COVID-19 vakcina után ultrahanggal nyirokcsomó eltéréséket láthatunk

Közösségek - Mamma | 2021. január 28. 13:41 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 13. 21:18 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=wom&pag=dis&ItemID=131373

A New York-Presbiteri Kórház radiológusai január 18-án publikálták a Clinical Imaging folyóiratban egy esettanulmányukat, melyben emlő ultrahang vizsgálat során négy olyan páciensnél mutattak ki nyirokcsomó megnagyobbodás, akik COVID-19 elleni oltásban részesültek.

Az esettanulmány olyan 40-50 év körüli nők alapján készült, akik a Pfizer-BioNTech vagy Moderna COVID-19 vakcina megkapása után két héten belül jelentkeztek a radiológián emlő képalkotásra. Az ultrahang vizsgálat során a nőknél legalább egy megnagyobbodott nyirokcsomót találtak, és mind a négy esetben későbbi, követési vizsgálatot javasoltak.

„Tekintettel a COVID-19 elleni vakcináció megkezdésére, a radiológusoknak körültekintően kell kezelniük, ha egyoldali lymphadenopathiával találkoznak emlő képalkotás során, mivel maga az oltás is kiválthatja.”

Az axillaris lymphadenopathia lehet az emlőrák egyik jele is, de számos egyéb, jóindulatú ok is állhat a háttérben, például lokális fertőzés, gyulladás, trauma az emlőben, mellkasfalban vagy az azonos oldali felső végtagban.

A vakcinák is azon jóindulatú okok közé tartoznak, amik egyoldali axillaris lymphadenopathiát okozhatnak, például a himlő, anthrax elleni, valamint BCG oltás után is dokumentáltak nyirokcsomó megnagyobbodást. Úgy tűnik, hogy az erős immunválaszt kiváltó oltásoknál gyakrabban fordul elő.

Amint arról a tanulmány is beszámolt, a Pfizer-BioNTech és Moderna COVID-19 vakcinákkal végzett oltás után axillaris lymphadenopathia alakulhat ki. A U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) az axilláris nyirokcsomó megnagyobbodást a Moderna COVID-19 vakcina egyik leggyakoribb mellékhatásai közé sorolja. A CDC a Pfizer-BioNTech vakcinánál is több lympadenopathiás esetről számolt be, mint a placebot kapók körében.

A tanulmányban szereplő, emlő képalkotásra érkező négy nő esetében is feltehetően az oltás mellékhatásaként jelentkezett a nyirokcsomó megnagyobbodás. A betegek nem rendelkeztek előzetesen fennálló betegséggel, és köszönhetően annak, hogy frontvonalban dolgoztak, már az első fordulóban megkapták a Moderna vagy a Pfizer-BioNTech oltásokat.

Az egyik páciens, egy 59 éves nőbeteg volt, anamnézisében nem szerepelt emlőrákos megbetegedés, és miután a bal axillaris régióban nagyobb nyirokcsomót tapintott magának, felkereste az intézetet. A mammográfiája negatív volt, de a célzott ultrahangos vizsgálat kimutatta, hogy a panaszos területen egy egyenletesen vastagabb (0,7 cm) corticalissal bíró nyirokcsomó található. Amikor a kórtörténetéről kérdezték a pácienst, kiderült, hogy a nyirokcsomó észrevétele előtt kilenc nappal kapta meg a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcinát.

A szerzők hasonló eltéréseket találtak a másik három nő betegnél is, akik közül kettő rutinszerű emlő ultrahang-szűrésre, míg a harmadik nő az emlőjében lévő kétoldali, feltehetően benignus térfoglalások követési vizsgálatára érkezett. Mindhárom páciensnél az első vagy második oltás beadásától számított 13 napon belül legalább egy vastagabb coticalissal bíró axillaris nyirokcsomót találtak.

A szerzők mind a négy esetben a célzott ultrahangos követést javasoltak. A New York Presbiteri Kórház jelenleg azt javasolja a klinikusoknak, hogy a követési vizsgálatot a második oltás után 4-12 hétre ütemezzék. Ha a lypmhadenopathia még akkor is fennáll, akkor tumor kizárására biopszia javasolt.

Bár a tanulmány csak az emlő képalkotása során észlelt esetekre fókuszált, más helyzetekben is találkozhatnak a radiológusok axillaris lypmhadenopathiaval, többek között a mellkas radiológusok is, ezért ezzel nekik is tisztában kell lenniük. Ezen kívül mammográfia során, valamint az megnövekedett FDG felvétel miatt PET-CT felvételeken is megfigyelhető lehet az axillaris lymphadenopathia.

dr. Tar Julianna
DEKK Kenézy Gyula Campus, Központi Radiológiai Diagnosztika

Eredeti cikk:
Unilateral axillary Adenopathy in the setting of COVID-19 vaccine
Nishi Mehta, Rachel Marcus Sales, Kemi Babagbemi, Anika L. McGrath, Michele Drotman, Katerina Dodelzon, at all.
DOI:https://doi.org/10.1016/j.clinimag.2021.01.016