Mit érdemes tudni az elektronikus cigarettáról?

Hírek - Radiológia Világa | 2019. november 22. 20:26 | Utolsó módosítás dátuma - 2019. december 09. 15:57 | Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság Népegészségügyi Főosztály Dohányzás Fókuszpont

Miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása lassan visszaszorul, az elektronikus cigaretta használata terjed és egyre többet foglalkoznak vele az interneten és az újságokban.

Mit érdemes tudni az elektronikus cigarettáról?

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Ne gyújts rá!
világnap alkalmából elkészített - laikusoknak szóló - háttéranyaga.

Mit érdemes tudni az elektronikus cigarettáról?
Miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása lassan visszaszorul, az elektronikus cigaretta használata terjed és egyre többet foglalkoznak vele az interneten és az újságokban.
A hagyományos cigaretta fogyasztása során a cigarettadohány, az adalékanyagok, a papír és az egyéb összetevők égési folyamat során égéstermékként, azaz kátránytartalmú füstként kerülnek a tüdőbe. A meggyújtott cigaretta a megszívások között is ég, az így keletkezett, valamint a dohányzó által kilélegzett füst pedig a levegőbe kerül, amit a környezetben tartózkodó nemdohányzók is belélegeznek. Az elektronikus cigaretta akkumulátorral működik és utántöltőfolyadék található benne a dohány helyett. Ebben a folyadékban különböző anyagok vannak oldott formában, például nikotin és ízesítők. A folyadékot elektromos áram segítségével egy tartályban egy fűtőszál felmelegíti, ezáltal légnemű, szilárd és folyékony halmazállapotú részecskék keveréke jön létre, amit aeroszolnak hívunk.
Ezt az aeroszolt szívja be szopókán keresztül az E‐cigaretta használó. Az e‐cigiben használt folyadék lehet nikotintartalmú vagy nikotinmentes, illetve ízesített vagy ízesítés nélküli egyaránt.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint az E‐cigaretta nem segíti a dohányzásról leszokást, és a használata ugyanolyan káros hatású, mint a hagyományos dohánytermékek fogyasztása.

Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés‐egészségügyi Intézet az OGYÉI felügyeli ezeknek a termékeknek a forgalomba hozatalát. A gyártóknak kötelező részletes tájékoztatást benyújtani a hatóság részére arról, hogy mit tartalmaz az utántöltő folyadék. A jogszabályok szerint a kiskereskedelmi forgalomban csak a Nemzeti Dohányboltban, és csak 18. évesnél idősebb személyek vásárolhatnak elektronikus cigarettát és utántöltő folyadékot.

A folyadék tartalmazhat nikotint, ami azért is veszélyes, mert az oldószer és az ízesítés miatt nemcsak káros anyagokat juttat a használója tüdejébe és így a szervezetébe, valamint a környezetébe, de kialakíthat, illetve fenntarthat nikotinfüggőséget is.

A nikotin akkor is káros, ha nem dohányfüsttel juttatjuk a szervezetbe. Fontos tudni, hogy a szervezetbe kerülő nikotin önmagában is egészségre káros vegyület. Továbbá nem csupán a dohányfüggőség fenntartásáért, azaz az addikcióért felelős, de aktív szerepet játszik az érelmeszesedés, a szívinfarktus kialakulásában is.

A nikotinnak a daganatok kialakulásában is kitüntetett szerepe van. A szervezetbe kerülő nikotin jelentős része a májban kotininné alakul, amely további lépéseket követően vízoldékony anyagcseretermékek formájában a vizelettel kiürül. A többi nikotin azonban dohány specifikus nitrózaminokká (TSNA) alakul, amely egyik okozója a daganatok kialakulásának és növekedésének.

Míg a nikotin elsősorban tumor előmozdító, addig anyagcsereterméke támogatja a sejtek fokozott burjánzását, és létrehozza a tumorkezdeményt. Kissejtes tüdőráknál kimutatták, hogy a tumorsejtek felületén nagyszámban megjelenő nikotin receptorok öngerjesztő folyamatként mozdítják előre a tumor növekedését, de ugyanezen receptor aktiválásán keresztül a nikotin támogatja a tumorsejtek elvándorlását, szövetinvázióját, vagyis az áttétek képződését.

A nikotin károsítja a méhlepényt és a magzatot a kismamák tartózkodjanak az E‐cigaretta használatától! A fejlődésben lévő magzat központi idegrendszerére és később a kisgyermekeknél is káros a nikotin, hozzájárulhat a fiatalkori viselkedészavarok kialakulásához.

Az elektronikus cigaretta tartalmaz a nikotinon kívül egyéb káros anyagokat. Ilyen pl. az oldószerként használt propilén‐glikol, vagy a glicerin, amelyek belégzése szem‐, torok‐ és légcső‐irritációt okozhat. A hosszú távon, vagy rendszeresen belélegzett, nagy mennyiségű propilén‐glikol káros hatással lehet a központi idegrendszer és a lép működésére, valamint magatartás‐változást idézhet elő. Az aeroszol képzéshez szükséges magas hőmérséklet kedvez az oldószer lebomlásának, amelynek hatására rákkeltő, nyálkahártya‐izgató és tüdőszövet‐károsító karbonil vegyületek keletkezhetnek a formaldehid, acetaldehid, akrolein és aceton, ezek a cigarettafüstben is megtalálhatók. Ezek a toxikus, illetve rákkeltő anyagok a cigarettafüstben kimutatott mennyiségeknél alacsonyabb töménységben találhatók az elektronikus cigaretta használatakor belélegzett aeroszolban, de fontos kiemelni, hogy ezek egy részénél nincs biztonságos minimális szint.

