A strukturált leletezés újradefiniálása a radiológiában
Közösségek - Informatika | 2020. április 14. 21:22 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. október 13. 16:34 | Forrás: https://doi.org/10.1186/s13244-019-0831-6
A strukturált leletezés javítja a radiológiai leletek minőségét mind a radiológiai, mind a klinikai gyakorlatban. Jelenleg számos nagyobb kezdeményezésben vizsgálják az ebben rejlő lehetőségeket. Azonban a “strukturált leletezést” többféleképpen is értelmezik, ezért zavarossá vált a jelentése, és gyakran összekeverik a “szabványosítással” (standardization), ami akadályozhatja a megfelelő értékelést és a megfelelő használatot a klinikai gyakorlatban. Ez a cikk áttekinti a strukturált leletezés különböző értelmezéseit és egy konkrét jelentést javasol, ami megkülönbözteti a strukturált leletezést a szabványosítástól.
A strukturált leletezés egy divatos szakkifejezés a radiológiában, melyre egy olyan lehetséges eszközként gondolnak, ami javíthatja a radiológiai leletek minőségét. Az Európai Radiológus Társaság (European Society of Radiology, ESR) közleményében kijelenti, hogy a hagyományos szabad megfogalmazásoktól a strukturált leletezésekre való átállás azért javasolt, hogy javuljon a minőség, a mérhetőség és a hozzáférhetőség.
A strukturált leletezésről azt tartják, hogy javítja a radiológiai leletek következetességét és reprodukálhatóságát. Ezáltal javítja a radiológiai leletek olvashatóságát, érthetőségét és megkönnyíti az adatok visszakeresését a klinikai kutatásokban is.
A strukturált leletezés bevezetése számos egyéb kezdeményezés elindításához és számos publikáció kiadásához vezetett a szakmában. A legtöbb publikált cikk célja az volt, hogy bemutassa, hogyan javította a strukturált leletezés a radiológiai leletek minőségét. Azonban a strukturált leletezés számos értelmezése kering a szakirodalomban, ami zavart kelt a valódi értelmezésben. Viszonylag kevés tanulmány határozza meg a strukturált leletezés definícióját vagy próbál tényeken alapuló javaslatokat tenni, mivel mindkettő kulcsfontosságú lehet a sikeres végrehajtás szempontjából, ám mindkettő kulcsfontosságú lenne a sikeres alkalmazáshoz. Ennek a cikknek a célja a strukturált leletezés újradefiniálása azáltal, hogy kiemeli a különbségeket a strukturált leletezés és a szabványosítás között.
Definíció
Az Európai Radiológusok Szövetsége közleményében értékes hozzájárulást tesz a strukturált leletezés jelentésének és alkalmazásának megértéséhez. Az ESR egyértelműen meghatározza a strukturált leletezés szükségességét a klinikai gyakorlatban azáltal, hogy sorra veszi a követelményeit és a megvalósítási stratégiáit. Kijelentik, hogy ahhoz, hogy a radiológiai leletekről pontosan beszéljünk, egy egységes nyelvezetet kell használni, ami a strukturált leletezés koncepciójának alapfeltétele. A jelentésükben a strukturált leletezés három különböző szintjét különítik el Weiss and Bolos szerint:
- Strukturált forma: milyen bekezdéseket és alcímeket használjunk?
- Következetes elrendezés: milyen elemeket tartalmazzon a lelet, és milyen sorrendben?
- Meghatározott szakkifejezések következetes használata: mely szakkifejezéseket milyen szókincset használjunk (pl. szabvány nyelvezet)?
Ez a definíció bemutatja a strukturált leletezés szintjeit, de nem határozza meg a strukturált leletezés definícióját. Valójában ezek a szintek a szabvány leletekkel és a strukturált leletekkel is foglalkoznak, de nem emelik ki a köztük lévő különbséget. Egyetértünk abban, hogy szükség van az egységesítésre: a lelet formátumának, orvosi tartalmának és a használt szakkifejezéseknek az egységesítésére. A szabványosított leletezés azonban nem azonos a strukturált leletezéssel.
Így tehát fontos lépés az egységesítés felé a szabványosított és a strukturált leletezések közötti különbségek kiemelése.
Mi a szabványosítás?
