Gyermekek többlet sugárterhelése az általános kórházakban
Közösségek - Dózis | 2018. november 19. 22:38 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. augusztus 17. 23:51 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=118126
Megfelelő protokoll használatával felére csökkenthető a sugárdózis
Azok a gyermekek, akiken nem kifejezetten gyermekgyógyászati intézményben végeztek CT vizsgálatot Arkansas-ban, kétszer több sugárzást kaptak, mint azok a gyermekek, akiket dedikált gyermek traumatológiai centrummal bíró kórházban vizsgáltak optimalizált CT protokoll segítségével – derült ki a Journal of the American College of Radiology 2017 augusztus 25-ei online publikációjából.
Az Arkansasi Orvostudományi Egyetemen dolgozó dr. Rosemary Nabaweesi által vezetett csoport szerint egy hagyományos kórházban egy CT-vizsgálat során a gyermekeket átlagosan 3,8 mSv sugárterhelés éri, ellenben az 1,6 mSv-es sugárterheléssel, amit egy gyermekekre specializált részlegen kaphatnának.
A kutatók ezeket az eredményeket javításra való lehetőségként értékelik a nem-gyermek kórházakban. Több javaslatot is tettek ennek megfelelően, mint például az optimalizált CT protokollok és a gyermek CT-vizsgálatok központosított nyilvántartásának használatát, amely lehetővé teszi az ismételt vizsgálatok elkerülését, valamint vezeti a kapott sugárdózist és összeveti azt a társaik által kapott dózissal (JACR, 2017 augusztus 25.).
„[Nem gyermekgyógyászati kórházak] képesek lennének lényegesen csökkenteni a sérült gyermekeket érő sugárterhelést”- írták.
Egyre gyakoribb a CT-vizsgálat gyermekek körében
A szerzők szerint a CT berendezések használata növekvő tendenciát mutat gyermekek körében, különös tekintettel az agyrázkódás hatásainak vizsgálata miatt. Az agyi képalkotásra használt CT-vizsgálatok száma különösen azon intézményekben nőtt meg, ahol kevesebb gyermek fordul meg, illetve a közösségi kórházakban és olyan szolgáltatóknál, ahol nincs gyermekgyógyászati részleg. Ugyanakkor a gyermekek sugárzás indukálta rákos megbetegedéseinek előfordulási kockázata 2-3 szoros a felnőttekhez képest.
A CT-vizsgálatok sugárterhelésének csökkentésére számos eszköz áll rendelkezésre, de ezeknek a technikáknak az elfogadása változó lehet, különösen olyan létesítményekben, amelyek nem specializálódtak gyermek traumatológiai esetekre. Mivel a legtöbb sérült gyermeket nem erre specializálódott kórházba szállítják, a szerzők úgy döntöttek a fent említett kórházakban és gyermek traumatológiai központokban kapott sugárdózisok közötti különbséget vizsgálják.
A csoport munkáját egy 2011-ben Arkansas-ban létrehozott web-alapú képgyűjteménnyel segítették, ami az államban készült összes gyermek CT anyagot tartalmazta, ezzel segítve a szolgáltatók munkáját, hogy eldönthessék, szükség van-e új vizsgálat megrendelésére a már meglévők fényében. Nabaweesi és munkatársainak kutatása 2016-ban azt találta, hogy az adatbázis segítségével sikerült majdnem felére csökkenteni az esélyt, hogy egy sérült gyermeken CT-vizsgálatot ismételjenek meg.
A jelenlegi tanulmányban a kutatók a regiszterben lévő sugárdózis adatok mellett a PACS hálózaton lévő gyermek trauma CT-vizsgálatok adatait vizsgálják egész Arkansasban; az állam traumatológiai hálózata 64 trauma egységből áll, amelyek közül kettő gyermekgyógyászati trauma központ (az egyik központ egy szomszédos államban található).
A tanulmányban 487 gyermek (átlagéletkoruk 7,2 év) adatait vizsgálták, ami 1029 elkészült CT-vizsgálatot jelent. A kutatók a demográfiai adatok gyűjtése mellett olyan részletekre is kíváncsiak voltak, mint a sérültek kórházba való szállításának módja és a sérülés súlyossága.
A nem gyermekgyógyászati intézményekben ellátott gyermekek átlagosan 3,8 mSv sugárterhelést kaptak, ellenben a speciális gyermek traumatológiai egységekben vizsgált gyermekekkel, akiknél ez a szám csak 1,6 mSv volt. A dózisok között kialakult különbség több változó függvénye, mint például a gyermekek etnikuma vagy neme, vagy a kórházba szállítás eszköze.
A kapott sugárdózisok közötti különbség nyilvánvaló olyan betegek esetében is, akiket nem-gyermekgyógyászati és kifejezetten gyermekgyógyászati központban is CT-vizsgálatnak vetettek alá – a dóziskülönbség kétszer olyan magas volt. A létesítménytípusok közötti analízis is azt mutatta, hogy a városi kórházakban magasabb a sugárterhelés, mint a vidéki intézményekben.
A dóziscsökkentés eszközei
Miért produkáltak a gyermek traumatológiai központok alacsonyabb sugárdózist?
A szerzők észrevették, hogy a gyermekekre specializálódott trauma központok olyan optimális CT-vizsgálati protokollt használnak, ami gyermekekre tervezve csökkentett sugárdózissal jár. Az általános kórházakban nagyrészt nem használják ezeket a protokollokat. Ezek a protokollok az American College of Radiology dózis modulációs és ismétlődő rekonstrukciós kritériumain alapulnak.
A következő négy szabály van érvényben a vizsgálatokra vonatkozóan a fent említett intézményekben:
- Csak radiológus jóváhagyásával lehet vizsgálatot ismételni.
- Nem használnak kontrasztanyagot a fej és nyaki gerinc vizsgálatokhoz, viszont a mellkasi, hasi és kismedencei vizsgálatok minden esetben kontrasztanyaggal készülnek.
- A mellkasi- és hasi vizsgálatokból származó adatokat használják a thoracalis- és lumbális gerinc rekonstrukciójára.
- Önkényes teljes test vizsgálat kerülendő, ha lehetséges.
Amíg a CT-vizsgálatok sugárdózisai közötti különbség első pillantásra zavaró lehet, a szerzők lehetőséget látnak benne, hogy az állam összes kórházában csökkentsék a kapott sugárdózist a gyermek traumatológiai központokban látott protokollok alkalmazásával.
„Tanulmányunk kitűnő lehetőséget nyújt arra, hogy visszajelzést adjon egyes kórházaknak és javaslatot tegyen, valamint megvalósítsa a központok közötti standard CT-vizsgálati rendszert” – foglalták össze Nabaweesi és munkatársai – „az államunkban szerzett tapasztalat hasznos információt nyújthat más államok fejlődő traumatológiai rendszeréhez, különösen a nagy vidéki területekre való tekintettel.”
Referálta:
dr. Lajos Orsolya
szakorvosjelölt
DE-KEK Központi Radiológia Diagnosztika