Dóziscsökkentés lehetőségei CT vizsgálatok során I.

Közösségek - Dózis | 2018. szeptember 18. 18:42 | Utolsó módosítás dátuma - 2018. november 14. 18:29 | Forrás: Dóziscsökkentés lehetőségei CT vizsgálatok során - szakdolgozat DE ÁOK általános orvos osztatlan mesterképzési szak, Bodnár Barbara

Önmagában a CT az orvosi használatból származó teljes sugárterhelés közel felét, és az egy főre jutó átlagos sugárterhelés egynegyedét teszi ki az Egyesült Államokban. Tehát nyilvánvaló, hogy az egyik legfontosabb prioritás a dóziscsökkentés. Ezt különböző módokon érhetjük el. Ide tartozik a megfelelő indikáció felállítása, valamint a technikai paraméterek optimalizálása oly módon, hogy az adott vizsgálat megfelelő képminőséget biztosítson, miközben a pácienst ért sugárterhelés a lehető legalacsonyabb legyen. Továbbá fontos szem előtt tartani az individuális, betegspecifikus faktorokat (pl. életkor, testtömeg), amelyek szintén hatással lehetnek a sugárdózis alakulására. Mindezek érdekében az ALARA (as low as reasonably achievable) elvei követendők.

Dóziscsökkentés lehetőségei CT vizsgálatok során I.

Az alábbi dokumentum a DE, KK, ÁOK, általános orvos osztatlan mesterképzési szak végzős hallgatójának Bodnár Barbarának (VI. évfolyam) Dóziscsökkentés lehetőségei CT vizsgálatok során címmel benyújtott (témavezető: dr. Bágyi Péter osztályvezető főorvos) szakdolgozatának részlete.

 

Dózisfogalmak

A dózis definiálásakor a fizikai kölcsönhatás következtében felvett energiát értelmezzük, ami a fizikai és kémiai behatás nagyságát jellemzi. [15]

Amikor a mindennapi klinikai gyakorlatban valaki a „dózis” kifejezést használja, sok különböző dologról beszélhet. Fontos megérteni a különböző dózisleíró típusokat és megfelelő módon alkalmazni őket. Az elnyelt vagy abszorbeált dózis egy fizikai mennyiség, mely a szövetek által elnyelt ionizáló sugárzás mennyiségét jellemzi. Az elnyelt dózist a pitch és a totál DLP befolyásolja. A különböző típusú sugárzás okozta biológiai károk számbavételéhez az ekvivalens dózist kell alkalmazni. Az ekvivalens dózis az elnyelt dózis szorozva az adott típusú sugárzás súlyozási tényezőjével. A súlyozási tényezőt a kibocsátott sugár típusa határozza meg. A röntgensugaraknál, így a CT-nél is ennek a tényezőnek az értéke 1. Más típusú sugárzás esetén ez a faktor 1-20 közötti tartományban mozog. Minél nagyobb a súlyozási tényező, annál nagyobb károsodást okoz a szövetekben a sugárzás. Az ekvivalens dózis egysége a Sievert (Sv). A különböző szövetekben létrejövő, sugárzás okozta károsodás jellemzésénél figyelembe kell venni az effektív dózist is. Az effektív dózist a biológiai szövetek sugárterhelésének összehasonlítására használják, mivel a sugárdózis nem azonos mértékben érinti az összes szövetet. Számításakor egy szervi súlyozási tényezőt alkalmaznak, amely figyelembe veszi a szövetek eltérő sugárérzékenységét. Ezen súlyozási tényezőket rendszeresen felülvizsgálják és ezt a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) közzéteszi. [16]

További fontos paraméter a CTDIvol, azaz a térfogati CT-dózisindex, ami egy súlyozott átlag, amely a sugárzás átlagértékét ábrázolja egy 16 vagy 32 cm-es CT fantom átmérőjén. Mértékegysége a mGy. A DLP a beteggel közölt összes dózist közli a leképezési hossz figyelembevételével. CTDIvol szorozva a leképezési hosszal. Ezt mGy-cm-ben fejezzük ki. A méretspecifikus dózisbecsléssel (SSDE) van egy újabb CT-eredetű érték, mely magába foglalja a páciens méreteit és a korrekciós tényezőt a beteg dózisának pontosabb becsléséhez. Ez a CTDIvol szorzata a beteg effektív átmérőjén alapuló korrekciós tényezővel, mértékegysége mGy. [17]