Majdnem 100 évvel ezelőtt, Hickey javasolta a röntgen leletek szabványosítását, amit az írott leletek értékének és tudományos pontosságuk javításával indokolt. Ez a definíció még ma is releváns, hiszen a szabványosítás célja az radiológiai leletek egészségügyi tartalmának pontosságának javítása.
Ezen a területen a vizsgálatok elsősorban arra fókuszáltak, hogy a radiológiai leletek tartalma vagy formája elérhet-e egy bizonyos mértéket, vagy hogy megoldható-e egyértelmű a szakkifejezések használata. Léteznek különböző osztályozó rendszerek, mint a BI-RADS, PI-RADS és szótárak, mint a RadLex, amelyeknek célja a radiológiai leletek egységesítése. Ezek a kezdeményezések korszerűsítik és elősegítik az egészségügyi tartalmak megértését, ezáltal javítják a pontosságukat.
Javasolt definíció: A szabványosított leletezés egy eszköz a radiológiai leletek orvosi tartalmának egységesítésére.
Mi a (valódi) strukturált leletezés?
A szabványosított leletezéssel szemben, a strukturált leletezés definíciója kevésbé tisztán megfogalmazott a szakirodalomban. Számos definíció létezik, ezért nehéz vizsgálni és alkalmazni. Három közelmúltbeli példa:
- “Egy lelet strukturált, ha magában foglalja az összes releváns információt és diagnosztikus kifejezést, előre meghatározott specifikus kifejezéseket, jelzőket tartalmaz, és kialakítása meghatározott.”
- A strukturált leletezés “a szabványosított, rendszerezett információ létrehozása sablonok alapján, melynek eredménye egy természetes hangzású lelet.”
- “A strukturált leletezés előre meghatározott formátumokat és kifejezéseket használ a leletekhez. Ebben az értelemben a strukturált leletezések sablonokon és ellenőrző listákon alapulnak.”
A legtöbb definícióban előforduló tény, hogy a strukturált leletezés segíti a radiológust a lelet elkészítésében, egy előre meghatározott alakzattal, sablonnal vagy ellenőrző listával. 2005-ben Sistrom és Langlotz kijelentette, hogy “a strukturált leletezés csupán számítógépes eszközök gyűjteménye, melyeknek célja az eltérések csökkentése és a hivatalos radiológiai leletek klinikai hasznosságának növelése.” Ez azt adja hozzá a korábbi definíciókhoz, hogy a strukturált leletezésnek egy számítógépes eszköznek kellene lennie, amely segít a lelet írójának a leletezésben. Véleményünk szerint ez fontos a strukturált leletezés fogalmának megértésében.
Javasolt definíció: A strukturált leletezés olyan számítógépes eszközök használatát jelenti, melyek az radiológiai leletek orvosi tartalmának leírását és elrendezését segíti.
Az ESR definíciója mellett mi azt is gondoljuk, hogy a strukturált leletezés az adott lelet létrehozását is jelenti egy számítógépes rendszerben. Ennek a különbségnek a meghatározásával lehetségessé válik két különböző tényező elkülönítése, amik a lelet minőségét befolyásolhatják: az egyik az egységesítés, a másik pedig a lelet elkészítésének módja.
A mi strukturált leletezés definíciónk jobban hasonlít a Weiss és társai által javasolt definícióra. Ők megkülönböztetik a vázlatok vagy makrók használatát (1. szint) és a strukturált leletezést (2. szint): a vázlat vagy makró egy meghatározott lelet tervezete, a strukturált leletezés pedig az eszköz, amellyel az egészségügyi tartalmat leletté formálják. Mi azt javasoljuk, hogy az 1. szintet strukturált elrendezésnek, a 2. szintet pedig strukturált tartalomnak nevezzük.
- szint: A strukturált elrendezés
A strukturált elrendezés az eredményeket egy pontos, előre elrendezett sorrendben jeleníti meg, amely megteremti és fenntartja az egységet. Úgy néz ki, mint egy leletsablon. Meghatározott fejlécekkel rendelkezik - mint például a vizsgálat neve, kórtörténet/beutalás oka, alkalmazott technika, összehasonlítás, lelet és összefoglalás - melyek következetességet eredményeznek. Emellett a standard szekciók használhatók a tartalom összefoglalására, a későbbi részek pedig alkalmasak a hosszabb leletek írására. Ilyenek lehetnek a “fejtől a talpig” vagy a “hierarchikus” elrendezések, amelyek azt jelentik, hogy a legfontosabb részek szerepelnek elöl vagy egy fix sorrendben vannak leletezve a képletek pl. “szív-tüdő-máj-lép-hasnyálmirigy-stb.” sorrendben.
