Dóziskezelő rendszerek - követelmények és ajánlások a felhasználóknak az ESR Eurosafe Imaging kezdeményezésből

Közösségek - Dózis | 2020. október 16. 22:12 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. november 24. 10:54 | Forrás: Eur Radiol (2020). https://doi.org/10.1007/s00330-020-07290-x

Az Euratom Direcktíva 2013/59/Euratom kötelezi az Európai Unió tagállamait, hogy biztosítsák a radiológiai eljárások során az optimalizáció és az indoklás elvét, illetve tárolják a beteg expozícióval kapcsolatos információkat az elemzés és minőségbiztosítás miatt.

Az Európai Radiológiai Társaság Eurosafe Imaging kampánya egy munkacsoportot hozott létre, a dóziskezelés témában azzal a céllal, hogy európai ajánlásokat nyújtson be a dóziskezelő rendszer (DMS) klinikai gyakorlatban történő megvalósítására. A munkacsoport követi az Eurosafe Imaging 2018-as "Dózis menedzsment" rendszerek ösztönzését a helyi, nemzeti és európai diagnosztikai referenciaszintek létrehozása érdekében. A DMS-t orvosok, radiográfusok, orvosi fizikus szakértők és más képalkotásban részt vevő egészségügyi szakemberek számára tervezték, hogy támogassák a sugárvédelmi feladatokat, figyelembe véve a helyi és nemzetközi követelményeket.

Rövidítések

• ALARA: Észszerűen elérhető legalacsonyabb dózis.
• DMS: Dóziskezelő rendszer (dose management systems)
• DRL: Diagnosztikus referencia szint
• HIS: Kórházi információs rendszer
• K_a,r: Levegő kerma a páciens bemeneti referenciapontjánál
• MPE: Orvosfizikus szakértő
• OCR: Optikai karakterfelismerés
• P_ka: Dózis-terület szorzat (DAP)
• RDSR: Strukturált dózisjelentés
• RIS: Radiológiai információs rendszer
• SSDE: Tömegspecifikus dózisindex

Bevezetés

A 2013/59/Euratom direktíva (EU-BSS) meghatározza az ionizáló sugárzásnak való kitettségből származó veszélyekkel szembeni védelem alapvető biztonsági előírásait.
Az irányelvet az Európai Unió valamennyi tagállamának át kell ültetnie a nemzeti jogrendbe. Az irányelv végrehajtása bizonyos szempontból bonyolult lehet, mert csak nagyon általános, nem specifikus normákat határoz meg. Ezután az egyes országok feladata, hogy értelmezzék az irányelvet a nemzeti jogba történő átvételekor. Az elmúlt években a szakemberek, tudományos és szakmai társaságok különböző kérdéseket és észrevételeket vetettek fel, amelyek relevánsak az EU-BSS Unión belüli alkalmazása szempontjából. Az Eurosafe Imaging kampány az Európai Radiológusok Társaságának (ESR) kezdeményezése.
Az Eurosafe Imaging egyik fókusza az EU tagállamaiban tevékenykedő szakemberek segítése a 2013/59/Euratom irányelv végrehajtásában. Ezt a munkát az Eurosafe Imaging részeként létrehozott különböző munkacsoportok végzik. 2019-ben az Eurosafe Imaging új munkacsoportot hozott létre Dóziskezelés témában azzal a céllal, hogy európai ajánlásokat nyújtson be a dóziskezelés klinikai gyakorlatba történő alkalmazásához. A munkacsoport követi az Eurosafe Imaging 2018-as felhívását “Dózis menedzsment rendszerek támogatása helyi, nemzeti és európai diagnosztikai referencia szintek létrehozásában”. A munkavállalói sugárterhelés nem tartozik ennek a munkacsoportnak a hatáskörébe, de később bővíthető. A Dóziskezelő rendszerek (DMS) nem kötelezőek, de ajánlottak a felhasználók számára, hogy megfeleljenek az EU-BSS-nek. A DMS-t orvosoknak, radiográfusoknak, orvosfizikai szakértőknek és más képalkotásban részt vevő szakembereknek tervezték, hogy elősegítsék a sugárvédelmi feladatait a helyi és nemzeti követelményeknek megfelelően.

Az ALARA elve szerint az észszerűen elérhető legalacsonyabb dózist kell az orvosi képalkotásban megvalósítani. A klinikai sugárvédelem tartalmaz néhány speciális feladatot, melyet a DMS biztosít:

• Dozimetriai adatok gyűjtése, a helyi és nemzeti diagnosztikus referenciaszintek (DRL) meghatározásához.
• A DRL-eknek vóló megfelelés ellenőrzése.
• A nem szándékos expozíció megelőzése, észlelése, jelentésben való segítség.
• A páciens expozíció optimalizálása, különös tekintettel a CT és Intervenció
• A strukturált dózisdokumentáció, jelentéskészítés és dóziskövetés.
• Értesítés, a helyi vagy nemzetközi szintek túllépéséről.
• A pácines sugárterhelések regionális vagy nemzeti összehasonlítása modalitásonként.

Ezek közvetlen követelményeket támasztanak a DMS alapvető funkcióival kapcsolatban, a fenti célok elérése érdekében.
Mindenesetre lehetővé kell tenni az expozíciós adatok automatikus továbbítását a CT és Intervenció számára, mivel a magasabb sugárzási dózisszintek miatt elemezni kell az adatokat, különös tekintettel ezekre a modalitásokra. Az EU-BSS különös hangsúlyt fektet a CT és intervenció modalitások sugárterhelésére. A feladatok elvégzéséhez minden eszközt teljes összekapcsolására van szükség. Ez azonban bizonyos mértékben korlátozott a CR rendszerek használatakor, ebben az esetben nem minden releváns adat kapcsolódik automatikusan a képadatokhoz. A DMS adatbázisba az adatok átvitele különböző módon történhet, de automatikus módon. Biztosítani kell, hogy az egyes modalitások dózisleírói minden vizsgálati paramétereket, beleértve a berendezés információit is átküldjék a DMS szerverre.
A kézzel rögzített dózisleírók mindig problémásak, mivel ez a módszer helytelen vagy nem releváns értékeket is tárolhat az adatbázisban. Jobb megoldás egy olyan informatikai infrastruktúra, amelyben az összes dozimetriai adat automatikusan kapcsolódik a képhez, vagy automatikusan átkerül a RIS-re vagy a PACS-ra.
Alapvető fontosságú egy szisztematikus minőség-ellenőrzési rendszer létrehozása az átküldött adatok helyességének biztosítása érdekében.

A CT szkennerek és az intervenciós berendezések általában az összes expozíciós paramétereket együtt tárolják a képinformációkkal együtt a kép DICOM fejlécében vagy a strukturált dózisjelentésben. Itt azonban probléma lehet, hogy a régebbi rendszerek az alapvető dózisinformációkat másodlagos rögzítésként vagy képernyőképként tárolják. Ehhez olyan szövegfelismerő rendszerre lesz szükség, amely az adott készülékhez alkalmazkodik, az információk helyes hozzárendelése érdekében.

A DMS-nek képesnek kell lennie arra, hogy helyesen hozzárendelje a strukturált dózis jelentés (RDSR) formájában elküldött információkat és a DICOM fejlécből kinyert dozimetriai adatokat a megfelelő vizsgálathoz, sorozathoz vagy képhez. Az adatbázisba rögzített adatoknak lehetővé kell tennie az alábbiakat:

• Az egyes vizsgálattípusokhoz tartozó medián dózisok kiszámítása a helyi, regionális vagy országos DRL-ek betartásának ellenőrzése miatt.
• Ha az EU-BSS szerint nem szándékos expozíció lép fel, akkor automatikusan értesíteni kell a sugárvédelmi szolgálatot és az orvosfizikus szakértőt, hogy megállapítható legyen, hogy van e jelentési kötelezettség.
• Az egyes vizsgálattípusok medián dózisainak időbeli alakulásáról információ szerzése annak érdekében, hogy az optimalizálási intézkedés mennyire sikeres.
• Ha szükséges, képes legyen statisztikailag feldolgozott expozíciós paraméterek megjelenítésére az optimalizálás lehetővé tétele érdekében.