 

A sugárterhelés csökkentése

A betegek sugárterhelése gyakran csak kompromisszumok árán valósítható meg. A leképezés során a cél az optimális dózis és képminőség egyensúlyának fenntartása. Tehát, amennyiben CT vizsgálatra kerül sor, akkor azt a lehető legalacsonyabb dózissal kell elvégezni mindamellett, hogy a kívánt diagnózis kellő biztonsággal megállapítható vagy kizárható legyen. Ennek megfelelően a követendő az ALARA irányelv, mely szerint olyan alacsony dózist kell alkalmazni, ami ésszerűen elérhető a képminőség megtartása mellett. Ez különböző általános és gyártóspecifikus módszerekkel valósítható meg. [11]

Általános elvek

Az általánosan alkalmazott dóziscsökkentő lehetőségek közé tartozik a vizsgálatok számának csökkentése, a megfelelő betegpozícionálás, a vizsgált régió hosszának csökkentése, a vizsgálati szériák számának csökkentése, az alacsony dózisú topogram készítés és a radioszenzitív szövetek, szervek sugárvédelme. [11]

A dóziscsökkentésben fontos szerepet játszik a vizsgálatok számának csökkentése. Meg kell győződni arról, hogy a kért diagnosztikus vizsgálat klinikailag valóban indokolt-e, valamint fontos, hogy nem végezték-e el a vizsgálatot a közelmúltban egy másik intézményben. Mindemellett tájékozódni kell róla, hogy esetlegesen olyan alternatív képalkotó eljárások – például: ultrahang vagy MRI – nem állnak-e rendelkezésre, amelyek ugyanazon diagnosztikus információt biztosítják sugárterhelés nélkül. Ez különösen fontos gyermekek és várandósok esetén. [18] Ezért néhány éve már Magyarországon is alkalmazza több radiológiai osztály a 10 napos szabályt a fertilis nők esetén az ionizáló sugárzással járó vizsgálatok során. Ez azt jelenti, hogy a nem sürgős, medence sugárterhelésével járó vizsgálatokat a menstruációs ciklus első 10 napján végezzék el. Amennyiben a vizsgálat későbbi, amikor már fennállhat egy esetleges még fel nem ismert terhesség, akkor az ionizációs sugárzás a magzatot súlyosan károsíthatja. Ezért fontos rákérdezni, hogy van-e esély a terhesség fennállására. Egyértelműen nemleges válasz esetén is informálódni kell az utolsó menstruáció időpontjáról (LMP – last menstrual period). Ha a menstruáció első napjától számított 10 napon túl jelentkezik egy hölgy vizsgálatra, akkor azt nem akut esetben halasztani kell. Ezeket a kérdéseket a sürgős vizsgálatok előtt is tisztázni kell. [19]

A megfelelő képalkotási vizsgálatok elrendelése nem könnyű feladat és sok orvos számára kihívást jelenthet. Ezért az orvosoknak olyan eszközökre van szükségük, amelyek segítenek a vizsgálatok rendelésének elbírálásában. Erre a célra egy speciális döntéstámogató szoftvert fejlesztettek ki, melynek köszönhetően a vizsgálat elrendelése előtt négy kérdésre kell válaszolni. Meg kell adni a véleményezett primer és szekunder diagnózist, meg kell jelölni a vizsgálatkérő státuszát (rezidens vagy szakorvos), valamint a klinikusnak meg kell határozni, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a vizsgálat klinikailag releváns információt fog nyújtani. Továbbá törekvések vannak arra, hogy hasonló módon jelenjen meg a vizsgálatkérés előtt, hogy az adott páciens milyen korábbi sugárterheléssel járó vizsgálatokon esett át. Ez tovább csökkentheti a vizsgálatok számát. [20]

Amennyiben a vizsgálat elvégzése indokolt, a CT asszisztensnek beszélnie kell a betegekkel a vizsgálat előtt, és meg kell róla győződnie, hogy a beteg panaszai megfelelnek az indikációnak. Ezt követően azt a megfelelő vizsgálati protokollt kell kiválasztani, ami választ ad a klinikai kérdésre, miközben optimalizálja a dózist. Majd gondosan pozícionálni kell a beteget, valamint különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kért régió leképezése történjen meg. [18]

