok addig nem is kerültek felismerésre, amíg körülbelül 5-7 évvel az első szűrés után el nem kezdtek nőni.

A kapott eredményeink összhangban vannak a korábbi tanulmányainkkal, amik már bebizonyították, hogy 24%-kal csökkenthető a tüdőrák mortalitása a Hitachi-i lakosok körében, 2-4 évvel azután, amint bevezetésre kerül a CT alapú tüdőszűrés. Az alacsony rizikójú, valamint a nemdohányzó társadalomra a CT alapú tüdőrák szűrés megfelelő hatással bírhat.” – zárta le a szerző.

Referálta: dr. Firtkó Szilveszter

rezidens

DE-KEK Központi Radiológia Diagnosztika