A fent felsorolt alapvető funkciók mellett más funkciók is hasznosak lehetnek, de nem kötelezőek. Minden dózisbejegyzéshez meg kell adni egy linket, amely az adott vizsgálat megfelelő képéhez vagy sorozatához irányít abból a célból, hogy a képek gyorsan hozzáférhetőek legyenek a páciens méreteinek és a képminőség vizuális értékelése érdekében.
Néhány gyártó a CT esetén a tömeg specifikus dózis indexet (SSDE) használja a páciens méreteinek figyelembevételére. A radiográfusok a vizsgálat előtt a pácienshez súly és magasságadatot adnak meg, ha lehetséges ezeket a paramétereket a kórházi információs rendszer (HIS) alapján érdemes beilleszteni a DMS-be.
Az intervenciós radiológiában, a bőrre gyakorolt determinisztikus sugárhatások különösen nagy jelentőségűek nagy vagy felnőt betegek esetében.
A dózis-terület szorzat (Pka) és a kerma a páciens bemeneti referenciapontjánál (Ka,r) a leggyakoribb paraméterek az átvilágító betegek expozícióhoz, de nem teszik lehetővé a bőrdózis helyes becslését. A bőrdózis meghatározása és a maximális bőrdózis ábrázolása, amelyet néhány DMS kínál, lehetővé teszi a bőrdózis jobb becslését egyedi eljárás során, figyelembe véve a cső különböző helyzeteit és a leképezés vetületeit.
Egyes gyártók kiszámítják az effektív dózist, azonban a magas bizonytalanság miatt körültekintően kell eljárni, és információt kell szolgáltatni az alkalmazott becslésről és a bizonytalanságáról.

Követelmények

Meg kell teremteni a DMS klinikai környezetben történő telepítésének és működésének előfeltételeit. Minden egyes DMS jelentős mennyiségű munkát igényel a konfiguráláshoz és a karbantartáshoz. A DMS adatbázisba minden nap új expozíciós adat kerül. Jelentős munkával jár az eszköz konfigurációjának, a vizsgálati típusoknak és a protokolloknak a karbantartása, továbbá rendszeresen ellenőrizni kell az adatok hitelességét.
A vizsgálati protokollokat naprakészen kell tartani, és a DMS felhasználóinak számától függően nem szabad lebecsülni az adminisztratív munkát. Az integrált eszközök számától, a protokollok számától és a felhasználóktól függően a DMS teljes konfigurációs ideje néhány hónapot is igénybe vehet. Figyelembe kell venni a vizsgálati protokollok hozzárendelését a megfelelő DRL-ekhez és a protokollok szabványosított elnevezéseihez érdemes nemzetközileg használt nómenklatúrát használni. Alapvető fontosságú, hogy az egyes dózisleírók egységei és dimenziói a DMS-be integrálva mindig megegyezzenek, szükség esetén konverziós képleteket kell használni. Az orvosfizikus szakértőt be kell vonni a DMS felügyeletébe, ezenkívül rendelkeznie kell interdiszciplináris háttérismerettel, hogy segítse a kórházat a törvényi előírások betartásában, a szükséges hálózati struktúra megszervezésében az informatikával együttműködve.

