A bizonytalan leletek csökkentik a röntgen vizsgálat értékét

Közösségek - Mellkas | 2020. január 18. 19:45 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. augusztus 09. 17:29 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=xra&pag=dis&ItemID=127736

A tüdőgyulladás kimutatásának tekintetében túl lett becsülve a röntgen vizsgálatok teljesítménye? Az American Journal of Roentgenology decemberi kiadásában közétett tanulmány szerint a röntgen szenzitivitása és specificitása csökken bizonytalan radiológiai vélemény esetén.

A bizonytalan leletek csökkentik a röntgen vizsgálat értékét

A Dr. Alexander Makhnevich által vezetett kutatócsoport eredményei alapján a tüdőgyulladás diagnosztizálására használt mellkasröntgen szenzitivitása és specificitása nagyban változik attól függően, hogy a radiológiai lelet nyelvezete bizonytalanságot sugall vagy sem (AJR, December 2019, Vol. 213:6, pp. 1207-1212).

Megfigyelték, hogy amikor bizonytalanabb megfogalmazást használtak a radiológusok, a röntgen szenzitivitása és specificitása csökkent – ez a CT vizsgálatokra kevésbé igaz. Úgy gondolják, hogy a tüdőgyulladás diagnosztizálására használt röntgenvizsgálatok teljesítményét mérő tanulmányok – ezek közül a legtöbb kizárta a bizonytalan eredményeket - túlbecsülhették annak hasznosságát.

A tüdőgyulladás évente 450 000 amerikai ember haláláért felelős és 10,5 milliárd dollárral növeli a kórházi költségeket. Diagnosztizálásában elsődleges modalitásként a mellkasröntgen vizsgálatot használják; referencia standardnak a CT vizsgálatot tekintik.

Annak ellenére, hogy általában a röntgen vizsgálatot használjuk a tüdőgyulladás diagnosztizálására, továbbra is vannak kétségek a hatékonyságát illetően. Korábbi becslések alapján a modalitás szenzitivitása 32-78% között, a specificitása pedig   59-94% között mozgott.

A korábbi becslések a szerzők által úgynevezett „bináris referencia standardon” alapultak – a diagnózis vagy pozitív vagy negatív volt -, így értékelték statisztikailag a röntgen teljesítményét. Makhnevich csapata azonban rámutatott arra, hogy a való életben a radiológusok gyakran homályosítanak, amikor a bizonytalan eltérések interpretációjával küszködnek.

„A bizonytalan radiológiai vélemények diagnosztikai dilemmát okoznak a klinikusok számára különösen akkor, amikor a klinikum nem egyértelmű.” – írták a tanulmány szerzői.

Ezért a kutatók úgy döntöttek, hogy újraértékelik a röntgen vizsgálatok teljesítményét a tüdőgyulladás diagnosztizálásában méghozzá úgy, hogy azokat az eseteket is szerepeltetik majd a tanulmányukban, amelyeknél a radiológiai leletek bizonytalanok voltak. Három tercier ellátó központban 2015 és 2016 között készült röntgen vizsgálatokat elemeztek.

Miután néhány beteget kizártak, összesen 2411 vizsgálat képezte a tanulmány esetszámát. Ezek közül 7.3% pozitív, 60.9% negatív volt tüdőgyulladásra nézve, és 31.8%-uk pedig bizonytalan.

Ahhoz, hogy a bizonytalanság hatását értékeljék, öt különböző klinikai verzióban megmérték a röntgen teljesítményét.

  1. verzió: a bizonytalan röntgen és CT-vizsgálatot pozitívnak tekintik.
  2. verzió: a bizonytalan röntgen vizsgálatokat pozitívnak, de a bizonytalan CT-vizsgálatokat negatívnak tekintik.
  3. verzió: a bizonytalan röntgen vizsgálatokat negatívnak, de a bizonytalan CT-vizsgálatokat pozitívnak tekintik.
  4. verzió: a bizonytalan röntgen és CT-vizsgálatokat negatívnak tekintik.
  5. verzió: a bizonytalan röntgen és CT-vizsgálatokat kizárják az elemzésből.

