A megfelelő kép a páciensről - Beutaló orvosok részére

Közösségek - Dózis | 2019. november 25. 12:34 | Utolsó módosítás dátuma - 2019. november 29. 14:03 | Forrás: http://www.oah.hu - Országos Atomenergia Hivatal

Kampány indult a HERCA (https://www.herca.org/) kezdeményezésére, az OAH és az NNK részvételével arra, hogy felhívják a figyelmet az ionizáló sugárzás alkalmazásával járó vizsgálatok indokoltságának fontosságára.

A megfelelő kép a páciensről  - Beutaló orvosok részére

Orvosi tájékoztatókampányt indít a HERCA

2019-11-25_12-46-26Az európai sugárvédelmi hatóságok vezetőit tömörítő szervezet új kiadványt tett közzé, amelynek célja az orvosok támogatása annak érdekében, hogy csökkenjen az indokolatlan képalkotó eljárások száma (ezzel együtt csökkenjen a lakossági sugárterhelés). Elkészült az angol nyelvű kiadvány magyar változata, amely mostantól elérhető az Országos Atomenergia Hivatal honlapján is.
Az Európai Sugárvédelmi Hatóságok Vezetői Szervezete (Heads of European Radiation Protection Competent Authorities, a továbbiakban: HERCA) 2007-ben alakult a francia ASN (Nuclear Safety Authority – Nukleáris Biztonsági Hivatal) kezdeményezésre, és az Európai Unió egyes tagországaiban működő sugárvédelmi hatóságokat tömöríti magába. Az önkéntességen alapuló szerveződés jelenleg 56 sugárvédelmi hatóságot foglal magába Európa 32 országából.
A HERCA 2019. november 8-án, a Radiológia Nemzetközi Napján kommunikációs kampányt indított 19 ország – köztük Magyarország – részvételével „A megfelelő kép a páciensről” elnevezéssel.
A kampány fő célcsoportjai a háziorvosok és a beutaló orvosok. Célja az indokolatlan képalkotó eljárásokra vonatkozó kérelmek csökkentése, a tudatosság növelése és a rossz gyakorlat megváltoztatásának előmozdítása.
A kiadvány a páciens és egy beutaló orvos közötti párbeszédre épül. Hét olyan kérdést vet fel, amelyet a beutaló orvos is fel kell, hogy tegyen egy képalkotó diagnosztikai vizsgálat előtt. Kiemeli, hogy a páciens érdeke mit diktál, illetve válaszokat ad a vele folytatott konzultáció során felmerülő kérdésekre.
A hazai sugárvédelmi feladatok átalakulásával 2016. január 1. óta az Országos Atomenergia Hivatal felel a lakosság és a dolgozók sugárterheléseinek hatósági felügyeletéért és ehhez kapcsolódóan egyre növekvő szerepet tölt be a HERCA munkájában. A kommunikációs kampány magyarországi lebonyolításának megszervezésében az OAH szakértője a páciensek sugárterheléseinek felügyeletét ellátó Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársával működött együtt.

A kampány anyagát ide kattintva érheti el magyarul,

itt pedig angolul olvashatja. A HERCA honlapját innen érheti el.


A kampány a páciens és egy beutaló orvos közötti párbeszédre épül. Hét olyan kérdést vet fel, amelyet a beutaló orvos is fel kell tegyen egy képalkotó  diagnosztikai vizsgálat előtt. Kiemeli, hogy a páciens érdeke mit diktál, illetve válaszokat ad a vele folytatott konzultáció során felmerülő kérdésekre.

Európai kommunikációs kampány az orvosi képalkotó eljárások megfelelő alkalmazásáért.

  1. Ha már rendelkezésre áll a diagnózis, milyen további előnnyel jár egy röntgenvizsgálat?
  2. Utaljam be újabb röntgenvizsgálatra a betegem, hogyha nemrég már volt egyszer?
  3. Beutaljam röntgen- vagy CT vizsgálatra a páciensem, ha más vizsgálat is rendelkezésre áll, amely nem jár sugárterheléssel?
  4. Tudatában van a páciensem, hogy a CT vizsgálat nem kockázatmentes?
  5. Hogyan biztosíthatom, hogy a páciensem a legmegfelelőbb képalkotó vizsgálaton vegyen részt?
  6. Miért fontos rákérdezni, hogy várandós lehet-e a páciens?
  7. Mire ügyeljek mielőtt gyermekeket utalok be képalkotó diagnosztikai vizsgálatra?

Ha már rendelkezésre áll a diagnózis, milyen további előnnyel jár egy képalkotó vizsgálat?