Integráció az informatikai infrastruktúrába

A DMS alapvető feladatai közé tartozik az optimálás, a minőségbiztosítás, a nemzeti és helyi DRL-ek monitorozása, a jelentős események vagy expozíciók felderítése és a betegek dózisdokumentációja. Ennek biztosítása érdekében elengedhetetlen a rendszer integrálása egy központi informatikai struktúrába. Ez az integráció különböző szintű adminisztratív adatstruktúrákat tartalmaz. Itt meg kell említeni a betegadatok szintjét, annak biztosítása érdekében, hogy a beteg a rendszerben egyedi születése dátummal, nemmel stb. rendelkezzen, az egyedi azonosítás garantálása miatt. Mivel általában az összes beteg adatokat a HIS rendszerben változtathatják meg, a DMS-nek követni kell ezeket a változásokat. Ellenkező esetben a rendszerben lévő adatkészlet eltér a valóstól, és dózisdokumentáció már nem lehetséges. Az ilyen változások kézi kezelése csak nagyon kis intézményekben képzelhető el, és még ott sem ajánlott. Ezt az adategyeztetést általában egy HL7-ADT interfész végzi, amely a betegadatok minden változását és a betegek összekapcsolását végzi az egyes alrendszerekkel. A napi rutinban előfordulhat, hogy a beteg adatokat manuálisan kell bevinni, ez különféle okokból történhet, például sürgősségi vizsgálat, egy informatikai rendszer meghibásodása. Ezért minden PACS-nak rendelkeznie kell adminisztrációs funkciókkal a képadatok megfelelő pácienshez és vizsgálathoz történő hozzárendelése miatt. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a DMS-ben ennek megfelelően hozzárendeljék a dózisadatokat. Ha nincsenek dózisadatok, kézi korrekcióra van szükség, és meg kell határozni ebben az esetben az okokat. Ezenkívül a HIS-ben dokumentált egészségügyi állapotok és kérdések is átadhatók az ún. order-entry felületen keresztül. Ez lehetővé teszi az eljárások jobb osztályozását és érvényes hozzárendelést a DRL-ekhez. Egy ilyen order-entry felület HL7-ORM interfész segítségével valósítható meg. Mivel a DMS beteg adatokat is tárol, ezért biztosítani kell a nemzeti adatvédelmi előírások betartását.

Eszközfelületek és adatáramlás

A munkacsoportok (Dose Management, Dosimetry for imaging in clinical practice) megállapodtak abban, hogy a DMS-re vonatkozó dozimetriai bemeneti adatok csak a különböző modalitások által biztosított dózisleíróknak kell lenniük, amelyeket az orvosifizikus szakértő megfelelően validált szoros együttműködésben a radiológussal és a radiográfussal. A munkafolyamattól függően ezek az adatok vagy közvetlenül a modalitásokból származnak, vagy a PACS-ról de ebben az esetben csak egy forrásból származhatnak. Az előnyben részesített módszer a helyi infrastruktúrától függ. Az adatáramlás kérdése mellett közvetlenül (1. ábra) meg kell határozni az átvitel módot is. A következő dozimetriai adatok átvitele áll rendelkezésre:

• DICOM Radiation Dose Structured Report (RDSR)
• DICOM Modality Performed Procedure Step (MPPS)
• Képadatok DICOM fejléce
• DICOM képek bitmap dózis jelentéssel (OCR felismerés)

1. ábra
   A dóziskezelés (DMS) munkafolyamata a HIS, RIS, PACS és a modalitások környezetében (B. Renger, München, 2019)

RDSR

Ha rendelkezésre áll, az RDSR az előnyben részesített átviteli mód. Mind az összesített, mind a sorozathoz kapcsolódó expozíciós adatokat strukturált módon továbbítják és tárolják. Fluoroszkópiás eljárások esetén az RDSR nemcsak a képpel/sorozattal kapcsolatos dózisokat továbbítja, hanem a képek nélküli átvilágítások dózisait is továbbítja. Ezenkívül minden fluoroszkópiai vizsgálathoz olyan paraméterek kerülnek átadásra, mint a látómező, a cső helyzete, a mintavételezési frekvencia. A CT hátránya, hogy a CTDI_vol RDSR dózisparaméter az összes szeletre vonatkozóan egy átlag érték.

