Kié a CT és az MR?

Hírek - Radiológia Világa | 2025. október 07. 12:11 | Utolsó módosítás dátuma - 2025. november 18. 16:47 | Forrás: radiologia.hu

Radiológiai rendszerváltás előtt

A magyar radiológiai ellátás évtizedek óta vegyes modellben működött: a betegek többsége ugyan állami kórházakban jutott CT- vagy MR-vizsgálathoz, a gépeket azonban sok helyen magáncégek, főként az Affidea, korábbi nevén Euromedic Diagnostics üzemeltették. (Megjegyzés: a Jóisten áldja meg Joseph Priel, Németh Béla, Vadon Gábor professzor, id. Gyarmati János főorvos úr és kollégáik nevét…)

A kormány 2022-ben meghirdetett, majd 2023-ban pontosított stratégiája ennek vet véget: 2025. november 1-jétől a közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat kizárólag állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású intézményekben lehet elvégezni. A döntés alapjaiban forgatja fel a hazai radiológiai ellátás struktúráját – és most, az átmenet utolsó szakaszában a kérdés már nem az, hogy megtörténik-e, hanem hogy milyen áron és milyen következményekkel.

A vegyes modell kora

A rendszerváltás után a magyar állami kórházak zöme nem rendelkezett korszerű CT- vagy MR-berendezéssel. A kilencvenes évek közepén lépett be a piacra a később Affidea néven ismert nemzetközi szolgáltató, amely modern eszközöket telepített az állami intézményekbe. A társadalombiztosítás finanszírozta a vizsgálatokat, a kórházak helyet biztosítottak, a cég pedig üzemeltette a berendezéseket.

Ez a konstrukció hosszú ideig működőképes kompromisszumnak tűnt. Ahogy a Válasz Online írta: „A magyar egészségügyi rendszer évtizedekig abban a tudatban élt, hogy a drága berendezéseket nem kell egyszerre megvennie, mert a magánszolgáltatók beugranak a hiányzó láncszemként.”

A rendszer ugyanakkor nem oldotta meg a területi egyenlőtlenségeket, és a várólisták sok helyen így is hosszúak maradtak. A kormány érvelése szerint a központosítás az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget növeli, hiszen egységes szabályok szerint lehet majd beutalni és időpontot adni.

A gépek sorsa: 976 millióért hat kórházba

A fordulat egyik legkényesebb kérdése az volt, mi lesz azokkal a berendezésekkel, amelyeket magáncégek üzemeltettek, de állami kórházakban működtek. Ezeket nem lehetett egyszerűen más városba elszállítani, ráadásul sok helyen beépített, speciális helyiségbe telepített gépekről van szó.

A Szeged.hu számolt be elsőként arról, hogy a közbeszerzési értesítő szerint az állam összesen 976 millió forintot fizet az Affidea 16 CT- és MR-berendezéséért, amelyeket hat budapesti és vidéki állami intézmény vesz át:

az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház II. telephelye,
a győri Petz Aladár Kórház,
a Péterfy Kórház,
a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ,
a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet,
valamint a budapesti Szent Margit Kórház.

„A kormány döntése után vélhetőleg nem volt más választásuk, mint hogy átadják a gépeket, hiszen szétbontani, elvinni, másutt eladni jószerivel lehetetlen, vagy legalábbis nem olcsó mulatság” – írta a portál.

A szakértők szerint az állam jó üzletet csinált. Egy korszerű, új MR-készülék ára 250–500 millió forint, egy modern CT 150–300 millió. Az Affideától átvett gépek jelentős része középkorú, 5–8 éves, de a csúcskategóriás modellek közöttük is megtalálhatók. A 976 milliós összeg tehát a piaci ár töredéke, különösen, hogy a gépek már beállított rendszerekben, engedélyekkel és betanított személyzettel működnek.

A betegek szempontjából: remény és türelem

A változás célja egyértelmű: a központosított állami modell csökkentse a várólistákat. A Szoljon.hu idézte a szolnoki Hetényi Géza Kórház vezetését: „A vizsgálatok elérhetősége nem szakad meg, a beutalók érvényesek maradnak, és az új szervezési mód hosszabb távon inkább gyorsítani fogja az ellátást.”

A WMN szerint azonban sok beteg attól tart, hogy az átállás átmeneti fennakadásokat okozhat: „Aki korábban megszokta, hogy a magánszolgáltatónál két héten belül kap időpontot, most lehet, hogy hosszabb várakozással szembesül.”

A legnagyobb kihívás az MR-időpontokra vonatkozik, ahol sok helyen hónapokat is várni kellett. A szakemberek szerint a változás valódi hatása majd 2026-ban lesz mérhető, amikorra az új szervezési rendszer kiforr.

Mobil MR és centralizált tervezés

A központosítás része a mobil MR- és CT-laborok bevetése. A Baon.hu szerint Kecskeméten már bevált ez a modell: a mobil egység meghatározott rend szerint érkezik a kórházhoz, így kiegyensúlyozottabban oszlik el a kapacitás a régióban.

Ez a megoldás Skandináviában már régóta működik. Ott a drága berendezéseket nem minden kórház vásárolja meg, hanem mozgó egységekkel szolgálják ki a környékbeli településeket. Magyarországon különösen a kisebb vármegyékben segíthet ez abban, hogy a betegek közelebb jussanak a vizsgálatokhoz.

A humán tényező: maradnak-e a szakemberek?

A Klubrádiónak nyilatkozva Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke figyelmeztetett: „A gépeket meg lehet venni, de a szakembereket nem lehet csak úgy áthelyezni. Ők döntenek, maradnak-e.”

Ez a kérdés kulcsfontosságú, hiszen a radiológiai kapacitást nemcsak a gépek, hanem a radiológusok és a radiográfusok száma is meghatározza. Az átállás első heteinek tapasztalatai szerint azonban a legtöbb helyen sikerült megtartani a kulcsembereket, így a szolgáltatás folytonossága biztosított.

Ki járt jobban: az állam vagy a magáncég?

A közvéleményt erősen foglalkoztatja, hogy az állam jó üzletet csinált-e. A számok alapján igen: az állam olcsón jutott hozzá működő berendezésekhez, míg a magáncég kényszerhelyzetben volt, hiszen a gépeket nem tudta volna könnyen másutt hasznosítani. Ugyanakkor az Affidea évtizedeken át biztos bevételt szerzett a rendszerben, és az amortizációt is beleszámítva valószínűleg így sem járt rosszul.

A Válasz Online így foglalta össze a helyzetet: „Aki sokáig bérelt lakásban élt, most hirtelen tulajdonos lett – de a bérbeadó sem járt üres kézzel.”

A jövő kulcsa: gyorsabb diagnózis?

A legfontosabb kérdés azonban továbbra is a betegek időben történő diagnózishoz jutása. Az onkológiai kórképeknél minden nap számít. Ha a központosított rendszer képes lesz rövidebb várólistákat biztosítani, az komoly előrelépés lesz.

Ebben nemcsak a gépek, hanem az új technológiák bevezetése is szerepet játszhat. A magánszektorban már működő AI-alapú képrekonstrukciók, mint az AirRecon DL, 30–40%-kal gyorsabb vizsgálatot tesznek lehetővé, így ugyanannyi idő alatt több beteg vizsgálható meg. Ha ezeket az állami rendszer is bevezeti, valóban növelhető a kapacitás.

Forrásaink