Ha a klinikai vizsgálatok elégséges információt adtak a diagnózis felállításához, akkor nincs szükség újabb képalkotó vizsgálatokra.

Úgy gondolja, hogy elégséges információ áll rendelkezésére a diagnózis felállításához?

Vagy úgy véli, hogy egy képalkotó vizsgálat befolyásolhatja az ellátás további végrehajtását? Vagy várna inkább, hogyan alakul a beteg állapota?

Egy orvosi képalkotó vizsgálat hasznos lehet, ha annak az eredménye – legyen pozitív vagy negatív – befolyásolja, hogy hogyan kezelik a továbbiakban a pácienst, esetleg megerősíti a diagnózist. A pácienst ez adott esetben megnyugtathatja, ugyanakkor ez önmagában nem indokolja a képalkotó vizsgálat elvégzését, amely szükségtelen lehet.

Erről beszéljen a betegével!

A szükségtelen képalkotó vizsgálatok elkerülése a beteg érdekeit védi!

Ennek előnyei a páciens számára:

- Megkíméli a szükségtelen ionizáló sugárzástól.

- Elkerülhető, hogy feleslegesen töltsön időt a vizsgálat elvégzésével és a leletre várakozással.

- A kezelés haladéktalanul megkezdhető.

- Az esetleges további költségek is elkerülhetőek.

A képalkotó módszerek megfelelő alkalmazása elősegíti a hatékonyabb betegellátást mindenki számára:

nagyobb rendelkezésre állást és hatékonyabb költségkezelést jelent.

Fókuszpont

Hogyan kommunikáljunk az ionizáló sugárzásokról?

A röntgensugárzás károsítja a sejteket az emberi szervezetben és a később kialakuló daganatok kockázatát is megnöveli. E kockázat egyenesen arányos az elszenvedett dózissal, így a vizsgálatok számával is. Egyes rendelkezésre álló technikákkal csökkenthető a kockázat, miközben diagnosztikai értékű felvételek készülhetnek. Ha egy röntgenvizsgálat indokolt és a megfelelő technikával hajtják végre, akkor a diagnózis haszna nagyobb, mint a sugárterhelés által jelentett kockázat.

Fókuszpont

Gyakorlati példa

Deréktáji fájdalom esetén mi történik?

A hátfájás néha elviselhetetlen, így a pácienseknél szóba jöhet a röntgen-, CT- vagy MR-vizsgálat a fájdalom okának felderítésére. Ha további specifikus tünetek nincsenek, akkor várhatóan e vizsgálatok nem járulnak hozzá a diagnózis felállításához. Az esetek túlnyomó hányadában a hátfájás 1 hónapon belül elmúlik és a legtöbb beteg jobban érzi magát, függetlenül attól, hogy volt-e képalkotó vizsgálatuk, vagy sem.

Az oldalirányú röntgenfelvétel készítése a gerincoszlopról egyike azon eljárásoknak, amely nagyobb sugárterheléssel járnak: kb. 6 hónapnyi természetes háttérsugárzásnak megfelelő dózisú, vagyis kb. 1,5 mSv az effektív dózisa[1].

Erről beszéljen a betegével!

[1] https://www.radiologyinfo.org/en/info.cfm?pg=safety-xray

Utaljam be újabb képalkotó vizsgálatra a betegem, akkor is, ha nemrég már volt egyszer?

Ha a felvételek, amelyeket elkészíttetne, már rendelkezésre állnak, akkor nincs értelme megismételni a vizsgálatot.

Azok a páciensek, akiket több orvos is kezel, gyakran nem emlékeztetik a kezelőorvosaikat arra, hogy már részt vettek nemrég röntgenvizsgálaton, ám ha erre külön rákérdeznek, akkor ezzel megelőzhető, hogy a vizsgálatot szükségtelenül megismételjék és lehetővé teszi a diagnózis gyorsabb felállítását. A vizsgálatok szükségtelen megismétlése kényelmetlen a betegnek is.

Erről beszéljen a betegével!

Egyes esetekben a beteg érdekében elkerülhetőek a képalkotó vizsgálatok!

Ennek előnyei a páciens számára:

- Megkíméli a szükségtelen ionizáló sugárzástól.

- A felesleges kiadások elkerülhetőek.

- Időt takaríthat meg, továbbá elkerülhetőek a vizsgálat megismétlésével járó esetleges kellemetlenségek.

A képalkotó módszerek megfelelő alkalmazása elősegíti a hatékonyabb betegellátást mindenki számára: nagyobb rendelkezésre állást és hatékonyabb költségkezelést jelent.

Fókuszpont

Mit tegyünk ha egy páciens nem tudja átadni egy nemrég készült röntgenvizsgálata felvételeit?

