Csernobil és az orvosi radiológia 1.

Hírek - Radiológia Világa | 2019. július 01. 07:27 | Utolsó módosítás dátuma - 2019. július 18. 20:15 | Forrás: Dr. Olajos Eszter Ajna - radiologia.hu

A sugárvédelem alapjai 1.

Csernobil és az orvosi radiológia 1.

A bevezető rész után (Képalkotó vizsgálatok egy atomkatasztrófa tükrében – mit üzen nekünk Csernobil?) tovább merülünk az ionizáló sugárzás tengerében és két részletben megismerkedünk a sugárvédelem alapjaival: az első részben az ionizáló sugárzás forrásait, a sugárzásnak kitett kockázati csoportokat és a sugárvédelem alapelveit vizsgáljuk, amelyeket mentőövként néhány gyakorlati példával szemléltetünk. Vigyázat! Mélyvíz! Csak úszóknak!

Honnan származik az ionizáló sugárzás?

Az egészségügyi célú felhasználáson kívül az ionizáló sugárzásnak természetes és mesterséges forrásai vannak. A természetes háttérsugárzásból származó átlagos dózis földrajzi helytől függően 2,4-3,1 mSv évente.

Természetes források:

  • kozmikus sugárzás az űrből
  • természetben előforduló radioaktív izotópok
    • az emberi szervezetben, a levegőben, az élelmiszerben
    • a radon a legfontosabb természetes forrás

Mesterséges források:

  • atomerőművek
  • szén- és egyéb fűtőanyag bányászat és feldolgozás
  • nukleáris fegyverkísérletek

A modern egészségügyben az orvosi kezelések és eszközök - az ionizáló sugárzás használatát is beleértve -, szerves részei az egészségügyi szolgáltatásnak. A radiológiában és a nukleáris medicinában az ionizáló sugárzás formái:

  • DEXA (csontsűrűség-mérés)
  • röntgen
  • intervenciós radiológia/átvilágító
  • CT
  • nukleáris medicina radioaktív izotópjai:
    • diagnosztikus radioizotópok Tc-99m, F-18 stb.
    • terápiás radioizotópok I-131, Y-90 stb.

Többszörösen bizonyított, hogy az ionizáló sugárzás alkalmazása, ha szabályos módon történik, a beteg számára előnyös és az egészségügyi kiadásokat is csökkenti. Ennek eredményeképpen a képalkotó vizsgálatok alkalmazása nagymértékben nőtt az idők során, és ehhez az kellett, hogy biztosítsuk a betegeket, hogy nem tesszük ki őket felesleges sugárzásnak.

Az átlagos, orvosi forrásból származó éves dózis változása egy amerikaira számítva:

A ’80-as években az orvosi forrásból származó dózis a teljes éves dózis 18%-a, míg a 2000-es években 50%-a volt.

 

Kit ér ionizáló sugárzás?

A sugárvédelem három különböző, de egymáshoz kapcsolódó kockázati csoportot érint:

  • az ionizáló sugárzással hivatásszerűen dolgozókat,
  • a betegeket,
  • és a lakosságot

Fontos, hogy ezeket a csoportokat észbentartsuk, amikor a sugárvédelemről beszélünk, mert az elfogadható sugárexpozíció, a sugárhatásnak való kitettség csökkentése vagy megszűntetése és a szabályozás szempontjai eltérnek a különböző szituációkban és csoportok esetében.

Például az ólom pajzsmirigyvédő gallér az intervenciós radiológus számára alkalmas védőeszköz. Ő egy ionizáló sugárzással rendszeresen, hivatásszerűen dolgozó személy, akinek a pajzsmirigyét védőeszköz nélkül érő sugárzásmennyiség számottevő (2mSv/év – 100mSv/év). A pajzsmirigyvédő gallér a védelem nélküli sugárdózis 4%-a alá csökkentheti az intervenciós radiológust ért dózist.

Pajzsmirigyvédő gallér teljesen felesleges egy emlőszűrésen (mammográfiás vizsgálaton) megjelenő páciens számára. A vizsgált személy évente egyszer jelenik meg a vizsgálaton, ahol a pajzsmirigyet ért sugárdózis elhanyagolható. A védőeszköz használata jó esetben placeboként szolgál, rosszabb esetben meg kell ismételni miatta a vizsgálatot, ha a sugárnyaláb irányába esik.

 

Sugárvédelem alapelvei

Három sugárvédelmi alapelv van, amely minden szabályozáshoz vezérfonalul szolgál:

1.) indokoltság: minden ionizáló sugárzással járó vizsgálat több haszonnal kell, hogy járjon, mint amennyire ártalmas

              - el kell dönteni, hogy milyen, ha egyáltalán bármilyen, sugárexpozícióval járó vizsgálatot végezzünk

              - ehhez megfelelő források segíthetnek (pl. ACR Appropriateness Criteria)

2.) optimalizálás: amikor sugárhatás (expozíció) történik, olyan alacsonyan kell tartani a sugárdózist és a sugárzás által elért személyek számát, amennyire az észszerűség mellett lehetséges (ALARA)

              - vizsgálati protokollok készítése (speciális akvizíciós paraméterek)

              - források: ImageWisely, ImageGently

3.) dózishatárértékek alkalmazása: egy hivatásos személyt vagy a lakosság tagját ért teljes dózis nem lehet túlságosan magas. Megjegyzendő, hogy ez az elv betegekre nem érvényes.