MPPS

Az MPPS adatok használata régebbi koncepció. Az MPPS-t munkafolyamat-szabályozásra szánják, kivonták a DICOM szabványból. Számos modalitás halmozott és részben sorozatokhoz kapcsolódó dózisadatokat küld a vizsgálat végeztével.

Képadatok

A képadatokhoz társított DICOM metaadatok használata jó alternatíva lehet a dozimetriai adatok továbbításához. A legtöbb esetben több vizsgálati paraméter kiolvasható, amelyek az RDSR-ből nem. Ez azonban magas hálózati és rendszerterheléssel jár. Néhány DMS nem képes megkülönböztettni a másodlagosan rekonstruált képeket az elsődleges felvételektől. Ezért előfordulhat, hogy több dózisbejegyzéssel szerepelnek a DMS-be.

DICOM képek bitmap dózis jelentéssel

Számos CT és fluoroszkópiás modalitás a dózisjelentéseket DICOM bitképek formájában tárolja a vizsgálat lezárásakor. Ezeket elsősorban olvasható dokumentumoknak szánják, és nem pedig adatátvitelre a DMS rendszerbe. A gyártó és a szoftver verziójától függően hiányozhatnak a releváns információk, például referencia fantom. Számos DMS azonban lehetőséget nyújt adatok kinyerésére ezekből a képekből OCR felismeréssel. Egyébként az OCR folyamat hibáit nem lehet elhanyagolni. Az MPPS adatokhoz hasonlóan ez is egy régebbi koncepció, és csak olyan modalitásokhoz használható, amelyek támogatják az RDSR-t.

Az eljárások osztályozása és a DRL-ek meghatározása

A DRL-eket más-más módon határozzák meg a különböző modalitások esetében. A modalitás típusától és a nemzeti előírástól függően kép, sorozat vagy vizsgálat szinten határozhatók meg. Ezért a DMS-nek képesnek kell lennie az egyes expozíciók, sorozatok és teljes vizsgálatok osztályozására, valamint a megfelelő DRL összevetésére. A protokollnevek vagy a kért eljárásnév egyedüli használata nem bizonyul elegendőnek. A gyakorlatban különböző eljárásokat hajtanak végre ugyanazzal a protokollnévvel. Ez magas követelményeket támaszt a DMS-sel szemben, különösen a sorozat szintű besorolás szempontjából. Fel kell tüntetni a protokollok szabványosított nevét, nemzetközileg elismert nómenklatúra alapján, a RadLex szószedet egy lehetséges példa.

CT expozíciós szint

Azért, hogy a CT expozíciók helyes osztályozása és összehasonlítása a megfelelő DRL-ekkel történjen, lehetővé kell tenni a következő paraméterek használatát:

• Az eljárás neve
• Sorozat leírás
• Fázisok száma
• Protokoll név
• Test régió
• Referencia fantom méret
• Akusztikáció típusa
• Scan hossza

Radiográfia és mammográfia expozíciós szint

A radiográfiai expozíciók egyértelmű osztályozása és a megfelelő DRL-ekkel való összehasonlítás miatt lehetővé kell tenni az alábbi paraméterek használatát:

• Az eljárás neve
• Protokoll név
• Test régió
• Felvétel irány
• Páciens orientáció

Fluoroszkópia és intervenció vizsgálati szint

Az eljárás szintű osztályozása meglehetősen körülményes a fluoroszkópiás és intervenciós vizsgálatoknál. Ugyanis sokféle eljárást hajtanak végre ugyanazzal a vizsgálati protokollal, másrészt az eljárások megnevezésénél számos variáció létezik. Az orvosi társaságokat be kell vonni a leggyakoribb klinikai eljárások meghatározásába. Az Európai Bizottság 2017-ben elindította az ”European Study on Clinical Diagnostic Reference Levels for X-ray Medical Imaging” (EUCLID), az európai diagnosztikus referenciaszintek meghatározását röntgensugárzással járó vizsgálatok esetén. Ez a tanulmány az ESR koordinálásával valósult meg. Fő tevékenységük az európai kórházakból származó adatok gyűjtése abból a célból, hogy klinikai feladatok alapján CT és Intervenciós radiológiai vizsgálatok számára meghatározza a diagnosztikus referencia szintet. A munka során megállapították, hogy a DMS segíti az adatgyűjtést és a klinikai DRL-ek meghatározását.