A nem megfelelő betegpozícionálás jelentős mértékű dózisnövekedést eredményezhet. 6 cm-es vertikális eltérés akár 22%-kal is növelheti a képzajt, ami drámai hatással lehet a sugárdózisra, ha az automata expozíciós kontrollt használjuk, ugyanis a szoftver jelentősen megnövelheti a sugárdózist a megnövekedett zaj kompenzálására. Erre különösen oda kell figyelni a gyermekek és a kisebb testtömegű páciensek esetén. A vízszintes tengely mentén történő helytelen betegpozícionálás a betegek túlnyomó többségében nem jelent problémát. Továbbá fontos, hogy a kért régióról a szkennelési tartományt próbáljuk minimalizálni. Azonban számos esetben a leképezési tartomány jelentős redukálására nincsen lehetőség. [21]

Lehetőség szerint a többfázisú vizsgálatok számát érdemes csökkenteni, ugyanis egy többfázisú vizsgálat során egy adott testrészről több felvétel készül, ami növeli a dózisterhelést. Ezen vizsgálatok speciális indikációkban nagyon hasznosak, de rutinszerű alkalmazásuk nem javasolt. Amennyiben szükséges további képalkotókkal történő betegkövetés, az ajánlott irányelveket kell szem előtt tartani, és fiatal páciensek esetén számításba kell venni a sugárterheléssel nem járó képalkotó modalitásokat is. [18]

Valamint ahogyan azt az Euratom irányelve is előírja, a vizsgálat során kapott dózismennyiség közlését rögzíteni kell a leletben. [22]

 

Gyártóspecifikus elvek

A legnagyobb kihívást a dóziscsökkentés tekintetében a CT vizsgálatok képminősége jelenti, mely számos, többek között a CT készülékeken beállítható paramétertől függ. A probléma eredője, hogy a legjobb képminőség eléréséhez a pácienst nagy sugárterhelés éri, ami nem növelhető korlátlanul. Az alkalmazott paramétereken kívül azonban meghatározó tényező a páciens testmérete is, ugyanis azonos beállítások mellett jelentős különbség lesz egy 70 kilogrammos és 120 kilogrammos beteg CT felvétele között. Vagyis minél nagyobb méretű egy páciens, annál rosszabb lesz a képminőség, mert több röntgenfoton nyelődik el. Nem szabad mindig a legjobb képminőségre törekedni, mert szélsőséges esetben a beteg sugárterhelése akár 30 mSv is lehet egy vizsgálat során. Amennyiben a beteg élete során több CT felvétel is készül, a dózis kumulálódik, és elérheti a kritikus 100 mSv-et. Ezért olyan beállítási paramétereket kell kiválasztani, amik biztosítják a megfelelő diagnosztikus információt, valamint a beteg sugárterhelését csökkentik. [23]

A CT rendszer optimalizációjánál fontos az alkalmazott detektor, kollimátor, filterek, a csőáram és a csőfeszültség. Ezen kívül egyéb vizsgálat, beteg- és szervspecifikus dóziscsökkentési metódusok is rendelkezésre állnak. [24]

Detektor

A solid state detektorokat ma már széles körben használják az ionizációs kamra detektorok helyett a nagyobb detektálási kvantumhatékonyságuk (DQE) miatt. Ez a paraméter azt fejezi, ki, hogy hogyan képes egy röntgensugarat használó képalkotó rendszer hatékonyan létrehozni egy képet az ideális detektorhoz képest relatíve magas jel-zaj arány (SNR) mellett. Ha egy rendszer DQE értéke magas, akkor a páciens sugárterhelése alacsonyabb ugyanazon SNR és expozíciós körülmények között. [24]

Kollimátor

A beteg előtti kollimátor (amely röntgenforrás és a betegek között található) szabályozza a röntgensugár méretét és alakját. Megfelelő kollimációval a röntgensugár expozíciós területe korlátozott, így elkerülhető a felesleges sugárterhelés. Továbbá a jól kollimált röntgensugár kevesebb szórt sugárzást eredményez, így javítja a képminőséget. A beteg mögötti kollimátor (amely beteg és detektor között található) elveti a szórt sugárzást, így javítja a képminőséget, de cserébe feláldozza a dózishatékonyságot. [24]