- szint: A strukturált tartalom
A strukturált tartalom az a módszer, amely alapján az orvosi tartalom elrendezésre kerül a leletben. Ez a számítógéppel készült leletek technikai aspektusa. A szakirodalomban olvasható példák: a legördülő menü, választható lista vagy a klikkeléssel kiválasztható rendszerek. Az üresen hagyott helyek kitöltése egy másik formája a strukturált tartalmú leletezésnek, ahol az üresen hagyott részeket kell kitölteni meghatározott kifejezéssel vagy szóval.
Diszkusszió
A közelmúltbeli szakirodalom minden változást, ami a radiológiai leletezéseben történik, strukturált leletezésnek hív. Az egyértelmű definíció hiánya zavart okozott a szabványosítás és a strukturált leletezés vizsgálatában.
Azáltal, hogy megkülönböztetjük a szabványosítást és a strukturált leletezés 1. és 2. szintjét, mint külön koncepciókat, világossá válik, hogy a strukturált leletezés több, mint a radiológiai lelet megváltoztatása. Szerintünk rendkívül fontos megkülönböztetni a három koncepciót, mert mindegyik a radiológiai leletezés fejlesztésének külön problémáját célozza meg.
A strukturált leletezésnek definíció szerint magában kell foglalnia egy számítógépes eszközt vagy rendszert, amely segítséget nyújt a radiológusnak a lelet készítésében, vagy azáltal, hogy a leletnek egy adott elrendezést biztosít (1. szint) vagy azáltal, hogy előre meghatározott szakkifejezéseket illeszt a szövegbe (2. szint).
Habár a végső radiológiai lelet azonos lehet olvashatóság és átláthatóság szempontjából attól függetlenül, hogy milyen rendszert használunk az elkészítésére, fontos megemlíteni, hogy a megfelelő számítógépes rendszer kiválasztása befolyásolhatja a későbbi adatfeldolgozási lehetőségeket. A legördülő menük használatával létrehozott leletek (2. szint) minimális erőfeszítéssel feldolgozhatók a későbbiekben, mivel az eredmények (opciók) már strukturált adatként vannak tárolva. Azonban az 1. szinttel készített strukturált leleteket (pl. Hierarchikus struktúra vagy alfejezetek használata) nehezebb lehet elemezni, mivel az adatok kevésbé strukturáltan vagy strukturálatlan szövegként vannak tárolva. Így tehát a strukturált leletezés típusának kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a későbbiekben használni kívánt adatelemzési célokat is.
Ezzel szemben a szabványosítás nem egy olyan eszköz, amely magát a leletezési folyamatot támogatja, hanem csupán egy megegyezés a lelet tartalmára vonatkozóan, melynek célja a tartalmak egységesítése. Ez azt is alátámasztja, hogy a szabványosítást még a strukturált leletezés előtt be kell vezetni a legjobb hatás elérése érdekében. Más szóval az egészségügyi tartalmat először világosan meg kell határozni és korszerűsíteni, mielőtt be lehetne vezetni egy számítógép-alapú rendszert a strukturált leletezéshez. Továbbá a szabványosítás segíti az adatelemzést a kifejezések következetes használatával.
Továbbá ez a kétszintű definíció egyértelmű megkülönböztetést tesz a klinikai és a technológiai kihívások között, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy a radiológiai leletezést fejleszteni tudjuk. A szabványosítást a klinikai gyakorlatban kellene fejleszteni, míg a strukturált leletezés csak technológiával foglalkozó szereplők részvételével fejleszthetők.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a strukturált leletezés területén végzett fejlesztések hajtóereje nem tudományos bizonyíték, hanem intuíció. Szerintünk a strukturált leletezés bevezetéséhez szükséges megbízható és bizonyítékon alapuló javaslatok csak akkor fogalmazhatók meg, ha megkülönböztetjük - és külön értékeljük - a szabványosítást és a strukturált leletezést.
Referálta:
dr. Tóth Hedvig
DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház,
Központi Radiológiai Diagnosztika
Forrás:
Nobel, J.M., Kok, E.M. & Robben, S.G.F.
Redefining the structure of structured reporting in radiology.
Insights Imaging 11, 10 (2020).
https://doi.org/10.1186/s13244-019-0831-6