Dózis monitorozás és riasztási szintek

A DMS-nek folyamatosan figyelni kell a dozimetriai paramétereket annak biztosítása érdekében, hogy a DRL-eket ne lépjék át folyamatosan és figyeljék a riasztási szinteket. Ezen kívül lehetővé kell tenni a helyi DRL-ek és riasztási szintek használatát tesztkritériumként a sugárvédelmi optimalizáláshoz. A helyi DRL-ek és riasztási szintek használata előnyös, hiszen számos vizsgálat esetén nem létezik nemzeti DRL. Másrészt az újabb berendezésekkel a dózis lényegesen alacsonyabb lehet a nemzeti referenciától, különösen, ha hosszabb ideig nem frissítették őket. Ha a DMS rendellenes értéket észlel, értesíteni kell az orvosfizikus szakértőt és a sugárvédelmi szolgálatot, ez lehet akár e-mail is. Érdemes napi szinten meggyőződni, hogy történt e riasztás vagy referencia átlépés. Ehhez hasznos lehet, ha a DMS rendelkezik egy olyan eszközzel, amivel ezek az információk gyorsan rendelkezésre állnak. A túllépés mértékétől azonnali intézkedésre lehet szükség, amelyeket végre kell hajtani. Mivel az alkalmazott expozíciós paramétereket a DMS tárolja, ezeket az információkat a vizsgálati paraméterek változásainak nyomon követésére is fel lehet használni. A különböző változtatásokról (pl. csőfeszültség) a DMS tájékoztatja az orvosfizikus szakértőt és a sugárvédelmi szolgálatot, hogy ellenőrizhessék a problémát. Erre azért van szükség, mert a különböző gyártók szoftverfrissítései vagy felhasználói beavatkozás révén nemkívánatos változtatás történhet a vizsgálati protokollokban. A változások figyelemmel kísérése mellett lehetőség van az azonos típusú vizsgálatokhoz tartozó paraméterek összehasonlítására. Az alkalmazott vizsgálati protokollok statisztikai analízisei lehetővé teszik a duplikált protokollok azonosítását is.

Statisztikai elemzés

A DMS-ben összegyűjtött dozimetriai adatok statisztikai értékelése az elemzés, optimalizálás és a klinikai audit alapja. A DRL feletti vizsgálatok egyedüli kimutatása nem elegendő ehhez a feladathoz. Sokkal fontosabb a dózisok megoszlásai. Minden statisztikai értékeléshez lehetővé kell tenni az adatok anonimizálását és exportálását. A feldolgozott táblázatoknak azonosítaniuk kell:

• Egyedi modalitás azonosítás, pl. gyártó, típus, belső eszköz megnevezés és gyári szám
• Modalitásonként és a kiválasztott időszakra nézve az elvégzett vizsgálatok számának listázása a protokoll nevének, ez eljárás leírásának, sorozatleírásnak és a vizsgált testrégió függvényében.
• Az egyes expozíciós események listája az összes rendelkezésre álló protokollparaméterrel együtt. A fent felsorolt információk mellett egyéb dózis szempontjából releváns változók is figyelembe vehetők, például az expozícisó index (EXI), teljes DAP, DLP, CTDI_vol, SSDE, mintavételezési frekvencia, alkalmazott szűrők típusa, cső orientációja.
• Dózisértékek (medián, átlag, maximum, minimum, szórás) modalitásonként, eljárásonként, protokollonként egy meghatározott időtartamra vonatkozóan.
• A nemzeti vagy helyi DRL-ek modalitásonként, eljárásonként és protokollonként egy meghatározott időtartamon belül.
• Lehetővé kell tenni, hogy reprezentatív grafikonokat hozzon létre a táblázat adataiból.