Röntgensugár formázó szűrők

A szűrök az olyan alacsony energiájú sugárzás elnyelésére szolgáló eszközök, amelyek nem járulnak hozzá a képalkotáshoz, de a beteg által elnyelődnek. Vagyis a szűrők megkeményítik a sugarakat, növelik az átlagos energiát. Vannak olyan speciális szűrők, például a bow tie szűrők, amik csökkentik a röntgensugarak intenzitását a test perifériás régiójában, így csökkentik a bőr sugárterhelését. Fontos a beteg megfelelő pozícionálása, hogy elkerüljük a központi terület alulexponáltságát és a perifériák túlzott expozícióját. [24]

Fix csőáram

Ez az opció lehetővé teszi az operátorok számára, hogy a megfelelő mAs értéket válasszanak a beteg méretének függvényében. A mAs növelése a sugárterhelés fokozódását eredményezi, ezért lehetőség szerint alacsony értéket kell választani. Azonban nem szabad túlságosan csökkenteni, mert akkor az rontja a képminőséget. Gyermekek és kis méretű felnőttek esetén alacsonyabb mA is elegendő, de az obes páciensek esetében a kielégítő expozícióhoz magasabb csőáram és csőfeszültség szükséges. [24]

Csőáram moduláció

Alapelv, hogy a betegek teste nem egységes és a sugárzás abszorpciója nagymértékben változik, mind a projekciós szög, mind az anatómiai régióknak megfelelően. Megkülönböztethetünk anguláris, longitudinális és kombinált mA modulációt. Anguláris mA moduláció során az attenuációs különbségeket a rendszer úgy szabályozza, hogy modulálja a csőáramot, ahogy a röntgencső a páciens körül forog az anteroposterior és laterális vetületek között. Míg a longitudinális mA moduláció során a beteg Z-tengelye mentén (például vállról hasra) történik a mA változtatás. A kombinált mA moduláció esetén pedig a dózist a beteg attenuációja szerint állítják be mind a három dimenzióban. Ez utóbbi a legátfogóbb megközelítés. [24]

Automata expozíciós kontroll (AEC)

Egy fejlettebb technika a csőáram automatikus modulálása a beteg anatómiájának, alakjának és méretének megfelelően. Az AEC célja az, hogy minden páciens számára elfogadható dózisszintet biztosítson, miközben megfelelő képminőséget szolgáltat az adott diagnosztikus feladathoz. A nem megfelelő használata azonban a betegek sugárterhelésének növekedéséhez vagy a képminőség romlásához vezethet. [2]

A vizsgálat során a CT berendezés a röntgencső áramát folyamatosan modulálja a páciens méretének és attenuációs profiljának ismeretében, annak megfelelően, hogy a CT felvétel jel-zaj aránya állandó legyen. Ezzel a metódussal 20-40%, vagy akár ennél is nagyobb dóziscsökkentés érhető el. [5]

Csőfeszültség

A computer tomográfiás hardverek és szoftverek legújabb innovációi lehetővé tették az alacsony csőfeszültségű képalkotás megvalósítását a mindennapi felnőtt CT protokollokban. Az alacsony csőfeszültségű CT-nek számos előnye van, beleértve a sugárdózis csökkentését, amely kiemelkedően fontos a fiatal betegek esetén és a krónikus betegségben szenvedőknél, akiknél számos CT vizsgálatra lehet szükség a betegség kezelése során. További előnyt jelent egyes vizsgálattípusok esetén (pl. CT angiográfia) a jobb kontrasztfelbontás is. Azonban különböző limitáló tényezők korlátozzák az alkalmazását, de más korszerű technika párhuzamos alkalmazása esetén ez a probléma orvosolható. Ilyen például a képminőség romlása, ami az iteratív rekonstrukciós technikáknak köszönhetően kiküszöbölhető.

Az alacsony csőfeszültség alkalmazásának legfontosabb előnye a páciensek sugárterhelésének csökkentése, és a kontraszt növelése. Ha a csőáram és az expozíciós időtartam állandó, akkor az alacsonyabb csőpotenciál alacsonyabb fotonáramot és alacsonyabb átlagos röntgensugárenergiát eredményez, és ezáltal alacsonyabb a sugárdózis. Akár 33-65%-os dóziscsökkentés is elérhető a csőfeszültség csökkentésével. Mivel a csőfeszültség eltérően a csőáramtól exponenciális kapcsolatban áll a kapott dózissal, nagyobb dóziscsökkentés érhető el, mint a csőáram hasonló csökkentése esetén. [25]

