Egy új tanulmány kimutatta az összefüggést az orvosi képalkotás során kapott sugárzás és a daganatos betegségek kockázata között
Közösségek - Dózis | 2019. szeptember 25. 16:16 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. május 14. 00:27 | Forrás: https://www.auntminnie.com/index.aspx?sec=sup&sub=cto&pag=dis&ItemID=126437
Egy dél-koreai fiatalok millióit vizsgáló országos tanulmány igazolta a diagnosztikai képalkotásból származó sugárterhelés egészségügyi kockázatait - összekapcsolva azt a megnövekedett rákos megbetegedések előfordulásával. Az eredményekről a JAMA Network Open szeptember 4-én egy online cikk által számolt be.
Egyre növekszik az elvégzett CT vizsgálatok valamint az egyéb, alacsonyabb sugárzási dózisokat kibocsátó orvosi képalkotó vizsgálatok száma, ami nyugtalanságot váltott ki néhány egészségügyi szolgáltató valamint a lakosság körében is. Az ionizáló sugárzás potenciális rákkeltő hatása fokozottabb lehet az emberek bizonyos csoportjaiban, és ez fontos klinikai következményekkel járhat, így ennek megfelelően kell a sugárvédelmi protokollokat kialakítani- mondta el a tanulmány első szerzője, Dr. Jae-Young Hong, PhD, a koreai egyetem munkatársa.
A nagyszabású tanulmányhoz Hong és munkatársai 12.068.821 dél-koreai személy adatait vizsgálta meg, akik 19 évesek vagy annál fiatalabbak voltak. Az adatokat a dél-koreai Nemzeti Egészségbiztosítási Rendszer nyilvántartásából szerezték be, a 2006. január és 2015. december közötti időszakra vonatkozóan.
A kohorsz tanulmányban vizsgáltak körülbelül 10,6% -a (megközelítőleg 1,3 millió személy) ment keresztül ionizáló sugárzással járó diagnosztikai képalkotó vizsgálaton- ideértve a CT-t, a csontscant, az angiográfiát, a szívizom-perfúziós vizsgálatot és a PET-et - két vagy több évvel azelőtt, mielőtt daganatot diagnosztizáltak náluk. A daganat incidenciája ezen egyének körében 0,11% volt.
Összességében a kutatók azt találták, hogy a sugárzásnak kitett egyének körében szignifikánsan nagyobb volt a daganat előfordulási gyakorisága, mint azoknál, akik nem voltak kitéve ionizáló sugárzással járó képalkotó vizsgálatnak, még azután is, hogy életkorra és nemre is kiigazították az adatokat (p <0,001).
Az orvosi vizsgálatok során kapott sugárterhelés és a megnövekedett daganatos megbetegedések közötti kapcsolat különféle daganattípusokra is vonatkoztatható, a legmagasabb előfordulási arány a myelodysplasia, emlő- és pajzsmirigyrák esetén volt tapasztalható. Az összefüggések statisztikailag szignifikánsak voltak (p <0,001).
Bizonyos típusú daganatok előfordulása szintén magasabbnak bizonyult a CT vizsgálaton átesett betegeknél, összehasonlítva azokkal akiket más képalkotó módszerrel vizsgáltak. Légzőrendszeri daganatoknál az incidencia-arány 5,68 volt azoknál, akik mellkas CT vizsgálaton estek át, de az összes diagnosztikai vizsgálatot tekintve ez az arány csak 1,95 volt.
Ezenkívül, a daganatos megbetegedések előfordulása statisztikailag szignifikáns mértékben növekedett, akkor ha a sugárterhelés több alkalommal érte a beteget. Például azoknál az embereknél, akiknél több mint három CT-vizsgálat történt, és legalább öt évvel a daganat diagnosztizálása előtt elvégezték a vizsgálatokat, a daganat előfordulási aránya 2,9-szeresére nőtt a kontroll csoportéhoz képest. A rákos megbetegedések előfordulási esélye kilencszeresére nőtt, ha a diagnózis felállítása előtt egy vagy több mint egy évvel CT-vizsgálaton estek át.
Ezen megállapítások ellenére a szerzők arra figyelmeztettek, hogy ne reagáljuk túl a CT sugárterhelés veszélyeit, mivel ezen vizsgálatban nem vették számításba a klinikai információkat arról, hogy mi miatt kellett a vizsgálati alanyoknak a képalkotó vizsgálaton átesniük.
"Nem feltételezhetjük, hogy az adott időszakban megfigyelt összes többlet daganatos megbetegedés az alacsony dózisú ionizáló sugárzás miatt jött létre, mivel az, hogy kiket vetettek alá ezeknek a vizsgálatoknak, orvosi indikációkon alapultak. Ezért nem zárhatjuk ki a fordított okozati összefüggés lehetőségét, miszerint a daganatos megbetegedés korai tünetei miatt volt szükség ezekre az alacsony sugárzási dózisú diagnosztikai vizsgálatoknak "- írták.
Ezenkívül korábbi, az Egyesült Államokban elvégzett kockázatelemzések azt mutatták ki, hogy például a fej CT-vizsgálata után a daganatos betegség kialakulásának kockázata kb. 1 az 1000-2000 vizsgálatra, ami lényegesen alacsonyabb, mint a teljes népességben mért kockázat ami körülbelül 33% -ra becsülhető kockázat a teljes élethosszra tekintve.
Az eredmények mindazonáltal kihangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a sugárzáson alapuló orvosi képalkotó vizsgálatokat indokolt esetben legyenek alkalmazva, valamint felhívja a vizsgálatkérő orvosok figyelmét ezeknek a döntéseknek a fontosságára, főleg a fiatal ázsiai népességben, tette hozzá a szerző.
"Az általunk talált összefüggések azt bizonyítják, hogy a sugárzási dózisokat az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintre kell csökkenteni, és csak indokolt esetben kell a vizsgálatokat elrendelni." írták "Az egészségügyi szakembereknek mérlegelniük kell a képalkotás által elérhető előnyöket, és ezekkel kell igazolniuk minden egyes döntésüket."
referálta: Dr. Tóth Hedvig