A DMS teljesítményszintjei

A munkacsoport által eredetileg kiválasztott egyik téma a különböző DMS teljesítményszintek osztályozása volt. Az elmúlt években számos dóziskezelő szoftver került a piacra. Különböző megoldásokat kínálnak, például helyileg telepített szoftvereket, felhőmegoldásokat, felár ellenében használható funkciókat. A gyártóktól függően ezek a rendszerek néhány ezer és 100000 euró közötti intervallumot foglalnak el, az elvégzett vizsgálatok összetettségétől és számától függően. A konkrét megoldás kiválasztása függ az intézmény méretétől, a modalitások számától, a vizsgálatok számától és a DMS-re vonatkozó követelményektől. Az ESR „Dose Management” munkacsoportja 2019-ben az ECR helyi meetingen és egy 2019 októberi online konferencián előállt azzal a javaslattal, hogy a különböző DMS megoldásokat osztályozni kell a teljesítményszintjük alapján. Kezdetben a munkacsoport három szintet javasolt:

• Alapkövetelmények
• Standard követelmények
• Magas szintű megoldások

DMS alapkövetelmények

• Ezeknek a rendszereknek fizikai eszközökkel kapcsolatos DICOM dózisparamétereket kell használniuk.
• A rendszereknek meg kell oldaniuk a dozimetriai adatok gyűjtését és tárolását a képek DICOM fejlécükből vagy a DICOM RDSR jelentésekből.
• Az adatokat adatbázisba kell gyűjteniük például SQL.
• A helyi eljárásneveket át kell váltaniuk szabványosított eljárásnevekre (például nemzeti névjegyzék, vagy RadLex playbook vagy azzal egyenértékű) hogy lehetővé tegyék a különböző eljárások, referenciák intézményekkel vagy országokkal történő összehasonlítását.
• Be kell állítaniuk a helyi vagy nemzeti riasztási szinteket.
• Lehetővé kell tenniük az adatok exportálását, a minőségbiztosítás, jelentések (például nemzeti hatóság számára) és az utófeldolgozás miatt.

DMS standard követelmények

• Dózisadatok grafikus megjelenítése a választott modalitás vagy eljárások szerint az idő függvényében.
• Automatikus jelentések a megfelelő szakemberek (radiológusok, radiográfusok, orvosfizikus szakértők) számára.
• Küldjön automatikus figyelmeztetéseket a fenti szakembereknek a helyi vagy országos eseményekről.
• Dozimetriai adatok bevitele MPPS-en keresztül.
• A bitkép dózisjelentések OCR-felismerése (opcionális kézi adatbevitel).
• Bármelyik dózisparaméternél egy link az aktuális felvétel megnyitásához.

DMS magas szintű megoldások

• A modalitások terhelésének jelentése (nap, idő, eljárás).
• Opcionálisan tartalmazza az alkalmazott kontrasztanyag adatait.
• A szervdózisok kiszámítása.
• Az effektív dózis kiszámítása az egyes betegek számára (az ICRP nem javasolja a nagy bizonytalanság miatt)
• Tárolja és jelenítse meg a szummált páciens dózist.
• Foglakozási dózisokat tartalmaz (opcionális)

Összefoglalás

Az ESR arra ösztönzi a különböző radiológiai modalitások használóit, hogy ahol csak lehetséges a DMS-t használják. A DMS minőségellenőrzésként használható a beteg expozíciójának nyomon követésére, a protokoll optimalizálásának támogatására, a nemzeti és helyi DRL-ek betartásának ellenőrzésére, az expozíciós adatok továbbitására a nemzeti hatóság számára, és a nemszándékos expozíciók felismerésére.

Egyetértettek abban, hogy szükség van a DMS-re, amely a klinika/intézmény méretéhez és terheléséhez igazítható. Egy nagy kórháznak más követelményei vannak, mint egy kis intézménynek, ahol egy orvos és egy vagy két röntgen modalitás van.

A DMS jelentős személyzeti munkaterhet és szakértelmet igényel különösen az orvosfizikus szakértő részéről.

A DMS-nek konfigurálhatónak kell lennie a nemzeti követelmények, például klinikai indikáción alapuló DRL-ek vagy más szintek bekapcsolására. Világosan meg kell határozni, hogy az expozícióadatok kép, sorozat vagy vizsgálat szinten kapcsolódnak be a DMS-be.

Az intervenciós beavatkozások bekapcsolása a DMS-be a DAP értéken kívül bonyolult lehet, mivel a bőrdózisok kiszámításához RDSR-adatkészletre van szükség a mezőmérettel, a cső és a C-kar helyzetével együtt.

Összefoglalva számos fontos követelményeknek kell megfelelni, amelyek meghatározzák a DMS bevezetésének sikerét vagy kudarcát.

• Hálózati kapcsolat DICOM szabvány szerint, az összes releváns modalitással akár PACS rendszerbe, akár közvetlenül a DMS rendszerbe. Mindenesetre a CT berendezéseket és az intervenciós eljárásokat integrálni kell.
• Az átadott dozimetriai adatoknak csak fizikai dózisparamétereknek kell lenniük, mint például a dózis-terület szorzat (P_ka), a levegőkerma a beteg bemeneti referenciapontjánál (K_a,r), átlagos mirigydózis (AGD), térfogati CT dózis index (CTDI_vol), és a DLP. Ha a kiszámított szerv vagy effektív dózist adnak meg, mindig figyelembe kell venni a bizonytalanságokat.
• A dozimetriai adatok továbbításának előnyben részesített szabványa az összes modalitás és eljárás esetén a „Radiation Dose Structured Report” (RDSR). A mammográfiás vagy radiográfiai vizsgálatokhoz hiányzó RDSR esetén az expozíciós paraméterek a DICOM fejlécből is kinyerhetők. A bitképek használata az ezt követő OCR elemzéssel, a „Modality Performed Procedure Step” (MPPS) vagy kézi rögzítés elavult és már nem ajánlott.

A DMS-nek biztosítania kell fordítási táblázat vagy más szoftvereszközöket a helyi protokoll vagy eljárásnevek szabványosított nómenklatúrába történő fordítására. Erre azért van szükség, hogy összehasonlíthatóvá váljanak a nemzeti és a helyi referenciaszintek (DRL) különböző intézményekkel és modalitásokkal.

A DMS-nek tájékoztatnia kell a radiológusokat, az orvosfizikus szakértőket és a radiográfusokat a különböző eseményekről eltérő értesítési szinteken, és statisztikailag feldolgozott adatokat kell szolgáltatnia minőségbiztosítás, az optimalizálás, és a nemzeti hatóságokkal folytatott kommunikáció érdekében. Az EU-BSS szerinti nem szándékos expozíció esetén az automatikus riasztásoknak tájékoztatni kell a megfelelő személyzetet.

A DMS telepítése és az azt követő üzemeltetés során erősen ajánlott orvosfizikus szakértő felvétele, különösen nagyobb intézményekben.

A DMS tervezésénél, telepítésénél nem szabad lebecsülni az összes követelmény teljesítésével járó erőfeszítést.

referálta:
Dankó Zsolt, fizikus (DE KEK Központi Radiológiai Diagnosztika)

referált cikk:
Loose, R.W., Vano, E., Mildenberger, P. et al.
Radiation dose management systems—requirements and recommendations for users from the ESR EuroSafe Imaging initiative.
Eur Radiol (2020). DOI:10.1007/s00330-020-07290-x