Európai kutatási projekt vizsgálta a szív-ct-t a szívkatéterezés alternatívájaként

Hírek - Radiológia Világa | 2022. március 28. 09:34 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. október 03. 17:41 | Forrás: Semmelweis Egyetem

A vizsgálat célja az volt, hogy teszteljék a szív CT-t, mint a katéterezés nem invazív alternatíváját a közepes kockázatú betegek esetében.

Európai kutatási projekt vizsgálta a szív-ct-t a szívkatéterezés alternatívájaként

A koszorúér-betegség (coronary artery disease, CAD) világszerte elterjedt, a fejlett országokban és az idősödő népességben az egyik vezető halálozási ok. A koszorúér-betegség jelenlegi standard diagnosztikai vizsgálata a koszorúér-angiográfia (vagy szívkatéterezés), minimálisan invazív eljárásnak minősül. Ezzel a vizsgálattal a vérellátási zavart okozó szűkületek jól felismerhetők. A szűkületeket már az eljárás során kezelni lehet, felfújható kis ballonok és rendkívül vékony, hálós szerkezetű eszközök, ún. sztentek alkalmazásával, amelyekkel a kitágított erekben a véráramlás biztosítható. Évente több mint 3,5 millió ilyen eljárást végeznek el az európai katéteres laboratóriumokban, és ez a szám folyamatosan növekszik. Ezen minimálisan invazív eljárásokból kb. 2 millió – azaz jóval több mint a fele – nem jár azonnali kezeléssel, mivel a katéteres vizsgálat során kizárható a koszorúér-szűkület vagy -elzáródás.

A DISCHARGE vizsgálat fő kérdése az volt, hogy a kisebb kockázatú, nem invazív koszorúér-CT biztonságos alternatívája lehet-e a szívkatéterezésnek, koszorúér-betegség gyanúja esetén.

A vizsgálatba stabil mellkasi fájdalommal rendelkező, több mint 3500 beteget vontak be, az események alakulását négy éven keresztül követték. A véletlen besorolás elve alapján a betegek a komputertomográfiás vagy a szívkatéteres vizsgálati ágra kerültek. Ha az elvégzett vizsgálat kizárta az obstruktív koszorúér-betegséget, a résztvevőket visszairányították (elbocsátották, angolul „discharged”) a beutaló orvosukhoz további kezelés céljából – innen ered a vizsgálat DISCHARGE elnevezése. Azokat a betegeket, akiknél a koszorúér-betegséget diagnosztizálták, a vizsgálat idején fennálló európai irányelveknek megfelelően kezelték.

A vizsgálatot dr. Marc Dewey professzor, a Campus Charité Mitte Radiológiai Tanszékének tanszékvezető-helyettese és csapata vezette, a tanulmányban 18 európai országból összesen 31 partnerintézmény vett részt benne. A vizsgálatvezető a hosszú távú eredményekkel kapcsolatban elmondta: a vizsgálat megerősítette, hogy a CT-alapú kezelés biztonságos a stabil (azaz nem akut) mellkasi fájdalomban szenvedő, koszorúér-betegség gyanús páciensek esetében. A biztonságosság értékelése a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulási gyakoriságán alapult a négyéves követési időszak alatt.

A szívkatéterezésre beutalt és a vizsgálatba bevont betegek körében a súlyos, nemkívánatos kardiovaszkuláris események kockázata hasonlónak bizonyult mind a CT, mind a szívkatéteres csoportban (koronária-CT: 2,1%, szívkatéterezés 3,0%). A beavatkozással kapcsolatos súlyos szövődmények előfordulása ugyanakkor négyszer alacsonyabbnak bizonyult a kezdeti koronária-CT-stratégiával kezelt betegeknél  – mondja Dewey professzor.

„A szív CT biztonságos, nem invazív alternatívája a szívkatéterezésnek a stabil mellkasi fájdalomban szenvedő és a koszorúér-betegség közepes kockázatával rendelkező betegek esetében. Fontos, hogy a CT vizsgálat a koszorúér lumenszűkületén túlmenően is nyújt információt, mivel olyan koszorúér-plakkokat is képes ábrázolni és jellemezni, amelyek nem okoznak koszorúér-elzáródást. Ez segít az orvosi terápia személyre szabásában, ami valódi paradigmaváltást jelent a stabil mellkasi fájdalommal küzdő betegek diagnosztikai kivizsgálásában és kezelésében” – magyarázza dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, aki a három egyenrangú első szerző egyikeként szerepel a közleményben.

„Örülünk, hogy ennek a mérföldkőnek számító vizsgálatnak az eredményeit a legrangosabb folyóiratban, a New England Journal of Medicine-ben publikálták, mert ez is jelzi ennek a páneurópai projektnek a fontosságát és magas színvonalát” – mondja dr. Merkely Béla klinikaigazgató, a Semmelweis Egyetem rektora, aki az intézmény több más munkatársával együtt a társszerzők között szerepel. Intervenciós kardiológusként én is szívesebben végzek olyan eljárásokat, amelyek a koszorúér lumenszűkületének kezelését biztosítják, ide tartozik pl. a sztentbeültetés. A diagnosztikai kivizsgálásban pedig nagyobb szerepet kaphatnak a kardiológiai képalkotásban jártas szakorvosaink – tette hozzá.

Az új vizsgálati stratégia azáltal, hogy segít csökkenteni az elvégzett katéteres beavatkozások nagy számát, hozzájárulhat az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő nyomás enyhítéséhez is. A kutatás jelentőségét összefoglalva Dewey professzor hangsúlyozta: most, hogy a koronária-CT-t a DISCHARGE vizsgálat részeként standardizálták és minőségileg tesztelték, ez a módszer szélesebb körben elérhetővé válhat a közepes CAD-kockázatú betegek rutinszerű klinikai ellátásának részeként. Következő lépésként a vizsgálatban alkalmazott módszert – amely megbecsüli egy személy koszorúér-betegségének klinikai kockázatát –, tovább kell majd elemezni annak megállapítása érdekében, hogy az módosíthatja-e a koronária-CT-re való beutalást, ill. annak indikációját a rutin klinikai ellátásban. Az egészségügyi ellátórendszerekben, a költségtérítéssel kapcsolatos döntéseknél az egészségügyi közgazdaságtan eredményei fontos szerepet kapnak. A közlemény megbeszélés részében is szerepel, hogy a koronária-CT és a szívkatéterezés tekintetében további, módszertanilag nagyon szigorú költséghatékonysági elemzésekre van szükség. Ezeket a DISCHARGE Trial Group a közeljövőben el fogja végezni.  A teljes beszámoló itt olvasható