Pitch

A spirális képalkotás esetén a beteg is egyenletes sebességgel, folyamatosan mozog az ággyal együtt, miközben a röntgencső és a detektor is forog. Ilyenkor a röntgencső egy spirális pályán mozog a páciens körül. A pitch érték az ágymozgás sebességét hivatott jellemezni. Tulajdonképpen ez az ágyelmozdulás és a detektorvastagság, azaz kollimálás hányadosa. Ha a pitch értéke 1, akkor az egy fordulat alatt történő ágyelmozdulás megegyezik a kollimálással. Ebben az esetben a röntgencső által leírt spirál felülete teljesen zárt, nincsen sem átfedés sem kihagyás. Ez látszólag nem jelent előnyt a nem-spirális leképezéssel szemben, azonban mivel a detektorok Z-irányban nem egyformán érzékenyek, így ha a páciens mozgatva van a vizsgálat alatt, akkor ugyanazt a területet több detektor is le fogja képezni, tehát ez pontosabb képrekonstrukciót tesz lehetővé. Amennyiben a vizsgálat pitch>1 értékkel történik, akkor a mintavételezés hiányos lesz, ha pedig pitch<1, akkor nő a leképezés időtartama és átfedés lesz a spirálfelületben, tehát egy területet többször is szkennelnek. Ennek értelmében, ha növeljük a pitch értékét alacsonyabb lesz a páciens sugárterhelése, míg ha csökkentjük, akkor a sugárdózis nőni fog. [5]

Csakhogy az AEC-t használó korszerű CT szkennereknél a pitch nem befolyásolja a páciens sugárdózisát és a képzajt sem. Valamint az az elképzelés is téves lehet, hogy az alacsonyabb pitch érték mellett a páciens túl lesz dozírozva. Ugyanis az alacsony pitch érték használata azonos vagy akár jobb képminőséget is eredményezhet ugyanolyan sugárdózis mellett, legyen szó akár manuális vagy automatikus csőáram modulációs technikáról. [26]

További specifikus dóziscsökkentési lehetőségek a Siemens CT berendezéseken alkalmazott lehetőségek által demonstrálva

Szerv specifikus dózis moduláció – X-CARE

Ezzel a technológiával minimalizálható a sugár szenzitív szervek dózisterhelése anélkül, hogy a képminőség romlana. Például a mellkasi CT vizsgálatok során gyakran besugarazzák a kifejezetten sugár érzékeny emlőt anélkül, hogy az hasznos diagnosztikus információt szolgáltatna, azonban ha a szerv specifikus dóziscsökkentést alkalmazzák, akkor akár 40%-os csökkenés is elérhető a dózisterhelést illetően. Ezt úgy érik el, hogy a CT gépben található két röntgencsövet kikapcsolják a gantry azon pontján, ahol a sugár érzékeny szervek találhatóak. Amennyiben ezt a funkciót kombinálják például a Siemens Definition Flash CT esetén alkalmazott Adaptive Dose Shield-rendszerrel, akkor tovább csökkenthető a pácienst ért sugárterhelés. [27]

 2018-09-18_18-25-32

 

ábra: Bal oldalt a hagyományos, jobb oldalt pedig a szerv specifikus X-CARE dóziscsökkentő vizsgálati technika látható, ahol az emlőnek megfelelő területen lényegesen kisebb a sugárterhelés.

 

Vizsgálati régión kívüli dóziscsökkentés – Adaptive Dose Shield

Spirális képalkotás során a gantry rutinszerűen csinál egy extra félfordulatot a leképezés előtt és után, annak ellenére, hogy az így megszerzett adatoknak csak egy része szükséges a kép rekonstruálásához. Az Adaptive Dose Shield technológiával ez a sugárzás dinamikusan blokkolható, és csak akkor éri a beteget sugárzás, amikor az diagnosztikus szempontból informatív. Ez kollimátorok révén valósítható meg, így a páciens védve van a vizsgálati régión kívüli sugárzástól. A fantomokon végzett vizsgálatok alapján a vizsgált régió hosszától függően 5-25 százalékkal csökkenthető a sugárdózis. [27]

2018-09-18_18-29-21

 

ábra: A hagyományos spirál CT során képalkotásban résztvevő (zöld); és részt nem vevő (piros) dózis, amely az Adaptive Dose Shield technikával redukálható.

 

Adaptív Cardio vizsgálatok – Adaptive ECG-pulsing, Adaptive Cardio Sequence

Ez a technika EKG vezérelt spirális és szekvenciális adatgyűjtést tesz lehetővé teljesen automatikus dózisszabályozás mellett. Segítségével a szívciklus előre meghatározott „informatív fázisában” a csőáramot a kívánt szint 100%-án tarthatjuk, a fennmaradó időben pedig az áram csökken, így potenciálisan csökken a sugárdózis is. Az Adaptive ECG-pulsing esetén egy algoritmus segítségével jósolják meg az egyes szívciklusok kezdetét az átlagos sebesség és az előző szívciklus alapján. Ezért ez a módszer limitált a szívritmuszavaros, aritmiás betegek esetén, ugyanis ebben az esetben az egyszerű átlagolás már nem elegendő. Szükség volt tehát egy rugalmasabb eljárásra, amely jól alkalmazkodik az aritmiához. Ilyen az Adaptive Cardio Sequence, amely irreguláris szívfrekvencia mellett is megbízhatóan detektál, hiszen az aritmia ideje alatt szünetel az adatgyűjtés, de stabilizálódás után újraindul. [28]

2018-09-18_18-31-12

 

ábra: Látható, hogy a képalkotás a szívciklusnak csak az előre meghatározott fázisában történik, amikor a csőáram (kék vonal) az adekvát képminőséghez szükséges szint 100%-a, de ezen fázisok között pedig a csőáram csökkent. Felül az Adaptive ECG-Pulsing, alatta pedig az Adaptive Cardio Sequence leképezési technika során alkalmazott csőáram figyelhető meg aritmia esetén.

 

Iteratív rekonstrukciós technikák

Az iteratív rekonstrukciós (IR) technikák zajcsökkentő tulajdonságai potenciális lehetőséget biztosítanak az alacsony sugárdózisú CT protokollok kialakítására anélkül, hogy feláldoznák a képminőséget, ami különösen előnyös a szűrővizsgálatok, perfúziós vizsgálatok, gyermekgyógyászati vizsgálatok és ismételt vizsgálatok esetén. Összességében elmondható, hogy a belátható jövőben az IR a hagyományos analitikai módszereket fogja helyettesíteni. [29]

Gyermekgyógyászati CT vizsgálat

A computer tomográfia kiemelkedő jelentőséggel bír a gyermekgyógyászati betegeségeket illetően, különösen fontos a komplex pulmonológiai képalkotás, az intenzív ellátásban és a veleszületett rendellenességek diagnosztizálásában és kezelés monitorozásában. Mivel a vizsgálat sugárterheléssel jár, így az ALARA elveinek követése nagyon fontos. Azonban nehézséget jelenthet a CT felvételek elkészítése, hiszen a gyermekek kooperációja nem minden esetben kielégítő, gyakran szedatívum adására is szükség lehet. Viszont a Siemens SOMATOM Definition Flash Dual Source CT gyermekgyógyászati alkalmazásban 0,5 mSv alatti effektív dózisértéket kínál teljes diagnosztikus képminőség mellett. Mindemellett a gyors leképezési sebességnek köszönhetően, magas pitch értékkel (Flash Spiral) a nem kooperáló gyermeket is meg lehet vizsgálni szedatívum alkalmazása nélkül. [30]

Dose Report

Egy új funkció a dózisjelentés, amely havonta vagy havi rendszerességgel biztosítja a felhasználóknak a sugárterheléssel és dózismonitorozással kapcsolatos adatokat. Ezekkel a jelentésekkel a felhasználók láthatják, hogy vannak-e olyan specifikus értékek, amelyek jelentős sugárterheléssel jártak. Az új dózisjelentéssel az üzemeltetők áttekintést kapnak a teljes vizsgálatszámról, az alkalmazott protokollok százalékos megoszlásáról, valamint a dózisokról az adott időszakban. A CT vizsgálatra vonatkozó releváns dózisértékek a CTDIvol és a DLP. [30]

Egyéb lehetőségek

Mindezeken kívül fontos a szeletvastagság beállítása, melynek növelésével csökken a páciens sugárdózisa, azonban a rekonstrukciós képek minősége romlik. Amennyiben csökkentjük a szeletvastagságot, javulni fog képminőség de a beteg sugárterhelése fokozódik. Hasonlóan az increment (lépésköz) esetén, amit, ha növelünk, akkor a sugárdózis csökkenni fog. Tovább csökkenthető a dózis, ha a natív sorozat elhagyható, vagy Low dose alkalmazással készül. [31]