A radiológus vagy más illetékes orvos bizonyosan át tudja adni legalább a vizsgálatról készült leletet, ha a felvételeket nem is áll módjában átadni közvetlenül. A felvételek legtöbbször rendelkezésre állnak a helyi képarchiváló rendszerben (PACS), ahol azokat elkészítették.

Fókuszpont

Gyakorlati példa

Mit tegyünk krónikus betegségek esetén?

A helyes képalkotó eljárások kiválasztására szolgáló ajánlások (útmutatók a beutaláshoz) gyakran magukba foglalják, hogy a krónikus betegségek által szenvedő betegek képalkotó vizsgálata milyen gyakran szükséges.

Amennyiben bizonytalan, a beteg ellátásában közreműködő további szakorvosok segíthetnek a döntésben.

Erről beszéljen a betegével!

Beutaljam röntgen- vagy CT vizsgálatra a páciensem, ha más vizsgálat is rendelkezésre áll, amely nem jár sugárterheléssel?

Ha egy sugárterheléssel nem járó vizsgálat adja a legjobb választ a diagnosztikai kérdésre, az egyben meg is kíméli a beteget a felesleges ionizáló sugárzástól.

Különböző képalkotó technikák állnak rendelkezésre. Ezek közül néhány, úgymint a hagyományos röntgenfelvételezés és a CT alkalmazása ionizáló sugárzás alkalmazásával jár, míg egyes további képalkotó eljárások, úgymint az ultrahang és az MRI nem alkalmaznak ionizáló sugárzást. A CT-vizsgálatok általában nagyságrendekkel nagyobb sugárterheléssel járnak, mint a hagyományos röntgenvizsgálatok. A lágyszövetek leképezésekor az MRI és az ultrahang általában jobb diagnosztikai eredményeket ad. Ugyanakkor az MRI-vizsgálat is kockázatos lehet egyes páciensek esetében. A megfelelő képalkotó eljárás kiválasztása elsősorban a tünetek együttesén és páciense kórtörténeti jellemzőin múlik. A képalkotó eljárások alkalmazására adott ajánlások (az illetékes Szakmai Tagozat útmutatója) elősegítik a megfelelő diagnosztikai eljárás kiválasztását, így hozzájárulnak a magasabb színvonalú betegellátáshoz.

Erről beszéljen a radiológusával!

A megfelelő képalkotó modalitás kiválasztása a páciens érdekeit óvja!

Ennek előnyei a páciens számára:

- A megfelelő diagnózis áll rendelkezésre a megfelelő vizsgálat által.

- A kezelés menete rövidül, mert a legalkalmasabb kezelést akár azonnal megkezdhetik a megfelelő diagnózis birtokában.

- Az indokolatlan sugárterhelés elkerülhető.

A képalkotó módszerek megfelelő alkalmazása elősegíti a hatékonyabb betegellátást mindenki számára:

nagyobb rendelkezésre állást és hatékonyabb költségkezelést jelent.

Fókuszpont

Hogyan kommunikáljunk az ionizáló sugárzásokról?

A röntgensugárzás károsítja a sejteket az emberi szervezetben és a később kialakuló

daganatok kockázatát is növeli.

E kockázat egyenesen arányos az elszenvedett dózissal, így a vizsgálatok számával is. Egyes rendelkezésre álló technikákkal csökkenthető a kockázat, miközben diagnosztikai értékű felvételek készülhetnek. Az ultrahang (mechanikai hullámok) és az MRI (elektromágneses terek) nem alkalmaz ionizáló sugárzást a képalkotás során, ellentétben a röntgen- és CTvizsgálatokkal, melyek röntgensugárzást alkalmaznak a képalkotáshoz.

Például koponya CT-vizsgálat során kb. 1 évnyi természetes háttérsugárzásnak megfelelő mennyiségű dózist, vagyis kb. 2 mSv sugárterhelést szenved el a páciens. Míg ez kissé megnöveli a daganat kialakulásának a kockázatát, a klinikai előnyei messze meghaladják a kockázatokat, ha a vizsgálat elvégzése a diagnózis felállítása érdekében indokolt.

Fókuszpont

Mely ajánlások vonatkoznak az orvosi képalkotó eljárásokra?

A képalkotó eljárások alkalmazására adott ajánlások (az illetékes Szakmai Tagozat útmutatója) elősegítik a megfelelő diagnosztikai eljárás kiválasztását, a páciens tünetegyüttese alapján, így a legmegfelelőbb ellátásban részesülhet. Az ajánlásoktól való eltérés egy adott páciens esetén lehetséges, ha ez egyértelműen indokolt. Amennyiben bizonytalan, a radiológussal folytatott párbeszéd kulcsfontosságú, hogy a legmegfelelőbb képalkotó eljárást válassza ki.

