Új módszer a krónikus mélyvénás trombózis kezelésében

Hírek - Radiológia Világa | 2024. február 09. 10:30 | Utolsó módosítás dátuma - 2024. június 25. 18:02 | Forrás: Semmelweis Hírek - Weborvos

Az érintettek számára az egyetlen valódi megoldás, ha éren belüli, katéteres eljárással kinyitják újra a medencei és hasi vénákat.

Új módszer a krónikus mélyvénás trombózis kezelésében

Speciális vénás sztentek segítségével végzett éren belüli intervenció adhat új esélyt a krónikus mélyvénás trombózissal küzdő betegeknek. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján az elmúlt időszakban öt ilyen, hazánkban még nem elterjedt technikával végzett beavatkozás is történt komplex, több vénaszakaszt érintő esetekben. Az egészségbiztosító által egyedi méltányosság alapján finanszírozott eljárás az életminőséget jelentősen rontó panaszoktól szenvedő, korábbi mélyvénás trombózison átesett betegek számára jelenthet megoldást, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján

A mélyvénás trombózis a harmadik leggyakoribb kardiovaszkuláris kórkép az iszkémiás szívbetegség és a stroke után. Átlagosan kétezer emberből egyet érint ez a betegség, ami nőknél valamivel gyakoribb. A mélyvénás trombózis esetén jellemzően alkalmazott gyógyszeres vérhígító kezelés az esetek többségében hatékonyan megnyitja a vénákat, ugyanakkor a betegek 20-40 százalékánál ez nem sikerül teljes mértékben, és véráramlást akadályozó elváltozások maradnak vissza.

Ezen betegek 5-10 százalékánál az életminőséget jelentősen rontó panaszok jelentkeznek – ismertette dr. Nemes Balázs, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Intervenciós Radiológiai Tanszékének vezetője.

Az így létrejövő krónikus vénás elégtelenség következtében a betegeknek dagad, esetleg kifekélyesedik a lábuk, nehézséget jelent számukra a járás, a lépcsőzés. Amennyiben a korábbi trombózis a medencei-hasi nagyvénákat érintette, nagyobb a panaszok kialakulásának kockázata. „Az érintettek számára az egyetlen valódi megoldás, ha éren belüli, katéteres eljárással kinyitjuk újra a medencei és hasi vénákat. Ugyanakkor egészen a közelmúltig nem volt optimális eszköz, vagyis sztent (a véna nyitvatartását segítő eszköz) erre a célra, ezért ezek a beavatkozások, ha el is végezték őket, nem biztosítottak tartós megoldást” – érzékeltette dr. Nemes Balázs

 

 Dr. Nemes Balázs (középen) és dr. Hüttl Artúr (tőle jobbra) műtét közben

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ugyanakkor tavaly ősszel, majd most januárban összesen öt betegen elvégezték az első ilyen komplex endovaszkuláris intervenciókat, speciális vénás sztentek alkalmazásával. Dr. Hüttl Artúr, a tanszék klinikai szakorvosa elmondta: az első beavatkozáson jelen volt a terület egy nemzetközi szakértője is, dr. Nils Kucher professzor, a zürichi egyetemi klinika angiológiai osztályának vezetője, aki sokat segített az eljárás meghonosításában.

- Az ilyen súlyos, krónikus esetekben, amire az endovaszkuláris intervenció jelenthet megoldást, jellemzően komplex beavatkozásra van szükség, mivel többszintű, és hosszú szakaszt – a hasi és a medencei vénákat is – érintő elzáródásról van szó. Az eddig elvégzett műtétek bizonyítják, hogy itt a klinikán hazai szinten jelenleg egyedülálló módon képesek vagyunk ezen a területen a legkomplexebb eseteket is ellátni – fogalmazott dr. Nemes Balázs.

A krónikus mélyvénás trombózis jellemzően a fiatal korosztályt érinti, mivel általában trombózisra hajlamosító genetikai vagy autoimmun betegség áll a háttérben. Az eddigi műtétek során a legfiatalabb páciens 20 éves volt, de a legidősebb is a negyvenes évei közepén járt – mondta el dr. Hüttl Artúr. Márpedig a tünetek jelentősen rontják az életminőséget, akár a munkaképességet is – érzékeltetik a szakemberek az új műtéti megoldás jelentőségét. Az eljárással akár évtizedekkel korábban, még gyerekkorban elzáródott vénákat is ki lehet nyitni, és ezzel visszaadni az érrendszer egészséges működését.

 

A beavatkozást egyedi méltányosság alapján finanszírozza az egészségbiztosító. Ahhoz, hogy kinek ajánlják az eljárást, mérlegelni kell a panaszok súlyát, azt, hogy mennyire hatásosak a szokásos konzervatív kezelések (gyógyszerek, kötözés). Ugyanakkor dr. Nemes Balázs kiemelten fontosnak tartja, hogy minél több érintett számára ismert legyen ennek a korábbinál immár hatékonyabb megoldást biztosító éren belüli intervenciónak a lehetősége.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem