Az AEC módosítása ágyéki gerinc vizsgálatoknál

Közösségek - Dózis | 2019. január 20. 12:01 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. augusztus 17. 23:50 | Forrás: D’Hondt A, Cornil A, Bohy P, De Maertelaer V, Gevenois PA, Tack D. Tuning of automatic exposure control strength in lumbar spine CT. Br J Radiol 2014;87:20130707. doi: 10.1259/bjr.20130707

Az AEC módosítása, során vizsgált a képminőség, a leadott sugárdózis változása, valamint, a radiográfus döntései milyen mértékben módosítják a vizsgálat eredményeit ágyéki gerinc CT vizsgálata során (a vizsgálatokat Siemens gépeken végezték, az AEC típusa Care Dose 4D VA10.)

Az AEC módosítása ágyéki gerinc vizsgálatoknál

Ágyéki porckorongsérv képalkotó vizsgálatára, az alkalmazott ionizáló sugárzás ellenére is a CT vizsgálat az MR-nél gyakrabban választott módszer, olcsósága és könnyebb hozzáférhetősége miatt. CT képalkotás során az a kihívás, hogy a kapott dózist a páciens méreteihez igazítsuk, mértékét a lehető legalacsonyabbra csökkentsük, de a képminőség változatlan maradjon. A csőáram nagyságát kiválaszthatjuk BMI érték alapján, vagy AEC segítségével, ami egy előzetesen elkészített topogram alapján becsüli meg a megfelelő mA értékeket.

A gyártók leggyakrabban alapbeállításnak „átlagolt” AEC beállítást alkalmaznak, ami megfelelő dózismodulációt nyújt mellkas és hasi vizsgálatokhoz.

Ágyéki gerinc vizsgálatoknál azonban, a nagyobb testméretű betegek esetében a növekedő zaj miatt nem mindig megfelelő. Ilyen betegeknél a radiográfusnak nagyobb dózissal járó protokollt kell választania. Ez azonban veszélyt jelenthet a normál testalkatú betegekre abban az esetben, ha véletlenül ilyen, nagyobb dózissal járó protokoll kerül kiválasztásra vizsgálatuk során. Bár a radiográfusok figyelmét többször is felhívják arra, hogy az alkalmazott protokollt a beteg mérete szerint válasszák, még így is történnek feleslegesen nagy akvizíciós paraméterekkel elkészített vizsgálatok. A nagyobb dózissal járó protokoll választásnak az is oka lehet, hogy a radiológusoknak minél jobb minőségű képanyagot adjanak ki. 2011-ben a Siemens bevezetett egy új AEC módot (Care Dose 4D VA11), amellyel az AEC mértékét vizsgálati régió szerint tudjuk kiválasztani. A lumbális régióhoz 2, testsúlyhoz igazított protokoll helyett 1, protokoll készült. Az új módot (120 kV, 270 mAs) a túlsúlyos betegek méreteihez állították be, hogy hasonló dózist kapjanak, mint a”nagy” protokoll (140 kV, 280 mAs) alkalmazásánál.

Az elkészült képeket olyan radiológus értékelte és pontozta 1-től 5-ig, aki nem ismerte az akvizíciós paramétereket és az AEC beállításait.

Eredmények:

P1 alatt H1 kórházban a betegek 10%-át, H2 kórházban 28%-át vizsgálták „nagy” protokollal. P2 alatt sehol sem alkalmazták ezt a protokollt.

H2 kórházban 13%-kal volt magasabb a CTDIvol érték, mint H1-ben P1 során. P2 alatt H2-ben ez az érték 1%-kal alacsonyabb volt.

P1 és P2 között a CTDIvol érték H1-ben 19%-kal, H2-ben 29%-kal csökkent.

A képminőségre kapott pontszámok átlagosan 3,4-3,9.

Diszkusszió:

  • A két kórházban dolgozó radiográfusok különbözően választottak protokollt a vizsgálatokhoz ugyanazon betegcsoportnál, jelentős variációk voltak.
  • Ezek a különbségek okozhatnak olyan dózisemelkedést, ami nem hozható összefüggésbe a beteg paramétereivel.
  • Az „erős” módú AEC használata lehetővé teszi 1 protokoll alkalmazását minden beteghez (mérettől függetlenül), szemben a (régebben) gyakran használt „átlagolt” móddal, miközben a képminőség változatlan marad.
  • A modern scannerek által kibocsátott sugárzás mértéke egyre alacsonyabb, illetve tovább csökkenhet az AEC megfelelő módosításaival, beállításaival.
  • A radiográfusnak továbbra is jelentős szerepe van a vizsgálatok optimalizásában, a páciens centrálása, a scan hosszának módosítása által.
  • Annak az oka, hogy P1 során H1-ben alacsonyabb volt a leadott dózis mennyisége: a nagyobb dózissal járó protokoll alkalmazásához a vezető asszisztens engedélye szükséges.
  • Az új AEC használatával a túlsúlyos betegekre leadott dózis csökkent, a képminőség változatlan maradt. Az alacsonyabb akvizíciós paraméterek alkalmazása a normál testalkatú betegek esetében sem okozott képminőség romlást.

Konklúzió: Megfigyelhető, hogy az operátori döntésnek a protokoll kiválasztásáról nagy jelentősége van, ezt a képminőségre adott pontszámok igazolják. Az AEC erősségének „átlagolt” „erősre” való módosítása csökkenti az operátori befolyást a protokoll kiválasztásában, a leadott dózis nő, a képminőség változatlan marad. CT protokollt leggyakrabban testsúly alapján választunk. Megfelelő mértékű AEC használatával az alkalmazott protokollok száma 1-re lecsökkenthető lenne, ezáltal az operátori befolyás megszűnne.

Referálta: Cseke Anita (DE ÁOK OLKDA)

További cikkek