Erről beszéljen a radiológusával!

Tudatában van a páciensem, hogy a CT-vizsgálat nem kockázatmentes?

A CT azon képalkotó eljárások egyike, amely a legnagyobb sugárdózissal jár.

A CT egy felbecsülhetetlen értékű eszköz a betegségek és sérülések felismeréséhez. Ugyanakkor a páciens nincs mindig tudatában annak, hogy a CT vizsgálat kockázattal jár.

Példaként a has és a gerinc CT-vizsgálata 3 évnyi természetes háttérsugárzásnak megfelelő sugárterheléssel jár, vagyis az effektív dózisa kb. 10 mSv. Ha a vizsgálat diagnosztikai értéke nem haladja meg a sugárzás által jelentett kockázatokat, akkor a besugárzás indokolatlan, különösen a gyermekek, vagy embriók esetén, ha várandós pácienst érne sugárzás.

Erről beszéljen páciensével!

A számítógépes tomográfia (CT) megfelelő alkalmazása a páciens érdekeit szolgálja!

Ennek előnyei a páciens számára:

- A vizsgálaton áteső páciens felvételezése a megfelelő eljárással történik.

- Az MRI, ultrahang vagy olykor egyáltalán a képalkotó eljárások elhagyása a CT vizsgálatok helyett, megóvja a pácienst a sugárterheléstől.

A képalkotó módszerek megfelelő alkalmazása elősegíti a hatékonyabb betegellátást mindenki számára:

nagyobb rendelkezésre állást és hatékonyabb költségkezelést jelent.

Fókuszpont

Hogyan kommunikáljunk az ionizáló sugárzásokról?

A röntgensugárzás károsítja a sejteket az emberi szervezetben és növeli a később kialakuló daganatok kockázatát is megnöveli.

E kockázat egyenesen arányos az elszenvedett dózissal, így a vizsgálatok számával is. Egyes rendelkezésre álló technikákkal csökkenthető a kockázat, miközben diagnosztikai értékű felvételek készülhetnek. Ha egy röntgenvizsgálat indokolt és a megfelelő technikával hajtják végre, akkor a diagnózis haszna nagyobb, mint a sugárterhelés által jelentett kockázat.

A has, a háti gerinc és a tüdő CT vizsgálata nagy sugárterheléssel jár. Továbbá ha kontrasztanyagot is szükséges felhasználni a vizsgálat során, akkor ennek további kockázata lehet az esetleges allergiás reakciók miatt.

Fókuszpont

A gyermekekre és kisbabákra ez mekkora kockázatot jelent?

Az ionizáló sugárzások miatt potenciálisan kialakuló daganatok kockázata a kisbabák és a gyermekek esetén nagyobb, mint felnőtteknél. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy szerveik még fejlődnek, így érzékenyebbek, és várhatóan hosszabb élettartamuk miatt a daganatok kialakulásának kockázata is nagyobb, tehát különleges gondoskodást igényelnek.

Erről beszéljen páciensével!

Hogyan biztosíthatom, hogy a páciensem a legmegfelelőbb képalkotó vizsgálaton vegyen részt?

A beutalóban az összes olyan információt fel kell tüntetni, amely segíthet dönteni a radiológusnak a megfelelő eljárás kiválasztásában.

Néhány európai tanulmány megmutatta, hogy a radiológus vagy más kezelőorvos nem kap elégséges információt ahhoz, hogy a legmegfelelőbb vizsgálatot elvégeztesse.

A képalkotás célja, hogy a beutaló orvos kérdésére a legmagasabb szinten és technikai pontossággal adja meg a választ. Minél egyértelműbb a klinikai kérdés és az ehhez kapcsolódó részletek, annál könnyebb a célzott vizsgálatot elvégezni.

Erről beszéljen a radiológusával!

A teljesértékű és pontos beutaló biztosítja, hogy a páciens ellátása eredményesebb legyen!

Ennek előnyei a páciens számára:

- A megfelelő vizsgálattal jussunk a megfelelő diagnózishoz.

- A megfelelő kezelés késlekedés nélkül megkezdhető.

- A sugárdózis a klinikai célra szabható, így a szükségtelen sugárterhelés elkerülhető.

A képalkotó módszerek megfelelő alkalmazása elősegíti a hatékonyabb betegellátást mindenki számára:

nagyobb rendelkezésre állást és hatékonyabb költségkezelést jelent.