Kihívást és nagyobb hibalehetőséget eredményezhet, ha egy intézményen belül különböző CT berendezéseket használnak, ugyanis a gyártók a fontos szkennelési és rekonstrukciós paramétereket más-más névvel illetik. Ezért kiemelkedően fontos, ezen paraméterek terminológiájának ismerete a különböző gyártók esetén. [32]

 

 

Siemens

GE

Philips

Hitachi

Toshiba

Detektor

Stellar Detektor

Gemstone Detektor

NanoPanel Detektor

Ceramic Solid State Detektor, XE Detektor

PUREVISION Detektor

Kollimátor

Adaptive Dose Shield – Dinamikus kollimátor kontroll

Post-patient Kollimátor

Eclipse Dose Clear Ray Kollimátor

2D Anti Scattar Kollimátor (2DASC)

Active Kollimátor

Csőáram moduláció

CARE Dose4D

Auto mA

Smart mA

Z-DOM

D-DOM

IntelliEC

SUREExposure

Iteratív rekonstrukció

ADMIRE
IRIS
SAFIRE

ASiR-V
Veo

IMR (Iterative Model Reconstruction)

Intelli IP

Intelli IP Advanced

AIDR (Adaptive Iterative Dose Reduction)

EKG-kapuzott dóziscsökkentés

Adaptive ECG-pulsing
Adaptive cardio-sequence
Flash Spiral

SnapShot Assist
SnapShot Freeze
SnapShot Pulse

Cardiac Dose Right

Prospective gating

Axial Snap-Shot Imaging

SURECardio Scoring

táblázat: Gyártóspecifikus dózisredukciós programok

 

