A mammográfiás szűrés, mint kockázati tényező

Közösségek - Mamma | 2018. július 17. 21:25 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. július 25. 20:23 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=ser&sub=def&pag=dis&ItemID=121253

A szűrés hatékony, de nem elhanyagolható az ezzel járó sugárterhelés.

A mammográfiás szűrés, mint kockázati tényező

A Radiography augusztusi számában publikált cikk szerint a nők szokványos mammográfiás szűréséből adódó sugárzás-indukálta rákos megbetegedéseket figyelembe kell venni, amikor a mellrák szűrő program eredményeit értékeljük. A sugárzási kockázat különösen fontos a korán elkezdett szűrőprogramok esetében, és ha a szűrés gyakoribb időközönként ismétlődik- írta az iraki Hufa Egyetemen dolgozó Raed Mohammed Kadhim M. Ali, PhD által vezetett csapat.


„A teljes tényleges kockázatot, mint további paramétert kell figyelembe venni a mammográfiás szűrővizsgálatok értékelése során, különös tekintettel a fiatalabb korban elkezdett és gyakori mammográfiás szűrések esetében”- írta a csoport.


Ali és munkatársai azt írják: a sugárterhelés által kiváltott rák kockázata alacsonynak tekinthető, ezért általában nem tartozik a szűrőprogramok halálozási rátájához. Korábbi kutatások becslése szerint a teljes sugárdózis egy mammográfiás szűrés alkalmával (mindkét emlő két irányú felvétele esetén) kb. 0,4 mSv – ez nagyjából egy átlagembert két hónap alatt ért háttérsugárzással egyenlő. Habár a sajátos kockázattal kapcsolatban korlátozott információ áll rendelkezésünkre, a kutatók vizsgálatokat végeztek ennek értékelésére (Radiography, 2018. augusztus, 24:3, 240-246).


Ali és munkatársai egy felnőtt dozimetriás fantomot használtak, hogy megbecsüljék egy standard digitális mammográfiás szűrés alkalmával a többi szervet ért sugárzást. Ezt követően kiszámolták a rákos megbetegedés teljes élethosszra vonatkozó kockázatát a világ 48 különböző nemzetének szűrőprogramjai segítségével. A táblázatban szereplő „effective risk” csoport a minden évben röntgen-sugárzásnak kitett 25 és 75 éves kor közötti nők körében a teljes testben előforduló sugárzás-indukálta rákos megbetegedés kockázatát jelenti.
A tanulmány nagy különbségeket mutatott a teljes élethosszra vonatkozó kockázatok esetében: amíg a máltai szűrőprogramban 1 millió nőre 42,21 rákos megbetegedés jutott, addig az Egyesült Államokban 1 millió nőből 1099 betegedett meg a kórban (itt gyakrabban szűrnek és az egyének magasabb kockázati kategóriába estek). A legtöbb különbség a szűrések elkezdésének javasolt életkorának és a szűrési gyakoriságnak volt köszönhető. A különböző országok adatai az alábbi táblázatban láthatók.

Míg a szűrésről kimutatták, hogy az emlőrák halálozási arányát 15-20 %-kal csökkenti, az ezzel járó sugárzási kockázat nem elhanyagolható – jegyezték meg a kutatók – és a tanulmány a többi szervet érő sugárdózis kiszámolására ajánl módszert.
„Összevetve, hogy a mammográfiás szűréseknek köszönhetően milyen mértékben csökkentek a mellrák halálozási rátái, ez a sugárterhelés rendkívül kicsinek tekinthető, de nem nulla”- vonták le a következtetést.