Egyre szélesebb körben ismert az E‐cigaretta légszennyező hatása is. A hagyományos cigaretta fogyasztása, a dohányzás közben a képződő gőzben és a kilélegzett aeroszolban, oldott állapotban jelenlévő részecskék a zárt térben tartózkodó valamennyi személyre egészségkárosító hatással bírnak.
Az e‐cigaretták használata közben, a folyadékban lévő különböző vegyületek nem csak a fogyasztó tüdejébe kerülnek be, hanem kijutnak a környező levegőbe is. A szívre és a tüdőre gyakorolt káros hatásokon keresztül a vegyületek növelik a halálozás és az allergiás reakciók kockázatát, a nikotin pedig hozzájárulhat a nikotinfüggőség kialakulásához.

Mi a helyzet az e‐cigarettának a leszokás támogatásban tulajdonított szerepével? Az igazság az, hogy a mai napig nem áll rendelkezésre olyan, az E‐cigaretta gyártóktól független tudományosan megalapozott vizsgálat eredménye, amely nagyszámú résztvevő bevonásával és kellően hosszú követési időszakot követően bizonyítaná az elektronikus cigarettának a dohányzás leszokás támogatásban játszott hatékony szerepét. Valójában a szervezetbe juttatott stabil nikotinmennyiség fenntartja, és nem csökkenti a függőséget – ezzel szemben a régóta ismert, nikotinpótlást alkalmazó leszokási módszer csupán néhány hónapon keresztül és szakember irányítása mellett, kontrolláltan juttat csökkenő mennyiségű nikotint a szervezetbe. Erős dohányosok esetében az E‐cigaretta csökkentheti ugyan a naponta elszívott cigaretták számát, de nem vezet biztosan a leszokáshoz, alkalmazója nem szokik le a nikotintartalmú eszköz használatáról.

Aggodalomra adhat okot, hogy a különböző ízesítések, mint az eper, csoki, vanília, mentol fokozzák a kedvet a kipróbálásra. Magyarországon a 13–15 éves korosztályba tartozó, még soha hagyományos dohányterméket nem fogyasztó, nem dohányzó fiatalok 2,9% használt e‐cigarettát 2012‐ben, míg 2013‐ra ez az arány 4%‐ra, 2016‐ban 11%‐ra emelkedett. Pár hét nikotintartalmú folyadék alkalmi használata után már jelentkezhetnek a nikotinfüggőség jelei. A rendszeres használat pedig bizonyítottan növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét.

Az elektronikus cigaretta különös veszélye abban is rejlik, hogy „észrevétlenül” lehet fogyasztani. Míg a múltban a dohányzó fiatalok kockáztatták a lebukás lehetőségét szüleik, tanáraik előtt azzal, hogy a „cigiszag” érződött ruhájukon és leheletükön, addig az elektronikus cigaretta esetében ez a „veszély” nem áll fenn. Az újabb típusú e‐cigaretták, mint a JUUL ötvözik az egyszerű kezelhetőséget a modern technikával. A JUUL, kinézete kifejezetten alkalmas a fiatalok megszólítására: egy lapos téglatest alakú, pendrive‐ra hasonlító eszköz, amely USB csatlakozóján keresztül feltölthető. Az eszköz olyan kicsi, hogy csukott marokban könnyen elfér, egyes típusai marihuána szívására kifejezetten alkalmasak. Az Egyesült Államokban, az E‐cigaretta utántöltő folyadékok különböző nikotin koncentrációkban, a JUUL patronok pedig egy doboz hagyományos cigarettának megfelelő nikotin tartalommal, a doboz árának töredékéért kaphatók.

A megtévesztésre alkalmas az e‐cigarettára előszeretettel alkalmazott ártalomcsökkentő elnevezés, nincs ugyanis bizonyíték arra, hogy a tüdőbe kerülő kevesebb toxikus és rákkeltő káros vegyület az egészségkárosodás kockázatának csökkenésével járna.

A fiatalok, a nemdohányzók, illetve e‐cigarettát nem használók védelmében hozott intézkedések lényegesek ezeknek a káros szokásoknak a visszaszorításában! Magyarországon az e‐cigarettára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos dohánytermékekre, azaz ahol dohányozni tilos, ott tilos az e‐cigarettát is használni, valamint tilos a termék reklámozása, illetve legálisan csak dohányboltokban és 18 éves életkor felett lehet e‐cigarettát és utántöltő folyadékot vásárolni.

2019 október 28‐án.

Dr. Kovács Gábor, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet
Dr. Cselkó Zsuzsa, Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ
Demjén Tibor EMMI, Dohányzás Fókuszpont