A portális vénás fázisú CT-n véletlenszerűen felismert homogén 10-40 mm nagyságú 21-39 Hounsfield Unit denzitású vese térfoglalások klinikai jelentősége: egy 12 intézményes retrospektív kohorsz tanulmány.

Közösségek - Has | 2021. január 25. 12:13 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. november 05. 13:38 | Forrás: link: https://www.ajronline.org/doi/abs/10.2214/AJR.20.24245

A portális vénás fázisú CT-nél gyakran előfordulnak véletlenszerűen felfedezett homogén térfoglalások. Az American College of Radiology Incidental Findings Comitee a 20 Hounsfield Unit (HU) feletti véletlenül felfedezett térfoglalásoknál további képalkotó vizsgálatok elvégzését javasolja, míg a Bosniak Classification v.2019 a szolid vese elváltozások detektálására magasabb optimális denzitásküszöböt javasol.

A portális vénás fázisú CT-n véletlenszerűen felismert homogén 10-40 mm nagyságú 21-39 Hounsfield Unit denzitású vese térfoglalások klinikai jelentősége: egy 12 intézményes retrospektív kohorsz tanulmány.

A vizsgálat célja meghatározni a portális vénás fázisú CT-nél véletlenszerűen a vesékben kimutatott kisméretű (10-40 mm) 21-39 HU nagyságú homogén térfoglalások klinikai jelentőségét.
Egy 12-intézményes retrospektív kohorsz vizsgálatot végeztek el olyan felnőtt pácienseken, akiknél nem vesebetegség indikációja miatt készítettek portális vénás fázisú CT vizsgálatokat. Mindegyik intézménynél az első CT időpontja 2008.01.01 és 2014.01.01. közé esett.
12167 vénás fázisú CT vizsgálatot értékeltek ki. 4529 CT vizsgálatnál írtak le fokális elváltozásokat a vesékben. A kutatásban való részvételre alkalmas elváltozások 10-40 mm-es, szubjektíve homogén, és 21-39 HU közötti körülírt térfoglalások voltak. Ezek közül a terimék közül azok bizonyultak klinikailag relevánsnak/fontosnak, amelyek -A: szolid elváltozások voltak makroszkopikus zsír nélkül; B: Bosniak IIF, III vagy IV kategóriába soroltak voltak; vagy C: rosszindulatúak voltak. A referencia standard a ’renal mass protokoll’ CT vagy MRI; továbbá ultrahang a definitív benignus cysták, vagy szolid térfoglalások esetében; az egyfázisú kontraszt erősített CT vizsgálat vagy kontraszt nélküli MRI, melyen több mint 5 éve nem látható növekedés, vagy morfológiai változás; illetve a több mint 5 éves klinikai követés volt.

Megállapították, hogy a véletlenül felfedezett kisméretű (10-40 mm) nagyságú 21-39 HU közötti homogén vese terimék, melyek a vénás fázisú CT vizsgálatok 4 százalékában fordulnak elő, nagy valószínűséggel jóindulatúak, és nem indokolt további nyomonkövetésük képalkotó vizsgálatok segítségével. Ezek a térfoglalások egyszerű cysták pseudo-kontrasztanyag-halmozással (80%), vagy Bosniak II cysták (20%) voltak. Az ál-kontrasztanyag halmozás gyakori hiba a multidetektoros CT vizsgálatoknál, mely aránytalanul befolyásolja a kicsi, központi elhelyezkedésű cystákat. Az irodalomban leírt ál-kontrasztanyag halmozási arány 1-1,5 cm-es cystáknál kb. 20%. Ez a jelenség tükröződik a vizsgálat adataiban is: a vizsgált térfoglalások 73%-a vagy endophyticus, vagy <50% exophyticus volt, és az átlagos átmérő 17 mm-nek mutatkozott.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a sugárgyengítési küszöbnek, melynél a véletlenül felfedezett vese térfoglalások további képalkotó vizsgálatai indikáltak, magasabbnak kellene lennie, mint ami az ACR White Paper ajánlásában szerepel, mely későbbi diagnosztikai kivizsgálást javasol kontrasztos CT-n leírt >20 HU denzitású vesetérfoglalások esetén. Ennek a határértéknek nincs specificitása a 21-39 HU és 10-40 mm nagyságú véletlenül felismert homogén veseteriméknél az extrém alacsony malignitási kockázat miatt. A Bosniak  osztályozás javasolt frissítése részben elfogadta ezeket az adatokat, az ilyen 21-30 HU közötti homogén térfoglalásokat Bosniak II. tipusúnak, benignusnak klasszifikálta. Ebben a kutatásban az alkalmas térfoglalások többsége (72%) 21-30 HU volt. Habár a 31-39 HU közötti alcsoportban is találtak klinikailag nem szignifikáns térfoglalásokat, ebben a csoportban a minta nagysága miatt nem áll rendelkezésre statisztikailag meghatározó mennyiségű információ. Ezért az ideális denzitási küszöb megmarad kissé tisztázatlannak. Korábbi vizsgálatok, illetve a mostani tanulmány alapján is bizonyítékok támasztják alá azt, hogy az ACR küszöb 30 HU-ra történő emelése a Bosniak klasszifikációhoz (2019) való igazodás érdekében biztonságosan csökkenti a képalkotó vizsgálatokkal való nyomon követés szükségességét, továbbá a betegek szorongását és a költségeket.

Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy az RCC (renal cell carcinoma – vesesejtes carcinoma) lehet homogén és alacsony denzitású is. Pontosabban, vannak olyan papillaris RCC esetek is, melyek nem mutatnak mérhető halmozást kontrasztanyag beadását követően. Ezeknek a térfoglalásoknak a nagyrésze azonban heterogén, Corvin és munkatársai 114 papillaris carcinomát vizsgáltak meg, és egyetlen szolid térfoglalást találtak, mely egyszerre volt homogén és 28 HU denzitású. Ez a kutatás a megvizsgált 346 homogén vese térfoglalásból egyet sem talált, mely klinikailag releváns lett volna. Ezért nagy biztonsággal megállapítható, hogy a <30 HU méretű homogén RCC-k gyakorisága rendkívül alacsony. Ezen kívül sok papilláris RCC indolens, és nem valószínű, hogy áttétet képeznének, amely tovább hangsúlyozza a képalkotó vizsgálatok általi követés elhalasztásának alacsony kockázatát portális vénás fázis CT-nél homogén 21-30 HU denzitású térfoglalások esetén.

Összegzésképpen: a véletlenszerű, a portális vénás CT-n leírt kicsi (10-40 mm) 21-39 HU közötti homogén vese térfoglalások gyakoriak, és nagy valószínűséggel benignusak. A további képalkotó vizsgálatok elvégzésének szükségét jelző denzitásküszöb megváltoztatására van szükség >20 HU-ról  >30 HU-ra, melyet a Bosniak Classification v.2019 javasolt. Ezeket az adatokat nem lehet kiterjeszteni nagyobb, vagy heterogén terimékre, magasabb veserák kockázatú betegekre, vagy olyan vese térfoglalásokra, melyeket 120 Az-tól eltérő kVp-vel képeztek le.

Fordította: Dr. Keresztes Levente

Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Központi Radiológiai Diagnosztika

 

 

További cikkek