              - 1mSv/ év effektív dózis érték a határ a lakosság számára

Biztosítani azt, hogy kizárólag a szükséges (és nem több vagy más) radiológiai vizsgálatot/beavatkozást végezzük el egy betegen, kiemelten fontos eleme a sugárvédelmi irányelveknek; ne rendeljen a kezelőorvos vagy a radiológus olyan vizsgálatot, amelynek az eredménye a terápiát nem befolyásolja, vagy olyan terápiát, amely a beteg számára nem jelent legalább akkora előnyt, mint hátrányt.

 

ALARA (As low as reasonably achievable)

ALARA lényegében azt mondja ki, hogy az ionizáló sugárzás dózisát az észszerűség mellett (figyelembe véve a feladatot, az elérhető technológiát, gazdasági és társadalmi szempontokat) olyan alacsonyan kell tartani, amennyire lehetséges. Az ALARA elvet minden rizikócsoport esetében lehet alkalmazni.

Egy intézmény sugárvédelmi felelőse és sugárvédelmi bizottsága felállíthatnak ALARA határértékeket a hjivatalos, államilag meghatározott határértékek alatt. Ha az érték valamelyik munkavállalónál a meghatározott szintet meghaladja, ellenőrzést vagy változtatást vonhat maga után. Ez visszajelzést nyújthat a munkavállalónak, mielőtt eléri az állami határértéket, ami súlyosabb következményekkel járhat.

Foglalkozási és gazdasági szempontok

Ólom védőszemüveget az intervenciós radiológusok rutinszerűen használnak, hogy a betegről a szemükbe szóródó sugárzás mennyiségét csökkentsék (így 60%-os csökkentést érnek el). A védőszemüveg nélkül egy aktív intervenciós radiológus megközelítőleg több, mint 50mSv/éves dózist kap a szemébe. Gazdasági megfontolás: a védőszemüvegek csökkenthetik a helyszíni röntgen felvételt készítő asszisztensek szemét ért dózist is, de mivel a védtelen szemüket ért sugárzás mennyisége jóval az éves határérték alatt marad, a védőszemüveg költsége nem támogatott.

Társadalmi- közösségi szempontok

Azoknak a radioaktív gyógykészítményeknek a mennyisége, amelyeket egy kórház a szennyvízcsatornába ereszthet, szigorúan szabályozott. Így biztosítható, hogy a talajvíz, a folyók, tavak ne kontaminálódjanak és ne jelentsenek felesleges suugárzást a lakosság számára. Társadalmi megfontolás: a lakosságot ért éves sugárzás határértéke (eltekintve a saját vizsgálataitól, kezeléseitől és a természetes háttérsugárzástól) szabályozott és ebbe a határértékbe bele van kalkulálva a szennyvízben lévő radioaktív gyógykészítmények is. Ez az éves dózis 0-nál nagyobb, jelezve, hogy mint társadalom, készek vagyunk elfogadni a sugárzásból eredő, 0-nál nagyobb kockázatot.

Beteg, feladat, technológia

A radiológusnak, kezelőorvosnak és az operátoroknak (radiológiai asszisztenseknek) együtt kell működniük, hogy úgy optimalizálják a vizsgálati protokollokat, hogy a lehető legalacsonyabb sugárdózis mellett olyan minőségű vizsgálatokat végezzenek, hogy válaszolni lehessen feltett klinikai kérdésre. Technológia: egy diszkrét (környezetéhez képest kis kontrasztú) lágyrészelváltozás hasi CT-n való kimutatásához viszonylag nagy dózisra van szükség, hogy kiküszöbölhessük a zajt. Ugyanezen a készüléken ahhoz, hogy a gerincferdülés műtéti tervezését segíthessük, kisebb dózis is elég, mert a csont és a lágyrészek között sokkal nagyobb a kontraszt, a lágyszövetek egymástól való elkülönítésére nincsen szükség.

A következő részben a dózishatárértékekkel, azok mérésével, túllépésével, közvetlen dóziscsökkentés lehetőségeivel és a felügyelő szervekkel foglalkozunk...

 

Források:

K Kase és mtsai. Report No. 160 – Ionizing Radiation Exposure of the Population of the United States (Bethesda, MD: National Council on Radiation Protection and Measurements, 2009) https://ddmed.eu/_media/workshop:o30.pdf

Part 20 – Standards for Protection Against Radiation https://www.nrc.gov/reading-rm/doc-collections/cfr/part020/part020-1003.html

American College of Radiology “ACR Appropriateness Criteria”. Background. https://www.acr.org/Clinical-Resources/ACR-Appropriateness-Criteria

Image Wisely: Radiation Safety in Adult Mediacal Imaging. https://www.imagewisely.org/

Image Gently. https://www.imagegently.org/

RSNA Physics Module http://education.rsna.org/diweb/catalog/launch/package/4/sid/66538251