Képalkotó Diagnosztikai COVID-19 Hírportál (KÜLÖNKIADÁS)

Endes János halálára

Hírek - Radiológia Világa | 2020. január 16. 15:44 | Utolsó módosítás dátuma - 2020. március 29. 11:21 | Forrás: Dr. Péter Lívia

Endes János halálára

Drága Főorvos Úr!

Kollégáid nevében búcsúzom Tőled.

„Elment a Főnök” - adtuk hírül egymásnak Karácsony harmadnapján.

Szolnokon 24 éven át vezetted a Központi Radiológiai Osztályt.

Nekünk mindig is „A Főnök” voltál, akkor is, amikor nyugdíjba vonulásod követően már csak vállalkozóként dolgoztál a Mediworld Plus Kft. Szolnoki Diagnosztikai Központjában, és akkor is, amikor már ezt nem tudtad megtenni. Erőn felül, az utolsó pillanaton túl is vállaltál műszakot.

A munka, a hivatás volt az életed.

Élénken emlékszem, hogy tisztelettel vegyes félelemmel ültem végig az első hónapokban a reggeli megbeszéléseket.

Nem egy osztályvezető voltál, hanem „Az Endes Főorvos Úr”.

Valami áradt belőled, és ezt csak később tudtam megfogalmazni: a tekintély. Ez olyan tekintély volt, amely nem tanulható, nem kierőszakolható, hanem az egyéniségedben rejlett.

Nyugalmat árasztottál. Ha a közelben voltál, biztonságban éreztük magunkat, hiszen „ a Főnök mindent tud”. Tanácsaid, észrevételeid mögött hatalmas szakmai tudás rejlett.

Kiváló pedagógiai érzékkel rendelkeztél.

Te élvezted, hogy taníthatsz, mi élveztük, hogy tanulhattunk Tőled.

Soha nem felejtjük a „filmnézegetős teadélutánokat”, amin tea ugyan nem volt, de az oktatási célból félretett röntgenfilmekből kifogyhatatlan voltál.

Rengeteg időt, energiát fordítottál arra, hogy a szakvizsgára tisztességesen felkészüljünk.

A szakmai alaposságod, önzetlen tanításod országosan is példaértékű volt. Más kórházak radiológus jelöltjei csak ámultak azon a kitartó munkán, amellyel tudásunkat gyarapítottad.

Ennek köszönhetően osztályvezetői időszakod alatt 16 Kollégával tettük le sikeresen a szakvizsgát.

Saját magadat is folyamatosan képezted. Nem múlt el úgy nap, hogy ne lássunk a kezedben egy vaskos könyvet, vagy folyóiratot. Tudásszomjad kiolthatatlan volt.

Ennek is köszönhetően rendkívül fogékony voltál az új technikákra.

Amikor 1984-ben Szolnokra kerültél, a Radiológiai Osztály még csak a hagyományos röntgendiagnosztikát jelentette.

Regnálásod alatt fejlődött ki szinte a semmiből az ultrahangdiagnosztika, a CT-, majd később az MR-diagnosztika, illetve az angiográfiás-intervenciós labor és az emlődiagnosztika is.

Rengeteg új terület, új kihívások, rengeteg tanulás. Mindenben elől járva példát mutattál és láthatatlan, de erős kötéllel húztad magad után a Kollégákat is.

Neked köszönhetjük a széles spektrummal rendelkező szolnoki központot.

Nemcsak a szakmára tanítottál. Igaz magyarnak neveltél minket. Példát adtál nekünk hivatásszeretetből, becsületes emberi magatartásból, áldozatos kötelességteljesítésből is.

Régi vágású, sarkos vezető voltál, aki rendkívüli módon adott a pontosságra és a hierarchikus rendre is.

Reggeli megbeszéléseken csak „elhalálozási sorrendben” lehetett bármihez is hozzászólni, észrevételt tenni.

Amíg csak a kórházi keretek között ismertelek (és szerintem ezzel valamennyien így voltunk), nem is feltételeztem, hogy tudsz más is lenni. Egy-egy összejövetel, kongresszusra történő utazás vagy orvosbál kapcsán esett le a nagy kő a szívemről: a Főnök is emberből van!

Vidám hangulatú, vicces beszélgetések, sok nevetés, jó zene és egy-egy sör társaságában …kellemes emlékek.

Nyugdíjas éveidben rákaptál az internetre, sűrűn jöttek az e-mailek: humor, magyarságtudat, bölcsességek, érdekességek, önismeret...

Nagyon jó fokmérője volt egészségi, lelkiállapotodnak az e-mailek száma és tartalma. Sajnos az utolsó hónapokban ezek megfogyatkoztak és a szeretetről, mások megbecsüléséről, megbocsátásról szóltak.

És azután már nem jött e-mail. Egy sem…Vártam…

Csak a rossz érzés jött, majd a hír: „elment a Főnök”.

 

Drága Főorvos Úr,

köszönjük, hogy velünk voltál!

 

Emléked örökre velünk marad!

 

Péter Lívia