Az AEC módosítása ágyéki gerinc vizsgálatoknál
Közösségek - Dózis | 2019. január 20. 12:01 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. augusztus 17. 23:50 | Forrás: D’Hondt A, Cornil A, Bohy P, De Maertelaer V, Gevenois PA, Tack D. Tuning of automatic exposure control strength in lumbar spine CT. Br J Radiol 2014;87:20130707. doi: 10.1259/bjr.20130707
Az AEC módosítása, során vizsgált a képminőség, a leadott sugárdózis változása, valamint, a radiográfus döntései milyen mértékben módosítják a vizsgálat eredményeit ágyéki gerinc CT vizsgálata során (a vizsgálatokat Siemens gépeken végezték, az AEC típusa Care Dose 4D VA10.)

Ágyéki porckorongsérv képalkotó vizsgálatára, az alkalmazott ionizáló sugárzás ellenére is a CT vizsgálat az MR-nél gyakrabban választott módszer, olcsósága és könnyebb hozzáférhetősége miatt. CT képalkotás során az a kihívás, hogy a kapott dózist a páciens méreteihez igazítsuk, mértékét a lehető legalacsonyabbra csökkentsük, de a képminőség változatlan maradjon. A csőáram nagyságát kiválaszthatjuk BMI érték alapján, vagy AEC segítségével, ami egy előzetesen elkészített topogram alapján becsüli meg a megfelelő mA értékeket.
A gyártók leggyakrabban alapbeállításnak „átlagolt” AEC beállítást alkalmaznak, ami megfelelő dózismodulációt nyújt mellkas és hasi vizsgálatokhoz.
Ágyéki gerinc vizsgálatoknál azonban, a nagyobb testméretű betegek esetében a növekedő zaj miatt nem mindig megfelelő. Ilyen betegeknél a radiográfusnak nagyobb dózissal járó protokollt kell választania. Ez azonban veszélyt jelenthet a normál testalkatú betegekre abban az esetben, ha véletlenül ilyen, nagyobb dózissal járó protokoll kerül kiválasztásra vizsgálatuk során. Bár a radiográfusok figyelmét többször is felhívják arra, hogy az alkalmazott protokollt a beteg mérete szerint válasszák, még így is történnek feleslegesen nagy akvizíciós paraméterekkel elkészített vizsgálatok. A nagyobb dózissal járó protokoll választásnak az is oka lehet, hogy a radiológusoknak minél jobb minőségű képanyagot adjanak ki. 2011-ben a Siemens bevezetett egy új AEC módot (Care Dose 4D VA11), amellyel az AEC mértékét vizsgálati régió szerint tudjuk kiválasztani. A lumbális régióhoz 2, testsúlyhoz igazított protokoll helyett 1, protokoll készült. Az új módot (120 kV, 270 mAs) a túlsúlyos betegek méreteihez állították be, hogy hasonló dózist kapjanak, mint a”nagy” protokoll (140 kV, 280 mAs) alkalmazásánál.
Az elkészült képeket olyan radiológus értékelte és pontozta 1-től 5-ig, aki nem ismerte az akvizíciós paramétereket és az AEC beállításait.
Eredmények:
P1 alatt H1 kórházban a betegek 10%-át, H2 kórházban 28%-át vizsgálták „nagy” protokollal. P2 alatt sehol sem alkalmazták ezt a protokollt.
H2 kórházban 13%-kal volt magasabb a CTDIvol érték, mint H1-ben P1 során. P2 alatt H2-ben ez az érték 1%-kal alacsonyabb volt.
P1 és P2 között a CTDIvol érték H1-ben 19%-kal, H2-ben 29%-kal csökkent.
A képminőségre kapott pontszámok átlagosan 3,4-3,9.
Diszkusszió:
- A két kórházban dolgozó radiográfusok különbözően választottak protokollt a vizsgálatokhoz ugyanazon betegcsoportnál, jelentős variációk voltak.
- Ezek a különbségek okozhatnak olyan dózisemelkedést, ami nem hozható összefüggésbe a beteg paramétereivel.
- Az „erős” módú AEC használata lehetővé teszi 1 protokoll alkalmazását minden beteghez (mérettől függetlenül), szemben a (régebben) gyakran használt „átlagolt” móddal, miközben a képminőség változatlan marad.
- A modern scannerek által kibocsátott sugárzás mértéke egyre alacsonyabb, illetve tovább csökkenhet az AEC megfelelő módosításaival, beállításaival.
- A radiográfusnak továbbra is jelentős szerepe van a vizsgálatok optimalizásában, a páciens centrálása, a scan hosszának módosítása által.
- Annak az oka, hogy P1 során H1-ben alacsonyabb volt a leadott dózis mennyisége: a nagyobb dózissal járó protokoll alkalmazásához a vezető asszisztens engedélye szükséges.
- Az új AEC használatával a túlsúlyos betegekre leadott dózis csökkent, a képminőség változatlan maradt. Az alacsonyabb akvizíciós paraméterek alkalmazása a normál testalkatú betegek esetében sem okozott képminőség romlást.
Konklúzió: Megfigyelhető, hogy az operátori döntésnek a protokoll kiválasztásáról nagy jelentősége van, ezt a képminőségre adott pontszámok igazolják. Az AEC erősségének „átlagolt” „erősre” való módosítása csökkenti az operátori befolyást a protokoll kiválasztásában, a leadott dózis nő, a képminőség változatlan marad. CT protokollt leggyakrabban testsúly alapján választunk. Megfelelő mértékű AEC használatával az alkalmazott protokollok száma 1-re lecsökkenthető lenne, ezáltal az operátori befolyás megszűnne.
Referálta: Cseke Anita (DE ÁOK OLKDA)