 

A bizonytalan eredmények hatása a röntgen teljesítményére pneumonia esetében

 

1. verzió

2. verzió

3.verzió

4.verzió

5. verzió

Szenzitivitás

51.9%

59.6%

13.4%

19.6%

32.7%

Specificitás

71.3%

67.1%

97.7%

96.4%

96.8%

A kutatók szerint az eredmények azt jelzik, hogy a röntgen vizsgálat kalkulált teljesítményét nagyfokban befolyásolja az, hogy a bizonytalan leleteket benne hagyták-e a tanulmányban. Ha kizárjuk őket – amit azt az 5. verzió is mutatja- a röntgen vizsgálat teljesítménye az irodalomban is ismertetettekhez közelít. 

De a való élet mindennapjaiban bizonytalan eredmények is előfordulnak. És ha ezekkel is számolunk, a röntgen vizsgálat teljesítménye számottevően csökken, az 1. és 2. verzió esetében a specificitás, a 3. és 4. verzióban a szenzitivitás mutat jelentősen alacsonyabb értékeket.

„A tüdőgyulladás atípusos formában is jelentkezhet, így a klasszikus tünetek hiányában az esetek azon része kihagyásra kerül a tanulmányokból, melyeket amúgy is nehéz diagnosztizálni” - írták a szerzők. „Ezen retrospektív tanulmány során arra jutottunk, hogy a bizonytalan eredmények amellett, hogy gyakoriak, a statisztikai mutatókat is jelentősen befolyásolják.

Szóval mit is lehetne tenni? Markhnevich és munkatársai további tanulmányok elvégzését, a bizonytalan esetek alaposabb kielemzését javasolják annak érdekében, hogy a röntgen vizsgálatok valódi pontosságát meghatározhassuk. Ezen kívül a nem binaris tesztek használatát is ajánlják.

„A bizonytalan mellkasröntgen leletek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a teljesítménymutatókat, mint a bizonytalan CT eredmények. A tüdőgyulladás diagnosztizálásának tekintetében az alacsony teljesítményt mutató mellkasröntgen vizsgálat egyaránt vezethet alul- és túldiagnosztizáláshoz.”

Referálta:

Tar Julianna

DE KEK, Központi Radiológiai Diagnosztika

 

Karakterszám szóköz nélkül 4457, szóközzel 5037.

További cikkek

Tüdőfibrózis kialakulásának előrejelzése COVID-19 pneumonia kórházi kezelése után vékonyszeletes CT-vizsgálattal és klinikai eltérések felhasználásával

Közösségek - Mellkas

2021. március 15. 09:15

2019-ben az új típusú koronavírus (COVID-19) által okozott tüdőgyulladással járó járvány Wuhanban (Kína) tört ki, és 2 hónap alatt a teljes országban elterjedt. Kínában a járvány jelenleg csillapodni látszik, azonban máshol jelentős lendületet vett. Az európai országok ( Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország), az Egyesült Államok, Irán és Dél-Korea a járvány által okozott hatalmas kihívásokkal néznek szembe. A WHO a COVID-19 fertőzést 2020.03.11-én hivatalosan is pandémiának minősítette. Kínában március 24-én 81 767 COVID-19 pneumonias beteget tartottak nyilván, melyből 3283-an elhunytak. A számok dramatikusan nőnek és már több mint 195 országban jelen van a vírus. A COVID-19 elsősorban légzőszervi megbetegedést okoz, mely a kisebb megfázástól a súlyos betegségig terjedhet, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS), és a közel-keleti légúti szindróma (MERS). A SARS-tól eltérően, mely gyakran súlyos klinikai tünetekkel és magas halálozási arányokkal jár, a COVID-19 fertőzést enyhébb tünetek kísérik és megfelelő kezeléssel nagyobb arányban felépülnek belőle. A megfertőződött pneumoniasok 5 %-a intenzív osztályos felvételre került, melyből 2,3 %-uk invazív lélegeztető terápiában részesült, és 1,4 %-uk elhunyt. A betegség lefolyása vékonyszeletes mellkas CT-vizsgálattal jól követhető. Radiológiai eltérései elsősorban a tejüveghomály (GGO), a crazy paving mintázat, és a konszolidáció. Sokszor az elbocsátást követően CT eltérés nem volt kimutatható, azonban mégis többször a követés során reziduális parenchymás rendellenességeket tapasztaltak. Kevésbé egyértelmű, mely betegcsoportok érintettek gyakrabban a tüdőfibrózis kialakulásával. A tanulmányban a klinikai jellemzők és egyidejűleg a CT-vizsgálatok elemzésével a pulmonalis fibrosis prediktív faktorait próbálták azonosítani.