Irodalomjegyzék

[1] Computed Tomography (CT):  https://www.nibib.nih.gov/science-education/science-topics/computed-tomography-ct (utolsó elérés: 2017. 11. 17.)
[2] L. Yu†, X. Liu, S. Leng, J. M Kofler, J. C Ramirez-Giraldo, M. Qu, J. Christner, J. G Fletcher, and C. H McCollough: Radiation dose reduction in computed tomography: techniques and future perspective, Imaging Med. Author manuscript; available in PMC 2012 February 3. doi:  10.2217/iim.09.5
[3] Fráter L.: Radiológia, 2010. Medicina Könyvkiadó oldalak: 29-31., 92., 96.
[4] Kári B., Karlinger K., Légrády D., Bérczi V., Czifrus Sz., Wirth A., Szabados Gy., Somogyi I.: Elektronikus oktatási anyag kialakítása az élő szervezet strukturális összetevőinek és biokémiai folyamatainak képalkotó elemzésére, 2011., oldalak: 36-41.; 364-369.
[5] Balkay L.: Orvosi leképezéstechnika, 2011., oldalak: 101-102., 103., 109.
[6] CT scanner (evolution): https://radiopaedia.org/articles/ct-scanner-evolution (utolsó elérés: 2017. 11. 20.)
[7] CT Scanner Slice: Handy Guide: http://info.atlantisworldwide.com/blog/ct-scanner-slice (utolsó elérés: 2017. 11. 20.)
[8] Dual Source CT Imaging: http://www.dsct.com/index.php/the-technology/introduction/dual-source-ct-imaging/ (utolsó elérés: 2017. 11. 20.)
[9] J. R. Grajo, MD; M. Patino, MD; A. Prochowski, MD; D. V. Sahani, MD: Dual energy CT in practice: Basic principles and applications, July 2016
[10] J. A. Reisz, N. Bansal, J. Qian, W. Zhao, and C. M. Furdui: Effects of Ionizing Radiation on Biological Molecules—Mechanisms of Damage and Emerging Methods of Detection, ANTIOXIDANTS & REDOX SIGNALING Volume 21, Number 2, 2014
[11] Szűcs Farkas Zs.: Alacsony dózisú computertomographiás protokollok kísérletes és klinikai vizsgálata, 2014., oldalak: 11., 17-22.
[12] Cell Radiosensitivity: https://www.nde-ed.org/EducationResources/CommunityCollege/RadiationSafety/theory/radiosensitivity.htm (utolsó elérés: 2017. 11. 21.)
[13] C. T. Sadro MD, FABR, FRCPC, T. J. Dubinsky MD: CT in pregnancy: Risks and benefits, October 2013.
[14] Sugárterhelés a medicinában: mit kell tudnunk róla: http://radiologia.blog.hu/2011/02/10/sugarterheles_a_medicinaban_mit_kell_tudnunk_rola
[15] Damjanovich S., Fidy J., Szöllősi J.: Orvosi biofizika, 2007., Medicina Könyvkiadó, oldalak: 182.
[16] HITACHI Inspire the Next: CT Dose Reduction, Special Report vol. 1 no. 3
[17] W. W. Mayo-Smith, MD, A. K. Hara, MD, M. Mahesh, MS, PhD, D. V. Sahani, MD, W. Pavlicek, PhD: How I Do It: Managing Radiation Dose in CT, 2014.
[18] W. W. Mayo-Smith, MD Brigham and Women's Hospital, Boston, MA: Protocol Design (Updated Sept. 2016)
[19] 10 napos szabály használata a fogamzóképes korú hölgyek radiológiai vizsgálatakor: http://www.radiologia.hu/szakma_es_tudomany/tudom_ny/5851.html (utolsó elérés: 2017. 11. 22.)
[20] Döntéstámogató szoftvernek köszönhetően jelentősen csökken a hasi CT-vizsgálatok száma: http://www.radiologia.hu/aktualis/kulfoldi_hirek/7766.html (utolsó elérés: 2017. 11. 22.)
[21] S. P. Raman, MD, M. Mahesh, MS, PhD, R. V. Blasko, BS, RT(R)(CT), E. K. Fishman, MD: CT Scan Parameters and Radiation Dose: Practical Advice for Radiologists, Journal of the American College of Radiology/Vol. 10 No. 11 November 2013.
[22] A Tanács 2013/59/Euratom irányelve: http://www.radiologia.hu/uploads/EURATOM_2015_59_55-64_cikk.pdf
[23] Bogner P., Berényi E.: Radiológiai Praktikum, 2011. Medicina Könyvkiadó, oldalak: 18. fejezet 2-3.
[24] Pradosh K S, Jayashree M, Sasmita P, Basanta M S. Understanding Computed Tomography (CT) Dose Reduction Techniques and Principles in a Simplified Way. Curr Trends Clin Med Imaging. Department of Radiodiagnosis, SCB medical college & Hospital, India, March 16, 2017.
[25] A. R. Seyal, MD A. Arslanoglu, MD S. F. Abboud, MD A. Sahin, MD J. M. Horowitz, MD V. Yaghmai, MD: CT of the Abdomen with Reduced Tube Voltage in Adults: A Practical Approach, RadioGraphics 2015; 35:1922–1939
[26] F. N. Ranallo, PhD, T. Szczykutowicz, PhD: The Correct Selection of Pitch for Optimal CT Scanning: Avoiding Common Misconceptions; American College of Radiology, 2015.
[27] Dual Source CT: célja az alacsony dózis: http://www.radiologia.hu/aktualis/belfoldi_hirek/4400.html (utolsó elérés: 2018. 01. 25.)
[28] Siemens Healthineers: Guide to Right Dose, 2016.
[29] L. L. Geyer, MD2  U. J. Schoepf, MD F. G. Meinel, MD2  J. W. Nance, Jr, MD3 G. Bastarrika, MD  J. A. Leipsic, MD N.r S. Paul, MD M. Rengo, MD, PhD  A. Laghi, MD C. N. De Cecco, MD: State of the Art: Iterative CT  Reconstruction Techniques, Radiology: Volume 276: Number 2—August 2015.
[30] Siemens Guide to Low Dose 2010, oldalak: 60., 63.
[31] dr. Bágyi P., dr. Tóth I., Várnay A., Kircsi A., Szabó B., Balázs E.: Szakmai protokoll (GE BrightSpeed 16 szeletes CT készülékhez)
[32] AAPM CT Lexicon version 1.3 2012. 04. 20.
[33] Balázs E., Várnay A., Balkay L., Giczi F., Pellet S., Bágyi P.: CT-vizsgálatok effektív dózisának becslése – Tervezet szakmai irányelvhez, Magyar Radiológia 2015; 89(2):120-123.
[34] A. Parakh, A. Euler, Zs. Szucs-Farkas, S. T. Schindera: Trans-Atlantic Comparison of CT Radiation Doses in the Era of Radiation Dose – Tracking Software, AJR:209, December 2017

szerző: dr. Bodnár Barbara
DE KEK Központi Radiológiai Diagnosztika

További cikkek