A magas kockázatú nőknél hamarabb kellene elkezdeni az emlőrák szűrést

Közösségek - Mamma | 2020. január 18. 19:28 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 08. 22:57 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=wom&pag=dis&ItemID=127294

2019. november 14-én a JAMA Oncology-ban megjelent, több mint 5 millió svéd nő bevonásával készült tanulmány kézzelfogható útmutatást nyújt arról, mikor kell a szűrést elkezdeni azoknak, akiknek a családi anamnézisében emlőrák szerepel. A kutatás szerint ilyen esetben a szűrést 14 évvel hamarabb kellene elkezdeni, mint ahogy a nemzeti irányelvek javasolják.

A családi anamnézisben előforduló emlőrákot gyakran említik, mint okot, a korai szűrés megkezdésére, de mikor is kellene azt elkezdeni? Pontosan erre a kérdésre keresték a választ a német kutatók a svédországi adatok alapján végzett kohorsz tanulmányukban. A népesség nyilvántartások segítségével meghatározták azokat a lehetséges életkorokat a kockázatok alapján, amikor a szűrést célszerű elkezdeni.

„Az eredmények azt sugallják, hogy a jelenlegi szűrési irányelvek nem nyújtanak megfelelő evidencia alapú ajánlásokat a szűrés kezdő életkorára vonatkozóan azon nők számára, akiknél előfordult a családban emlőrák. …  Ha a meglévő irányelvek alapján szűrjük a pozitív családi anamnézissel rendelkező magas kockázatú nőket, elszalaszthatjuk annak a lehetőségét, hogy az emlődaganatukat korai stádiumban fedezzük fel.” – írta Trasias Mukama által vezetett munkacsoport (German Cancer Research Center, Heidelberg).

Mikor kezdjük?

A korábbi kutatások szerint a szűrés akár 20%-kal is csökkenheti az emlőrákos halálozást. Azonban számos nemzeti szűrőprogram mindenki számára egységes megközelítést alkalmazott, mégpedig az 50-69 év közötti nőknek javasolta a kétévenkénti mammográfiát.

Még azoknak a nők számára sincs egyértelmű útmutatás, akiknek a családi anamnézisükben emlőrák szerepel, mely ugye egyértelműen kockázati tényezőt jelent. Például az American Cancer Society azt ajánlja, hogy az ilyen nőknél 40 éves korban kezdjék el a szűrést, vagy 10 évvel korábban, mint ahány évesen a legfiatalabb családtagjuknál diagnosztizálták az emlőrákot.

Makuma és munkatársai szerint ez nagyrészt szakértői véleményen alapul, nem pedig empirikus bizonyítékokon.

„Habár számos kockázatbecslési modellt és eszközt dolgoztak ki, egyik sem biztosította a kockázathoz igazított kezdő szűrési életkor evidencia alapú meghatározást a különféle pozitív családi anamnézissel rendelkező nők számára.” -írták.

A tanulmányba minden 1932 után született nőt bevontak, akiknek legalább egy elsőfokú rokonánál diagnosztizáltak emlőrákot (n=5 099 172). 1958 és 2015. december közötti adatokat gyűjtötték össze.

118 953 nőnél diagnosztizáltak elsődleges invazív emlődaganatot. Összesen 102 751 nőnek (86,4%; diagnóziskor az átlagos életkor 55,9 év volt) volt negatív a családi anamnézése emlőrákra nézve, azaz a diagnózisuk időpontjában nem volt ismert emlődaganatos első vagy másodfokú rokonuk.

Makuma és munkatársai az adatok felhasználásával kidolgozták az emlőrák szűrésben az úgynevezett kockázathoz igazított kezdő életkort. A kezdő életkor az emlőrákos első és másodfokú rokonok számától és az elsőfokú rokon életkorától (a diagnózis időpontjában) függ.

Például, az átlagos populációban egy 40 éves nőnek, akinek negatív emlőrákra nézve a családi anamnézise, 1,1% a 10 éves kumulatív kockázata emlőrákra nézve. Ez a szám a 45 éves nőknél 1,8%-ra, a 50 éves nőknél pedig 2,2%-ra emeledik.

Ezután kiszámolták a hasonló életkorú nők kockázatát annak alapján, hogy hány emlőrákos rokonuk volt, és retrospektíve megnézték, hogy milyen életkorban kellett volna elkezdeni ezeknél a nőknél a szűrését. Például egy emlőrákos másodfokú rokonnal rendelkező nő 45 éves korában éri el ugyanazt a kockázati szintet, mint egy átlagos 50 éves nő, több érintett másodfokú rokon esetében pedig 41 évesen. Ha egy elsőfokú rokona van, akkor 50 éves korában eléri a 2,2%-os kockázatot.

Ezek utána kutatók összeszedték a kockázat alapú kezdő életkorra vonatkozó eredményeiket, melyek amúgy a legtöbb emlőszűrési irányelvnek megfelelnek.

A családi anamnézis alapján a kockázathoz igazított kezdő életkor emlőrák szűrésben
Anamnézis	Kezdő szűrési életkor
Teljes populáció	40	45	50
Negatív családi anamnézis	41	46	52
Egy másodfokú rokon	37	42	45
Kettő vagy több másodfokú rokon	36	39	41
Egy elsőfokú rokon	35	38	40
egy elsőfokú és egy vagy több másodfokú rokon	32	36	38
Kettő vagy több elsőfokú, és bármennyi másodfokú rokon	28	32	35

Makuma és munkatársai felhívták a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy az alacsony kockázatú nőkre nézve a jelenlegi ajánlásokhoz képest a ritkább szűrés hatékonyságát megítéljék. Továbbá, az is további vizsgálatokat igényel, hogy a családi anamnézis miatt magas rizikójú csoportba sorolható nők szűrésének korábbi megkezdése mennyire lenne költséghatékony.

„Mindenesetre az lenne az optimális, ha a szűrés kockázathoz igazított megkezdését a klinikai gyakorlatba történő megvalósítás előtt külsőleg validálnák, bár a jelenlegi szakértők véleményén alapuló ajánlások (melyek az emlőrákos rokonnal rendelkező páciensekre vonatkoznak) már a szűrési gyakorlat részét képezik anélkül, hogy validálták volna őket.

Óvatosság szükséges

Egyes kutatók azonban óvatosságra intetnek a kockázathoz igazított stratégia elfogadása előtt.

„Bár egyetértünk Makumával és a munkatársaival abban a tekintetben, hogy a jelenlegi emlőszűrési ajánlások továbbfejlesztését forszírozzák a kockázat alapú szűrési stratégiákon keresztül, mi mégis úgy gondoljuk, hogy további kutatások szükségesek annak érdekében, hogy a lehető legjobb megközelítést válasszuk, gondolunk itt a már meglévő és még nem teljesen körüljárt kockázati tényezőkre, valamint az emlőrák biológiailag heterogén altípusaira.” -írták Gretchen Gierach és munkatársai (U.S. National Cancer Institute).

Azt is hozzátették, hogy ha csak önmagában a családi anamnézisre alapoznánk, az a kockázati szintek különbségének a csökkenését, és kevésbé precíz kockázatbecslést eredményezne.  „Éppen ezért az egyszerűség és a precizitás között az egyensúlyra kell törekedni.”

Referálta:

Tar Julianna

 DE-KEK Radiológia Diagnosztika