Fókuszpont

Mely információ elengedhetetlen a radiológus számára?

- A páciens alapvető adatai: neve, kora, neme, testtömege,

- Tünetek és kórelőzmények,

- A képalkotó eljárással megválaszolandó klinikai kérdés,

- A korábbi képalkotó eljárások és az azokból nyert információk,

- Egyértelmű információ arról, hogy a páciens várandós vagy az lehet, illetve a további figyelembe veendő sajátosságai, vagy egyéb orvosi ellenjavallat,

- A konzultációhoz és kapcsolatfelvételhez szükséges információk.

Fókuszpont

Milyen következményekkel járhat a pontatlan vagy nem teljes vizsgálati beutaló?

Egy, a képalkotó eljárások beutalóit elemző luxemburgi tanulmány szerint azoknak a 39%-a pontatlan vagy hiányos volt: hiányzott a betegek kórelőzménye vagy a vizsgálat által megválaszolandó kérdés. Az ilyen beutalók értékes időt rabolnak el a radiográfusoktól, a radiológustól és a pácienstől egyaránt, különös tekintettel a járóbetegekre, illetve felesleges vizsgálatok elvégzéséhez, egyes esetekben hibás diagnózis felállításához vezethetnek.

Erről beszéljen a kezelőorvossal!

Miért fontos rákérdezni, hogy várandós lehet-e a páciens?

Különleges óvintézkedéseket igényel egyes várandós páciensek vizsgálata.

Az ionizáló sugárzások káros hatásai nagyobb kockázatot jelentenek a születendő gyermekre, különös tekintettel a fogantatás utáni első hónapokban. Fontos egyértelműen rákérdezni, hogy a páciens várandós, vagy az lehet-e. Kifejezetten javasolt az ionizáló sugárzás alkalmazásával járó vizsgálat elhalasztása vagy ha lehetséges, akkor más vizsgálati módszer alkalmazása a magzat védelmében.

A halaszthatatlan vagy életmentő eljárásoktól eltekintve a hasi régió CT- és röntgenvizsgálata általában elhalasztható a szülést követő időpontra.

Ha a radiológiai vizsgálat egyáltalán nem halasztható el, akkor minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni, hogy a születendő gyermek sugárterhelését csökkentsék.

Erről beszéljen páciensével!

Néhány esetben a képalkotó eljárás elkerülése vagy elhalasztása a páciens érdekét szolgálja!

Ennek előnyei a páciens számára:

  • A páciens elkerüli a fölösleges sugárterhelést, amely potenciális kockázatot jelent a születendő gyermekre.
  • A páciens különleges figyelmet kap, így biztosítható, hogy a megfelelő diagnosztikai képalkotó eljárást végzik el, amely egyáltalán nem jár sugárterheléssel vagy annak mértéke kisebb.

A vitális indokú vagy életmentő eljárásoktól eltekintve a hasi régió CT és röntgenvizsgálata általában elhalasztható a szülést követő időpontra.

Ha a radiológiai vizsgálat egyáltalán nem halasztható el, akkor minden szükséges óvintézkedést meg kell hozni, hogy a születendő gyermek sugárterhelését csökkentsék.

Fókuszpont

Milyen információkra van szüksége a radiológusnak?

A várandósság gyanúját igazolni kell és a radiológusnak átadott beutalóban egyértelműen feltüntetni. A hasat és a medencét érintő, nagy dózissal járó CT-vizsgálatokat kérő beutalókra kiemelt figyelmet kell fordítani. A legtöbb esetben a radiológus változtathat a kért vizsgálaton, hogy elkerülje vagy csökkentse a sugárterhelést. A vizsgálatot megelőzően, a radiológussal folytatott konzultáció továbbra is kulcsfontosságú a legmegfelelőbb eljárás kiválasztásához.

Fókuszpont

Hogyan kommunikáljunk a várandós páciensek képalkotó vizsgálatairól?

Abban az esetben is, ha a sugárdózis csekély, a születendő gyermek által elszenvedett kockázat nagyobb, mint felnőttek esetén. A sugárzás okozta sejtkárosodás a születendő gyermek gyorsan osztódó szöveteiben, a dózistól függő mértékű valószínűséggel daganat kialakulásához vezethet. A különösen nagy dózisok elszenvedése esetén, amelynek a nagyságrendjét egyetlen diagnosztikai vizsgálat meg sem közelíti, fejlődési rendellenességek, deformitások és agykárosodás fordulhatnak elő.

Erről beszéljen páciensével!


A kampány anyagát ide kattintva érheti el magyarul,

itt pedig angolul olvashatja. A HERCA honlapját innen érheti el.

További cikkek